Nyitnak az óvodák, iskolák: kell-e aggódniuk a szülőknek a koronavírus miatt?

Vidéken már május 25-én, a fővárosban pedig június 2-án nyitnak az óvodák, bölcsődék, valamint az iskolákban is lehetővé válik kiscsoportos konzultáció és egyéni foglalkozás, ugyanakkor a tanév végéig marad a digitális oktatás.

- mondta a Pénzcentrumnak Dr. Szabó Hajnalka, a Doktor24 - Svábhegyi Gyermekgyógyintézet csecsemő- és gyermekgyógyásza, neonatológus, gyermektüdőgyógyász főorvos, aki azt javasolja, a következő hetekben is érdemes kerülni a zsúfolt helyeket.

- javasolja a szakember. A játszótereket kisgyerekekkel nehéz elkerülni, azonban ott nehezebb is tartani a 2 méteres távolságot egymástól, ahogy azt sem lehet tudni, mikor fertőtlenítették az ott található játékokat. Ha a gyerek mindenáron játszótérre vágyik, akkor bizonyos játékok (pl. hinta) fertőtlenítőkendővel való letörlése javasolt. A játszóterezést követően pedig alapos kézmosás, kézfertőtlenítés és arcmosás ajánlott.

Továbbra is tegyünk meg minden óvintézkedést

Dr. Szabó Hajnalka hangsúlyozta, Európában a fertőzöttek mindössze 1 százalékát teszik ki a gyerekek, és közülük is sokan tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelik át a betegség lefolyását.

"Az iskolából, óvodából, bölcsődéből való hazatérés után lehetőleg még az előszobában vegyék le a gyermekek és a szülők az utcai ruhákat. A legbiztonságosabb óvintézkedés, ha hazaérkezés után a család minden tagja gyorsan letusol, de ha erre nem kerül sor, a gyermekek arcát szappanos vízzel érdemes lemosni és persze elengedhetetlen az alapos kézmosás"- mondta a doktornő, hozzátéve, a kézfertőtlenítőszerek használata is erősen javasolt például a hazaúton, ha tömegközlekedési eszközt használ a család.

Honnan tudjuk, elkapta-e a gyerek?

A COVID-19 változatos tünetekkel jelentkezik, gyerekek esetén pedig gyakran egyáltalán nem jelentkeznek szimptómák. A doktornő a héten részt vett egy az Európai Tüdőgyógyász Társaság által szervezett online konferencián, ahol három neves szakember számolt be a gyermekkori koronavírus fertőzés területén végzett klinikai kutatásokról.

Gary Wong, hongkongi gyermektüdőgyógyász foglalta össze az eddigi távol-keleti kutatások eredményeit.

"Fontosabb következtetései a következőek voltak: az esetek 76,6%-ban volt a gyermeknek vele egy háztartásban élő szoros kontaktja, az esetek mintegy fele láztalanul zajlott. Jellemző volt továbbá a tünetmentes vírushordozók magas aránya olyannyira, hogy még tüdőgyulladás is zajlott tünetmentesen vagy nagyon tünetszegényen. Természetesen a tünetmentes vírushordozó is képes fertőzni a környezetét, bár kisebb mértékben mint az, aki tünetekkel rendelkezik" - mondta Dr. Sabó Hajnalka.

A második előadó Daniel Jackson wisconsini gyermektüdőgyógyász, asthma-kutató volt, akinek legfontosabb megfigyelése az volt, hogy

Ez volt a megfigyelése az allergiás náthában szenvedőknél is, míg a pusztán asthmásoknál nem sikerült kimutatni ezt az összefüggést. Az allergiás gyermekeknél viszont azt lehetett megfigyelni, hogy a vírusnak a légúti sejtekhez való kapcsolódását biztosító ACE2 receptor lényegesen kisebb számban jelenik meg a légúti hámsejtek felületén. Ennek magyarázata a további kutatásainak a célja lesz.

A harmadik előadást Alexander Möllersvájci gyermektüdőgyógyász tartotta arról, hogy melyek voltak azok a krónikus légzőszervi alapbetegségek, amelyekhez társult COVID-19. A klinikai vizsgálathoz majdnem mindegyik európai ország szolgáltatott adatokat. Eredményei azt igazolták, hogy míg az asthmások jelentek meg a legmagasabb számban a gyermeksürgősségi részlegükön, a cisztás fibrózisban(CF) és a bronchopulmonális diszpláziában (BPD) szenvedők sokkal kevesebben voltak, de e két utóbbi csoportból (főleg a legutóbbiból) kerültek ki a legsúlyosabb betegek: míg az asthmásoknak a 9%-a, addig a CF-esek 38% és a BPD-sek 43%-a került intenzív osztályra. Elmondta azt is, hogy sok asthmásnak valójában nem is volt szüksége kórházi kezelésre, inkább biztonságból utalták be őket.

 Szabó doktornő hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a különböző alapbetegséggel élő gyerekek a járványhelyzetben is tovább szedjék a gyógyszereiket.

- mondta dr. Szabó Hajnalka, hozzátéve, ráadásul, mivel sok gyermek tünetmentes, nem tudhatjuk, nem terjeszti-e a vírust, amely tüsszögés, köhögés során keletkező, vírust tartalmazó cseppek formájábanmagasabb kockázattal fertőzhet meg másokat.

Kell-e aggódniuk a várandós nőknek?

Noha a COVID-19-el kapcsolatban még nagyon sok a megválaszolatlan kérdés, az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, a többi, légúti megbetegedést okozó vírushoz hasonlóan ezt is megszűri a placenta, akkor sem jut a méh belsejébe, ha a kismama megfertőződik.

A rendelkezésre álló információk alapján az új koronavírus nem mutatható ki az anyatejben, vagyis az anyatej továbbra is a legmegfelelőbb tápláléknak számít újszülöttek és csecsemők számára. Ugyanakkor, ha az édesanya fertőzött, minden lehetséges óvintézkedést meg kell tenni az újszülött megfertőződésének elkerülése érdekében: szoptatás előtt alaposan kezet kell mosni, és mivel a vírus cseppfertőzéssel terjed, érdemes maszkban szoptatni.

A babalátogatással kapcsolatban a doktornő elmondta, a járványhelyzettől függetlenül is érdemes kivárni a 2-4 hetet, most viszont erre még fokozottabban kell figyelni, ugyanis a látogatók házhoz vihetik a kórokozókat.