A pesti aluljárók titka: súlyos betegséget okozhatnak a veszélyes élelmiszerek

2013. március 9. 08:07

Kicsi a valószínűsége annak, hogy a közeljövőben eltűnnek az illegális árusok a budapesti aluljárókból. A gyümölcsöt, édességet áruló alkalmi kofák ellen sokszor tehetetlenek a hatóságok, a helyzetet nagyban nehezíti az Alkotmánybíróság tavalyi határozata, amely szerint nem számít szabálysértésnek a közterület életvitelszerű lakhatásra való használata.

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy felháborította a Pénzcentrum.hu olvasóit csütörtöki képriportunk: tucatnyi olvasói levelet, fórumhozzászólást, Facebook-kommentet kaptunk a témában. Cikkünkben arról számoltunk be, hogy Budapesten, a Nagyvárad-téri aluljáróban láthatóan engedély nélküli árusok kínálták portékájukat - leginkább zöldséget, mézédes narancsot. Az árusokat nem csak a térfigyelő kamerák nem zavarták, hanem az sem, hogy néhány lépésnyire tőlük, a metró bejáratánál közterület-felügyelők, sőt, rendőrök dolgoztak.

Fotó: Pénzcentrum.hu

Amint azt ígértük, több hatóságot is megkerestünk az ügyben: a Fővárosi Közterület-Felügyeletet mellett az élelmiszer-biztonsági hatóságnak, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak is (a BRFK későbbre ígért választ) feltettük kérdéseinket. Röviden összefoglalva a helyzetet azt mondhatjuk, hogy egyelőre kevés esély mutatkozik arra, hogy megszűnjön a kiskereskedelem e furcsa formája a fővárosban.

A hajléktalanokkal együtt maradnak az árusok is

A főváros valamennyi frekventáltnak tekinthető - nagy forgalmú - gyalogos aluljárójában és közterületein találkoznak ilyen árusokkal a hatóságok - tájékoztatta lapunkat Budapest Főváros Közterület-felügyeletének Sajtószolgálata.

Az ilyen árusokkal szemben a Nemzeti Adó és Vámhivatal járhat el jogsértés esetén, attól függően, hogy milyen jellegű kereskedelmi tevékenységet végez az elárusító személy, nyugta/számla adási kötelezettségének eleget tesz vagy sem. Az Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal a termékek (elsősorban élelmiszerek) árueredetének igazolása hiánya esetén járhat el.

Mint megtudtuk, a közterület-felügyelet a tavaly november 15-én hatályba lépettAlkotmánybíróság-határozatban foglaltak miatt nem tud intézkedni a közterületet használati megállapodás nélkül - bármilyen célból igénybe vevő - személyekkel szemben, mivel intézkedésének nincs jogalapja. (Ezt a jogalapot helyezte hatályon kívül az idézett AB határozat, amikor megsemmisítette a helyi önkormányzatok azon felhatalmazását, hogy például az ilyen cselekményeket úgynevezett tiltott, közösségellenes magatartásként fogalmazhassák meg és szankcionálhassák.)

Tavaly november előtt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhatott ki, illetve lefoglalhatta vagy elkobozhatta a jogsértéshez eszközül használt tárgyakat/dolgokat, így a közterület-használati megállapodás nélkül árusított termékeket is. Azóta viszont intézkedésre jogalapot adó jogsértés (és szankció) hiányában nem intézkedik a felügyelő ilyen esetben. Ugyanakkor - mint megtudtuk- a közterület-felügyelőknek rendőrt sem kötelező hívni, mivel a rendőr sem tud intézkedni ilyen esetben.

Ab: alaptörvény-ellenes a hajléktalanok közterületen élésének tiltása
Az Alkotmánybíróság (Ab) novemberben meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát.

A testület megsemmisítette továbbá azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, valamint a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás alkalmazására.

Az Ab megvizsgálta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a képviselő-testületek pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat határozhatnak meg rendeletben.

A testület szerint a törvény rendkívül széles jogkört biztosít az önkormányzatoknak a tiltott magatartások meghatározására, a
jogalkotási hatáskörrel való visszaélés veszélyét növeli az is, hogy az önkormányzatoknak gazdasági érdekeltsége is van ebben a kérdésben, mert a beszedett bírságok a bevételeiket növelik.


Súlyos megbetegedéseket okozhatnak

Az utcai árusok elleni küzdelem leghatásosabb eszköze az lenne, ha senki nem vásárolna tőlük - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Demetrovics Pál, a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának élelmiszer-biztonsági igazgató-helyettese, aki szerint a hatóságok is csak összehangolt, egyidejű fellépéssel tudják ideig-óráig megállítani az ilyen illegális tevékenységet. Az ellenőrzésekben az élelmiszer-biztonsági szakemberek mellett az adóhatóság, a közterület-felügyelet munkatársai és a rendőrség is részt szokott venni, a kiszabott bírság azonban ritkán jelent elrettentést. Az ellenőrök a rajtaütéseknél felveszik a jegyzőkönyvet, elkobozzák a termékeket, a kiszabott büntetést azonban az árusok a legtöbb esetben egyáltalán nem fizetik be, sőt, sok esetben személyazonosságuk igazolása sem könnyű.

Az élelmiszer-biztonsági szakember szerint az aluljárókban forgalmazott termékek eredete a legtöbb esetben ismeretlen: az édességeket, csokoládékat általában már a fogyasztási idő lejárta után értékesítik, a zöldség- és gyümölcsfélék származási helyét sem tudják igazolni. Sokszor maguk az alkalmi kofák tesznek arról, hogy az általuk kínált termékek beazonosíthatatlanok legyenek.

Demetrovics Pál hozzátette: ezek a termékek súlyos megbetegedéseket okozhatnak, részben a lejárt szavatosság, az ismeretlen eredet miatt (például azt sem lehet tudni, milyen vegyi anyagokkal kezelték a gyümölcsöket), részben pedig az alapvető higiéniai előírásokat is nélkülöző tárolás, szállítás, árusítás miatt. Komoly fertőző betegségeket kockáztat az, aki az aluljárók kartondobozairól vásárol.

NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 22. szerda
Móric
38. hét
Szeptember 22.
Európai autómentes nap
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?