Erről kevesen tudtak eddig: rengeteg magyar lehet jogosult ilyen támogatásra, íme a feltételek

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve keretében most újabb támogatási forráshoz juthatnak a vállalkozók. Az érdeklődés nagy, hiszen ezúttal a mikrovállalkozások kaphatnak fontos és sok esetben hiánypótló segítséget, akik a magyar vidéki térségek gazdasági életének egyik legfontosabb szereplői; munkahelyeket teremtenek, és emellett hozzájárulnak a helyi közösségek életszínvonalának javításához is. Gyakran azonban csak nehezen jutnak az említett támogatási forráshoz, mert a legkisebbek általában „labdába sem rúghatnak” a nagyobb, rendszeresebben meghirdetett pályázati kiírások során. Utóbbiak esetében a feltételek általában túlzottan szigorúak, a támogatási intenzitás nem igazán kedvező és az elnyerhető források minimális összege is magas. Pedig a mikrovállalkozásoknak sokszor néhány száz- vagy millió forint is jelentős segítséget jelentene.

Hamarosan azonban megnyílnak a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervére épülő LEADER program pályázati felületei. Országszerte több Helyi Akciócsoport hirdetett meg pályázati felhívásokat 2025. márciusában, amelyek célja a vidéki mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása.​ Ennek összege és feltételei helyi akciócsoportonként eltérőek lehetnek, de általánosságban 500 ezer és 20 millió forint közötti, vissza nem térítendő támogatás igényelhető. Jó eséllyel ezért vonzott figyelemreméltó számú érdeklődőt a Rinya-Dráva Szövetség legutóbbi tájékoztató fóruma, ahová Somogy vármegye mintegy ötven településéről érkezhettek a mikrovállalkozások képviselői.

A pályázatokat június 4-től adhatják be a nem agrár jellegű mikrovállalkozások, amire utoljára 2021-ben ehhez hasonló lehetőségük a térségben, bár akkor még adószámos magánszemélyek és őstermelők is pályázhattak, akik most azonban nem jogosultak a támogatás igénylésére ebben a konstrukcióban. A másik fontos újdonság, hogy Barcs és Nagyatád városa is pályázhat, ami a korábbi kiírásban a kisebb falvak kiváltságának számított. Ez egyrészt örömhír, mert most azok is igényelhetnek támogatási forrást, akik városi környezetben működtetnek mikrovállalkozást, másrészt így valószínűleg megduplázódik a pályázók köre. Bár az ilyen változtatás nem számít általánosnak az országban, de a térségi lehatárolás máshol is módosulhat, hiszen jogszabály írja elő, hogy a LEADER programban részt vevő települések lakosságszáma és népsűrűsége meghatározott határok között kell, hogy mozogjon. Azokon a településeken, ahol a népesség csökkenése miatt megváltoznak ezek a paraméterek, most lehetőség nyílhat arra, hogy korábban kizárt városok is bekapcsolódjanak a támogatási rendszerbe, ami növeli a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférést

– mondta el kérdésünkre Kocsis Tibor, a Rinya-Dráva Szövetség LEADER Egyesület elnöke a tájékoztató fórum után.

Magyarország népessége az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ország lakossága 1980 óta több mint 800 ezer fővel lett kevesebb, és 2023-ra már 9,6 millió alá csökkent. Ennek fő okai közé tartozik az alacsony születésszám, a magas halálozási arány, valamint a fiatalok külföldre vándorlása.

A népességfogyás súlyosan érinti a vidéki térségeket, ahol elsősorban az elöregedés és az elvándorlás hatására számos település lakossága jelentősen megfogyatkozott.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023-as adatai szerint Magyarországon összesen 852 330 mikrovállalkozás működött. Ezek közül 598 412 egyszemélyes vállalkozás, míg 196 537 olyan, amely 2–9 főt foglalkoztatott. ​Meg kell említeni az első hallásra talán ellentmondásosnak tűnő, „0 fős mikrovállalkozásokat is”, amelyek olyan egyszemélyes vállalkozások, amelyek nem foglalkoztatnak alkalmazottat, például egyéni vállalkozók vagy adószámos magánszemélyek. Ők a legutóbbi statisztikai adatok szerint 57 381-en végeztek valamiféle vállalkozói tevékenységet.

Hazánkban jelenleg 105 LEADER térség működik, így ez nemcsak helyi, hanem országos szinten is komoly fejlesztési eszköz. A Rinya-Dráva Szövetségben összesen 400 millió forint áll rendelkezésre a mikrovállalkozások fejlesztésére, ahol a támogatási intenzitás egységesen 65 százalékos, ami azt jelenti, hogy a mikrovállalkozások a költségeik 65 százalékát finanszírozhatják az elnyert forrásból. De természetesen ennél jóval több pénzt is fel tudnának használni a térségben.

