Pénz nélkül nincs gyermekegészség sem?

A magyarországi átlagkereset jelenleg nettó 139 700 forint, a táppénz napi összege az új szabályozás alapján legfeljebb kb. 5 000 forint. A magyar családok anyagi nehézségeire utal az, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint a 15 évnél fiatalabb gyermeket nevelő nők 53 százalékának jelenleg nincs munkahelye, 32 százalékuknak azért, mert a gyermek mellett nem tudják, vagy nem akarják vállalni a munkával járó kötelezettségeket.

A Medián felméréséből kiderült, hogy a 13 évesnél fiatalabb gyermekkel rendelkező szülőknek egy-egy alkalommal átlagosan 7-8000 forintjába kerül gyermekük betegsége, de minden tizedik család esetében ezek a kiadások a 20.000 forintot is meghaladják. Az aktív munkavállaló, gyermekükkel otthon maradni kényszerülő édesanyák évente átlagosan két hetet maradnak ki a munkából gyermekük betegsége miatt, ilyenkor a gyógyszerkiadások mellett nekik - a ma érvényes szabályozás szerint - évente átlagosan 30.000 forintos fizetéskiesés jelenti a legnagyobb problémát. A szomorú foglalkoztatottsági statisztikák alapján a beteg gyermek ellátásának munkahelyi következményei az anyák felét érinti, ráadásul közülük minden negyedik attól tart, hogy a gyakori hiányzások miatt veszélyben az állása.

Megelőzés: elméletből ötös

A megkérdezett szülők háromnegyede prevenció-párti, szerintük a gyerekbetegségeket érdemesebb megelőzni, mint gyógyítani. A szülők alapvetően ismerik a lehetőségeket, 8-ból 10-en állítják, hogy foglalkoznak is a kérdéssel: háromnegyedük vitaminkészítményekkel, kiegyensúlyozott étrenddel és kötelező védőoltásokkal tesz gyermeke egészségének megőrzéséért.

Pénzügyi szakadék

A magyar szülők bíznak a betegségmegelőzés eszközeiben, ugyanakkor a többség számára az egészséges táplálkozás, a vitaminkészítmények, vagy a jó gyógyszerek már csak takarékoskodással, fontos dolgokról való lemondással engedhetőek meg. Bár az öt legtöbbet említett megbetegedés (megfázás, torokgyulladás, influenza, hasmenéses/hányásos betegség, bárányhimlő) közül három ajánlott védőoltásokkal megelőzhető lenne, ezek az eszközök igen költségesek. A szülök többségét kitevő alacsony jövedelműek, a legfeljebb szakmunkás végzettségűek, és a városban vagy falun élő családok közel fele egyáltalán nem, vagy csak a fontos dolgok rovására tudja kigazdálkodni gyermekének az ajánlott, térítéses védőoltások árát. Pedig ezeket az anyák négyötöde beadatná gyerekének, de közülük minden negyedik csak akkor, ha teljesen ingyenes lenne, és további minden harmadik legfeljebb ötezer forintot tudna fizetni érte.