0 °C Budapest
Új zseniképző indul Magyarországon: álomszakma, luxusfizetés vár arra, aki elvégzi?

Új zseniképző indul Magyarországon: álomszakma, luxusfizetés vár arra, aki elvégzi?

2022. december 5. 10:01

A Brancs közösségi piacon is egyre több olyan szolgáltatás jelenik meg, amelynek társadalmi felelősségvállalása nagyobb, és hatása igazán nem is mérhető profitban. A SpaceBuzz program is ilyen, a kampány vezetője, Zentai István pedig elmondta, hogy miért fontosak ezek a projektek, és mit nyerhet egy diák abból, ha egy ilyen űrutazáson részt vesz. Interjú.

Pénzcentrum: A magyar oktatás elegendő figyelmet szentel a természettudományi tantárgyakra?

Zentai István: A magyar oktatási rendszer hajdanán nagyon jó volt, most is lehetne, de több sebből vérzik. A természettudományi tárgyak oktatásával nemcsak Magyarországon van probléma, hanem egész Európában. Erről vannak tanulmányok is, többek között arról is, hogy STEM területen nagyon kevés pályakezdő van Európában, kevesen tanulnak tovább ezeken a területeken, ennek előzménye, hogy a középiskolákban nem igazán vannak arra motiválva a fiatalok, hogy erre a területre menjenek. Már a felső tagozatban sokkal jobban lehetne a STEM tárgyak felé irányítani a diákokat, például STE(A)M, ami nem egy lexikális tudást igyekszik a gyerekek fejébe tölteni, hanem inkább egy élményalapú tudásszerzésről szól, ahol kombinálják a természettudományi tárgyakat a humán tárgyakkal. A gyerekeknek ezáltal úgy gyarapodik a tudása, hogy észre sem veszik, szórakozva tanulnak. Persze, vannak hazai specifikumai a problémának.

Jelenleg részt veszünk egy nemzetközi konzorciumban is, amin keresztül egy Erasmus + pályázatot adtunk be, és nyertük meg. A konzorciumot hollandok vezetik, olasz, francia és magyar kollégákkal dolgoznak együtt. A pályázati támogatás anyag fő feladatai között vannak olyan munkák, amelyet a pedagógusoknak kell elkészíteni, ilyen a tananyagfejlesztés is. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a pályázatnál egy magyar pedagógusnak a 8 órai munkájának az ellenértéke 74 euró szuperbruttóban, az olasz és francia kollégáknál ez háromszor ennyi, a hollandoknál meg 3,3-szor.

Amikor erre rákérdeztünk, azt a választ kaptuk, amit később hazai szakmai források is megerősítettek, hogy ilyen arányok vannak a jövedelmekben. Többek között ez is oka a problémáknak.

A tanárok fel vannak készülve arra, hogy STEM szemlélettel tanítsák a gyerekeket?

Ennek a pályázatnak az volt a célja, hogy a STEM oktatás népszerűsítéséhez adjon jó gyakorlatokat pedagógusoknak, valamint olyan módszertant biztosítson, amelyek a felső tagozatos gyermekeknél hatékonyan alkalmazhatóak. Eszközként itt jelent meg a SpaceBuzz oktatási program. A 2020 végén megkezdett 3 éves konzorciumi munka jelenleg is tart a konzorcium országaiban, így Magyarországon is. Az előkészületi és pilot szakaszon túl vagyunk. Jelenleg tart a tapasztalatok kiértékelése.

Az iskoláknak már a program kezdete előtt kérdőívet küldtünk szét, mivel többen jelentkeztek, mint ahányan végül részt tudnak venni a programban. Itt többek között azt a kérdést is feltettük, hogy az adott iskolában a pedagógusok ismerik-e a STEM/STEAM fogalmát, oktatási módszert. Ebben az oktatási módszerben egyes értelmezések alapján a természettudomány mellé bejön a művészet, tágabb értelmezésben bármilyen, nem természettudományi tárgy is. Tehát keverik a humán és reál tantárgyakat. Bár szűk minta volt ez, nem szignifikáns, mégis jöttek olyan válaszok, hogy a pedagógus azt sem tudja, mi az a STEM, illetve a STE(A)M módszer. Kevés tanár válaszolta azt, hogy rendszeresen alkalmaz ilyen módszereket.