Az általunk meghirdetett LEADER felhívás révén lehetőség nyílik immateriális javak, eszközök, gépek beszerzésére, építkezésekre lehet pályázni, de megújuló energiahasználatra is. A mikrovállalkozások minimum 500 ezer forintot, legfeljebb 6 millió forintot igényelhetek, ami komoly lehetőséget ad arra, hogy olyan fejlesztéseket valósítsak meg, amelyeket önerőből nehezebben tudnának megtenni. A pályázók körébe tartoznak az egyéni vállalkozók, a kft-k, a bt-k és a szociális szövetkezetek, de a korábbi tapasztalatok alapján kizártuk azokat, akikkel a régi pályázatok során súlyos problémát tapasztaltunk. Ez viszont egyfajta garanciát jelent arra vonatkozóan, hogy a következő támogatások valóban oda kerüljenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk

– mutatott rá a szakember, aki szerint a vissza nem térítendő támogatás célja szerint lehetőséget teremthet arra, hogy megerősödjön a helyi gazdaság, míg a vállalkozások számára hosszú távon is fenntartható működést biztosíthat.

A munkaszervezet két éve kér adatlapokat a potenciális kedvezményezettektől, hogy folyamatosan felmérje a vállalkozók támogatási igényeit, és hogy ennek megfelelően írja ki a pályázatokat és a megpályázható ötleteket. A források elosztása is minden hazai térségre nézve konkrét és célspecifikus. A pályázatok pontozása is ennek megfelelően alakul: az objektív, sokszínű szempontrendszer lehetővé teszi, hogy a pályázó mikrovállalkozások összesen száz pontot gyűjtsenek össze. Egy nyertes pályázathoz ezúttal minimum 51 pontra van szükség, amit az elnök szerint nem nehéz elérni, de ez felett már cizelláltabb a rendszer. Fontos plusz pontot ér például a LEADER szellemiség megtartása, miszerint minden forintot lehetőleg több vállalkozásnak adjanak, így ha a pályázó az elnyert pénzt a térségben költi el, akkor az olyan, mintha megdupláznák az amúgy is szűkös forráskeretet. Ezért például az eszközbeszerzésnél érdemes arra törekedni, hogy azt az adott térség egy másik vállalkozójánál vásároljuk meg.

A pályázati kiírás során figyelembe vettük az inflációt és azt is, hogy korábban hány vállalkozás pályázott sikeresen. Arra számítunk, hogy a rendelkezésre álló keretből körülbelül kettőszáz pályázatot tudunk majd támogatni, ami azt jelenti, hogy az átlagos támogatási összeg 3 millió forint körül alakul. Bízunk azonban abban, hogy a korábbiakhoz hasonlóan, a későbbiekben lesz lehetőségünk további forrásokat is bevonni. Aki megfelel a pályázati feltételeknek, azt nem szoktuk elutasítani. Korábban ha a keret kimerült, akkor a pályázó egy várólistára került, és amikor sikerült plusz forrást szerezni, például árfolyamváltozás vagy más térségek fel nem használt kerete révén, akkor ezek a mikrovállalkozások is megkapták a támogatást. Ebben az esetben viszont arra kellett számítani, hogy az első nyertesekhez képest ők körülbelül fél évvel később juthattak az igényelt forrásokhoz

– emelte ki Kocsis Tibor, aki felhívta a figyelmet a beadás rendszerének komoly változására is.

A pályázatok beadása tehát június 4-én kezdődik és a rendszer mindössze két hétig lesz nyitva, függetlenül attól, hányan adják be a pályázatukat. Fontos információ, hogy nem élvez előnyt az, aki a leggyorsabban feltölti a szükséges dokumentumokat, mert a beadási sorrend nem befolyásolja a döntést. Ezután egy hét szüneteltetés következik, amikor az elnökség átnézi a beérkezett pályázatokat, és ezek alapján hoz döntést arról, hogy újra megnyitja-e a pályázati felületet újabb két hétre. A tapasztalat azt is mutatja, hogy az elnyert pályázatok mintegy 10-20 százaléka végül nem valósul meg, ezért eleve túlpályáztatják a keretet. Csak akkor zárják le a beadás lehetőségét, amikor biztosan ki tudják pályáztatni a rendelkezésre álló forrásokat.

És ami a pályázatok bonyolultságát illeti. Tény, hogy az elmúlt években minden támogatási rendszer egyre összetettebbé vált, ez alól a LEADER pályázatok sem jelentenek kivételt.

Számos olyan adatot kell megadnia a vállalkozásoknak, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a projekt tartalmához; például különféle adminisztratív információkat, pénzügyi adatokat, vagy éppen vállalkozásuk múltjára vonatkozó részleteket.

Bár a rendszer célja az lenne, hogy a vállalkozók önállóan is képesek legyenek beadni pályázataikat, a gyakorlatban ez ritkán működik zökkenőmentesen. A legtöbben ugyanis a saját szakmájukhoz értenek, és nem feltétlenül van idejük vagy tudásuk ahhoz, hogy eligazodjanak a bonyolult pályázati rendszerekben. Ez különösen igaz a LEADER program esetében, amely elsősorban hátrányos helyzetű térségekben élő, sokszor kisebb lehetőségekkel rendelkező vállalkozásokat próbál támogatni.

Ráadásul a pályázat megírása első ránézésre talán egyszerűbbnek tűnhet, az elszámolás is nehéz feladat. Igaz, hogy a projektek menedzsmentjének egy részét – nagyjából 5 százalékot – el lehet számolni a támogatásból, de ez gyakran nem elég arra, hogy valódi, professzionális segítséget vegyenek igénybe. Ezért sok vállalkozásnak nemcsak a forrásra, hanem gyakorlati segítségre is szüksége lenne ahhoz, hogy valóban élni tudjon ezzel a lehetőséggel.