Szinte ismeretlen szabály szedi áldozatait a magyar utakon: milliós bírságot is kaphat, aki ezt benézi

A nyár - számos egyéb, jóval pozitívabb dolog mellett - a vadgázolás szezonja is. Mostanában zajlik ugyanis számos vad párzási időszaka, az állatok pedig ilyenkor fejüket vesztve indulnak neki nőstényt keresni, elhagyva megszokott lakhelyüket.

Emiatt pedig a szokásosnál gyakrabban kényszerülnek arra is, hogy autóutakon keljenek át, ami rengeteg balesetet okoz az év ezen időszakában. Az autósoknak ráadásul nem is kell feltétlenül figyelmetlennek lenniük, hogy bekövetkezzen a baj, az állatok ugyanis annyira hirtelen és olyan sebességgel ugorhatnak a kocsik elé, hogy arra szinte lehetetlen felkészülni.

Attól függetlenül, hogy milyen vaddal ütközünk pedig egy ilyen koccanás hatásai igen eltérőek lehetnek, az autóban történő kisebb sérülésektől (mint a lökhárító leszakadás, vagy egy-egy horpadás) akár a komolyabb anyagi károkig, sőt adott esetben a személyi sérülésekig.

Az apróvadak (mint az üregi és a mezei nyúl, a fácán, de akár a róka) jellemzően nem okoznak különösen nagy kárt a kocsiban. Az erdős részeken azonban gyakoribbá válik a nagyvadak jelenléte is, egy vaddisznóval, szarvassal, vagy őzzel való találkozásnak pedig általában nem csak a szerencsétlen állat issza meg a levét.

Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa augusztus elején beszélt arról, hogy évente nagyjából 7500 nagyvadgázolás történik. Ezek 80 százaléka őzelütés, utóbbiak túlnyomó része pedig július és augusztus között történik meg.

A vadgázolás elkerülése érdekében nem igen tehetünk mást, mint hogy szürkülettől, illetve az erdős környezetben vezető utakon egyéb időben is, mérsékeljük a sebességet, így csökken a féktávolság. Ha vadat látunk, mindenképp érdemes lassítani, hiszen az állatok viselkedése kiszámíthatatlan, egy szarvastól például a megugrására, gyors, hirtelen irányváltására bármikor számítani lehet, és azzal is számolni kell, hogy egyszerre több egyed is felbukkanhat.

Fontos viszont, hogy ha már elkerülhetetlennek tűnik az ütközés, jobban járhatunk ha nem rántjuk el a kormányt, hanem elgázoljuk a vadat. A pánikszerű túlkormányzás következtében ugyanis akár az útszéli árokban, fában, vagy akár a szembe sávban is kiköthetünk.

Mi a teendő, ha megtörtént a baj?

Ha már megtörtént a baleset, az elütött vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még nem múlt ki, akkor az agancsával, rúgásával, vagy harapásával súlyos sérüléseket okozhat. Az első dolgod az legyen, hogy bekapcsolod a vészvillogót és felveszel egyláthatósági mellényt. Ha és személyi sérülés is történt, akkor mindenekelőtt a sérült állapotát stabilizáld, és értesítsd a mentőket. Mivel közúti balesetről van szó, a rendőröket is mindenképp értesítened kell. 

Magára a közúton található tetem elszállítására általában a területileg illetékes vadásztársaság a jogosult, településen belüli elütött állatok tetemének elszállításában az önkormányzat az illetékes. Velük a rendőrség veszi fel a kapcsolatot miután felvették a jegyzőkönyvet.

Fontos, hogy az elütött állatot semmiképp se vigyük haza, mert az lopásnak minősül és meg kell fizetnünk utána a vad eszmei értékét, ami egy őz esetében olyan 200-300 ezer forint. Milliós bírságot is kaphatunk viszont, ha az autónkban megtalálják a tetemet. Azért, ha a rendőrség értesítése nélkül elhagyjuk a helyszínt pedig szintén komoly büntetést kaphatunk.

Fontos változás nehezíti az autósok dolgát júliustól

A Magyar Közlöny 2023. évi 90. számában 2023. június 22. napján megjelent 2023. évi XLIV. törvény szerint  július 1.-től szinte minden esetben az autót vezető, kárt szenvedett fél a hibás vadgázolás esetén.

Eltörölték ugyanis azt a korábbi szabályt, miszerint ha a sofőr betartotta a KRESZ szabályait, akkor egyes esetekben a kár áthárítható arra a vadásztársaságra, amelynek területéről a vad az úttestre tévedt, illetve bizonyos esetekben a közútkezelőre

Az új szabályozás értelmében szinte ellehetetlenült annak bizonyítása a gyakorlatban, hogy a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben. Amennyiben ezt a tényt a kárt szenvedett autó nem tudja bizonyítani, akkor a vadásztársaság felelőssége nem fog fennállni, tehát nem lesz köteles megtéríteni az autóban szenvedett kár.

Így bár a cascóhoz lehet ezért évi pár ezer forintért kiegészítő biztosítást kérni a vaddal történő ütközésekre, ha az nincs benne az alapbiztosításban, a bajból már az sem feltétlen húz ki ilyenkor. Az ilyen biztosítások ugyanis általában maximum 500 ezer forintos értékhatárig vállalják a károk megtérítését.