Édességsokk a háború árnyékában: rengeteg alapanyag drágul, indulhat a roham a boltokban

A Magyar Édességgyártók Szövetsége húsvéti kerekasztalbeszélgetésén ismertették a friss kutatási eredményeket az édességfogyasztói preferenciákról, és szó esett az édességipiaci kilátásokról az idei évre vonatkozóan. Sánta Sándor, a szövetség elnöke elmondta, hogy az édességgyártók már felkészültek a húsvétra. A hétvégén számítanak még vásárlói rohamra. A háború hatásai kapcsán azt is elmondta, hogy a cukor komoly árrobbanáson ment keresztül. Ukrajnának a cukorelőállításban is jelentős szerepe volt, és bár hiánnyal nem találkoztak, de az árak jelentősen nőttek. Az aromák, színezékek hiánya is jelentős és a csomagolóanyaghiány szintén nagy gondokat okoznak, gyakran találkozni elérhetetlen termékekkel. A rengeteg kihívás, amivel az édesipar szembesül, ha húsvétkor nem is, az elkövetkezendő időszakban az árakban is meg fog jelenni.

A Pénzcentrum kérdésére Sánta Sándor elmondta, hogy Magyarországon is folynak már az egyeztetések az egyes alapanyagok, mint a napraforgó-olaj kiváltásáról. A receptúrák változása várható, azonban ez a változás nem egyik napról a másikra fog megtörténni, hiszen a minőséget ugyanúgy tartani kell.

EZ IS ÉRDEKELHET

Búcsúzhatnak a kedvelt chips íztől a vásárlók: hiánycikké vált az egyik alapvető összetevő

Nagy-Britanniában napraforgóolaj-hiány miatt a brit gyártóknak más összetevő után kell nézniük.

Az édességnek a kiegyensúlyozott táplálkozásban is megvan a szerepe - mondta el Sánta Sándor. A magyar vásárlók éves fogyasztási szokásaikat tekintve (tömeget tekintve) az édesség terén egyharmadot tesz ki a jégkrémfogyasztás, egyharmadot a kekszek, piskóták fogyasztása és egynegyedét a csokoládé. Értékben viszont a csokoládé vezet (26%), ennek hátterében a magasabb ár áll. A fogyasztók egyharmada fogyaszt valamilyen édességet, a magyaroknak fele pedig hetente. 

A vásárlók nagyjából ugyanolyan arányban vásárolnak tudatosan, illetve impulzívan. A termékek esetében a közel a vásárlók fele a minőséget keresi, az alacsony ár a magyarok 14%-a számára döntő. A magyarok 75%-a cukros, 25%-a édesítőszeres terméket keres a kutatás szerint, bár Sánta Sándor szerint a valóságban ez az arány sem így néz ki, a vásárlói vágyakat is nagyban tükrözi az a 25 százalék, a kosarakban még nincs ekkora az arány.

A többség még mindig a nem mentes termékeket keresi, viszont egyre népszerűbbek a mentes termékek is. A természetes összetevők is egyre fontosabbak, és ez valószínűleg a jövőben erősödni fog a szövetség elnöke szerint. A fenntarthatóság is egyre fontosabb. A pálmaolaj tartalom, illetve a tanusítványok is befolyásolja némely vásárló döntését. Bár ez nem olyan jelentős arány, mint a nyugati országokban, viszont a jövőben valószínű, hogy ezeknek a szempontoknak nagyobb jelentősége lesz. 

A bite-size, "harapásnyi" méret is egyre népszerűbb a fogyasztók körében, a piac egyötödét teszik ki ezek az édességek. Előretörnek a funkcionális termékek (rostdús kekszek, proteines müzliszeletek, stb.) is, egyre népszerűbbek a mentes és energiacsökkentett édességek is. 

Az innovatív ízek közül a sóskaramella íz tört előre, egyre népszerűbbek a "női csokoládék", a darkmilk termékek és a fagyasztva szárított gyümölcsös termékek. 

Húsvétkor még nem, karácsonykor már lesz jelentős drágulás

Stabil húsvéti keresletre számítanak, nem látják a nyomait a tavaly, tavalyelőtti visszaesésnek. 10 százalékos növekedésre számítanak. A háború az édesiparnak is kihívást jelenthet, a szállítási problémák, energiaárak, árfolyamváltozások, alapanyaghiányok, csomagolási nehézségek, export/import korlátozások, üzemanyagköltségek, stb. mind-mind megnehezítik a gyártást. 

