Ketyeg a nyugdíjbomba: hiába akarnak hosszú életet a magyarok, a pénzük biztos kevés lesz

1969 és 2019 között mintegy 10 évvel nőtt a születéskor várható élettartam a vizsgált 11 országban, Magyarországon pedig majdnem 8 évvel. Attól azonban, hogy tovább élünk, még nem feltétlenül érezzük magunkat boldogabbnak. Az NN „Longevity”, hosszabb várható élettartamra való felkészültségünket vizsgáló nemzetközi kutatása szerint például éppen az átlagosan legtovább élő japánokra jellemző legkevésbé, hogy boldognak éreznék magukat. Magyarország pedig Törökországgal karöltve szintén a nemzetközi lista végén foglal helyet. A boldogság szintje azonban korántsem véletlenszerűen alakul a kutatás szerint.

Életükkel legkevésbé a megtakarítással nem rendelkezők, a rossz anyagi helyzetben lévők és az egészségügyi problémákkal küzdők elégedettek – ők egy 10-es skálán 3-asra értékelik a saját boldogságszintjüket. Akiknél ugyanakkor megvan a pénzügyi biztonság, az átlagosnál boldogabbak is, ők ráadásul jobban is várják a hosszú életet, és úgy érzik, jobban fel is vannak rá készülve.

A hosszabb élet újfajta életstratégiákat követel meg, megnő például az életközépi újratervezés jelentősége. Ahogy ugyanis emelkedik az élettartam, az emberek elkezdenek másképp tekinteni az 50-es, 60-as éveikre. Már nem a „visszaszámlálás a nyugdíjig” a legjellemzőbb attitűd, sokkal több mindenben gondolkodhatunk.

A hosszabb élet ugyanakkor nem csak lehetőség, hanem kockázat is: egyre többekben vetődik fel annak lehetősége, hogy lesz olyan szakasza az életüknek, amelynek finanszírozása nem megoldott. Ezt a kockázatot a magyar válaszadók 35%-a érzi kifejezetten, ami magasabb a nemzetközi átlagnál. Ugyanakkor minél stabilabbnak érzi valaki saját anyagi biztonságát, annál hosszabb ideig szeretne élni.

A válaszadók leginkább megtakarítási képességeik csökkenésétől tartanak (62%), illetve az információhiánytól (41%) – vagyis hogy nem tudják, valójában mennyi pénzre van szükség a gondtalan időskorhoz. 36%-uknak egyáltalán nincs megtakarítása – e téren Magyarország kifejezetten rosszul áll –, és csupán a válaszolók 15%-a elégedett jelenlegi pénzügyi helyzetével. Globális összevetésben a magyarok viszonylag fiatalon mennek nyugdíjba, ami egyszerre csökkenti a jövedelmet és a megtakarítási lehetőségeket, miközben csupán 57% gondolja úgy, hogy alapvető kiadásai fedezetét biztosítja majd az állami nyugdíj.

„A pénzügyi felkészültség hiánya mellett az is beszédes, hogy egészségi állapotát mindössze a magyarok 11%-a érzi nagyon jónak, 44%-a pedig csak jónak. Ez alacsonyabb a nemzetközi átlagnál, és Japán illetve Csehország után a harmadik legalacsonyabb a vizsgált országok között, miközben a magukat egészségesnek tudók felkészültebbnek érzik magukat a hosszabb életre. Ezért is fontos feladatunk az öngondoskodás és az egészségtudatosság támogatása nyugdíjbiztosításainkkal és az ügyfeleinknek biztosított díjmentes egészség asszisztencia szolgáltatásunkkal” – hangsúlyozta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

A biztosító azt is megkérdezte a résztvevőktől, hány éves kortól gondolnak valakit „idősnek”. Magyarországon ez a határ 65,4 év (9), ami egyrészt a harmadik legalacsonyabb a vizsgált országok között, másrészt nagyon közel esik a nyugdíjkorhatárhoz. Lengyelországban ugyanez az érték például 73 év körül van, a másik végletnek számító Spanyolországban pedig 62 év.

A készítők kíváncsiak voltak arra is, ki mit kezdene azzal a plusz idővel, amennyivel tovább élhet nagyszülei generációjánál. A többség (56%) azt válaszolta, hogy nyugalomba vonul, és élvezi a pihenést. De nem voltak sokkal kevesebben (44%) azok sem, akik legalább részben munkával és tanulással töltenék a „longevity bónusznak” nevezett plusz éveket.