Tejben-vajban fürösztik a magyar vásárlókat a futárcégek: ez a keleti kényelem nyugaton luxus

Tavaly jelentősen nőtt az egész futárszolgálati szektor forgalma a GKI Digital piackutató és tanácsadó összesítése szerint: közel 40 millió online rendelést juttattak el futárszolgálatok a vevőkhöz, ami 52 százalékos növekedés az előző évhez képest. A kézbesítési piac legnagyobb nyertesei pedig a házhoz szállító cégek voltak - írja a G7.

Míg Nyugat-Európában és az USA-ban a járvány hatására megnövekedett csomagforgalom az átadópontokra tömörödött, nálunk egyértelműen a házhoz szállítás emelkedett ki

– mondta Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. A belföldi online vásárlások 64 százalékát szállította ki futárszolgálat, a járvány hatásaként ugyanakkor csökkent a hagyományos csomagpontok használata. Madar szerint kulturális okai vannak, hogy Magyarországon miért a házhoz szállítás dominál az átvételi pontokkal szemben.

„Nyugat-Európával szemben Magyarország erősen készpénzes utánvét-orientált piac volt. A magyarok inkább akkor fizettek, ha már megjött a csomag. Mivel a futárnak pénzt kellett beszednie, muszáj volt elérnie a vásárlót – mondta Madar. A magyar futár nem teheti a kilincsre a csomagot, ha nem érte el a vásárlót: borul az egész napos ütemterv. Ez a körülmény és az árverseny számos informatikai fejlesztésre késztette a magyarországi futárszolgálatoka: általánossá vált, hogy kapunk időablakot a kiszállításra, sms-t a közelgő csomagról, létezik térképes nyomon követés, a futár gyakran akár fel is hív minket a kiszállítás előtt.

Ezeknek köszönhetően a magyar házhoz szállítási piac sokkal magasabb színvonalú, mint Nyugat-Európában, talán az egész EU-ban nálunk a legfejlettebb a szektor. Nyugaton jellemzően a kilincsre teszik az előre kifizetett árut, a nagy nemzetközi légi fuvarozó cégeknél elképzelhetetlenek lennének a nálunk elterjedt szolgáltatások

– mondta Madar, aki szerint emiatt a kényelem miatt vált dominánssá a házhoz szállítás.

Hat jelentős cég foglalkozik kiscsomagok logisztikájával Magyarországon: a GLS, a Magyar Posta, a DPD, az Express One, a Sprinter Futárszolgálat és a kizárólag automatákat üzemeltető Foxpost. A GKI Digital becslése szerint a hat cég együttes forgalma átlagosan 25 százalékos bővülés mellett nettó 100-110 milliárd forint körül alakult 2020-ban. Pontos számokat azért nem lehet mondani, mert a két legnagyobb szereplő tavalyi forgalma nem pontosan ismert.

A GKI Digital munkatársa, Madar Norbert szerint mindent egybevetve a GLS és a Magyar Posta nagyjából „fej-fej mellett áll egymással” a belföldi kiscsomagok logisztikájában. A többi nagyobb szereplő jelentősen le van maradva tőlük. A harmadik helyen a DPD Hungária áll, amely közel 30 százalékos növekedéssel 13,7 milliárd forintos forgalmat ért el (közel egymilliárd forintos adózott eredménnyel). Holnapja szerint a francia állami posta tulajdonába tartozó DPD Európa legkiterjedtebb csomaglogisztikai hálózatát üzemelteti.

A lista egyik sajátos szereplője a két magyar kockázati tőkealap többségi tulajdonában álló Foxpost. A többi szereplővel ellentétben a Foxpost kizárólag csomagautomatákkal foglalkozik, és a GKI Digital szerint a Magyar Postával piacvezető a C2C, azaz a végfelhasználók közötti transzfereknél (jellemzően így cserélnek gazdát a használt tárgyak). A Foxpost mintegy 70 százalékkal, 1,7 milliárd forintra növelte bevételét, és az elmúlt években először nem termelt veszteséget.