Sánta Sándor hozzátette, hogy bár még csak a húsvét közeleg, az édességgyártók valójában már karácsonyra készülnek. A jelenlegi nehézségek pedig már a karácsonyi gyártást befolyásolják, mely az árakra is rányomja majd a bélyegét.

Cukrok és édességek helye a táplálkozásban

Antal Emese, dietetikus-szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője beszélt arról, hogy miért is szeretjük az édes ízt. Erre evolúciós magyarázat van, hiszen az édeshez a magas széthidráttartalmú, hasznos tápanyagot jelentette, míg a keserű a mérgező, a savanyú a romlott táplálékot. Az "Édes íz" reprezentatív kutatásból kiderült, hogy 10-ből 6 felnőtt az édeset tartják a kedvenc ízüknek - ismertette a szakértő. A kávét és teát is négyből hárman édesen fogyasztják.

A szakértő szerint a táplálkozásban nélkülözhetetlen a cukor, sok feladata van: energiát biztosít, energiaszállításban, -raktározásban van szerepe a szervezetben. Az élelmiszerekben textúrát ad, színez, tartósít, ízesít, biztosítja a harmonikus ízhatást, segíti az aromaanyagok felszabadulását. Antal Emese arra is kitért, hogy a táplélkozás örömforrás is.

Az ajánlott maximális mennyiség a napi cukorbevitelben 50 gramm, mely megfelel például 3 gombóc fagylaltnak. 2014-es adatok szerint a magyarok fogyasztása nem éri el a maximális ajánlást, ami már túl sok lenne. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy sajnos csak a fiatalabb korosztályokban viszont magasabb a fogyasztott mennyiség, túllépi a napi beviteli ajánlás felső határát. 

Az édességek mindössze 10%-ot tesznek ki, a desszertek 3%-ot a napi cukorfogyasztásnak. Valójában a legnagyobb arányt, csaknem a bevitel felét cukrozott italok képviselik. 

Kérdésre válaszolva Antal Emese elmondta, hogyan lehet, hogy Magyarország az egyik legelhízottabb nemzet, a cukorfogyasztás mégsem magas az utolsó felmérés szerint. A szakértő szerint ennek egyik oka az lehet, hogy az adatfelvétel önbevallásos alapon, táplálkozási napló alapján történik. Lehetséges az is, hogy azóta a cukorfogyasztás is nőtt, a testmozgás mértéke viszont csökkent.

Sánta Sándor elmondta, hogy a húsvéti forgalom, a várható 900 tonna, értékben 5 milliárd, karácsonykor a fogyasztás nagyjából 7 milliárd - az értékesítés 30-40 százaléka az utolsó két hónapra tevődik. Míg húsvétkor nagyobb nyulak kerülnek a kosárban, ha értékarányt nézünk, addig karácsonykor "kismikulás", hiszen még a szaloncukrot is meg kell venni. Az árváltozásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt 1-2 évben stabilak, inflációkövetők voltak. Az idei húsvéti időszakban az árak közel vannak a tavalyihoz, viszont a következő időszakban jelentkezni fog az áremelkedés. Karácsonyra már nagyobb emelkedés várható, de mint gyártók nem is nyilatkozhatnak kereskedelmi árakról.

A háború hatásai kapcsán elmondta, hogy a cukor komoly árrobbanáson ment keresztül. Ukrajnának a cukorelőállításban is jelentős szerepe volt. Hiánnyal nem találkoztak, de az árak jelentősen nőttek. A kakaóalapú termékeket ez nem érinti, viszont az aromák, színezékek hiánya jelentős. A csomagolóanyaghiány szintén nagy gondokat okoznak, gyakran találkozni elérhetetlen termékekkel. 

A Pénzcentrum kérdésére Sánta Sándor elmondta, hogy Magyarországon is folynak már az egyeztetések az egyes alapanyagok, mint a napraforgó-olaj kiváltásáról. A receptúrák változása várható, azonban ez a változás nem egyik napról a másikra fog megtörténni, hiszen a minőséget ugyanúgy tartani kell.