Hogyan látja, lesz, aki a mérnöki szakmához kapcsolódó tárgyakat oktassa?

A probléma nem csak a mérnöki tantárgyakra vonatkozik. Rázzák a vészcsengőt a kémiatanárok, a fizikatanárok, a biológiatanárok, de szinte minden területre igaz ez. Elöregszik a pedagógustársadalom, és egyre kevesebben tanítják a gyerekeket. A reál tantárgyaknál az informatika nagyon népszerű terület, de ezzel pedig érdemes óvatosan bánni. Jómagam a Magyar Mérnöki Kamara informatikai szakosztályának elnöki tanácsadója vagyok, és az is egy kérdés, hogy mit nevezünk informatikának.

Informatikus, aki elvégez egy háromhetes tanfolyamot? Vagy egy szakkörben megtanul egy programozási nyelvet? Vagy az az informatikus, aki egy ötéves MSc képzés után diplomát szerez?

Informatika helyett inkább a digitalizációról beszéljünk, ez nagyon fontos terület. Vannak nagyon jó kezdeményezések a robotikával kapcsolatosan is, Lego megoldásokkal kapcsolatosan, de a tantervben ezek marginálisan vannak jelen, és nem igazán az élményalapú oktatás van a fókuszban, hanem inkább a lexikális tudás megszerzése.

Pontosan mit jelent az élményalapú oktatás, és ez mennyire van jelen a magyar iskolákban?

A pedagógusok fontosnak tartják az élményalapú oktatást. Egerben a XXIV. Köznevelési és Szakképzési, Szakértői Konferencián is jelen voltunk. Alapítványunk nemcsak kiállítóként volt jelen, hanem egész szekciódélutánt szerveztünk, vezettünk le, valamint egy plenáris előadásra is lehetőségünk volt, ahol bemutatkoztunk, és az általunk elterjeszteni óhajtott ingyenes oktatási programot próbáltuk népszerűsíteni. Majdnem ezer résztvevő volt, kormányzati képviselőktől kezdve, tankerületek vezetői, intézményvezetők, oktatási szakemberek és rengeteg pedagógus.

Akikkel beszélgettünk, mindenki lelkes az élményalapú tanítás szükségessége irányában, ahol a gyerekek úgy tesznek szert tudásra, hogy észre sem veszik, hogy tanulnak.

A mi programunk, a SpaceBuzz oktatási rendszer is ilyen. Programunk lényege, hogy a 10-12 éves gyerekeket 12 leckén keresztül felkészítjük egy virtuális űrutazásra, és a 6. lecke után el is visszük őket utazni. A feladatok zöme nem csak élmény a tanulóknak, hanem a gyakorlat elvégzése közben rengeteg dologról tanulhat is a diák. Sőt, talán a leginkább élményalapú programunk, amikor a gyerekek részt vesznek a 15 perces virtuális űrutazáson, ami a felnőtteknek is egy életre szóló élményt ad.

Magyarországon mennyire érdekli az embereket az űrkutatás?

Eddig egyetlen magyar űrhajósunk volt, Farkas Bertalan, és utána, ha egy iskolában megkérdezték a gyerekeket, hogy mi szeretne lenni, a 90 százalékuk felemelte a kezét, hogy űrhajós. Ma, ha megkérdezik a gyerekeket egy iskolában, hogy ki volt Farkas Bertalan, tisztelet a kivételnek, nem tudják. Azonban a jelenlegi űrstratégiának köszönhetően ez most változik, két vonal is van. Van a HUNOR program, ahol amerikai partnerekkel együttműködve 2024-ben tervezünk űrhajóst felküldeni a világűrbe. Az ESA-nak is van egy programja, ahol van kiválasztás űrhajósjelöltekre, sőt, paraűrhajóst is keresnek, bár úgy tudom, hogy magyar jelölt itt nem került a shortlistbe.

Hamarosan ismét lesz egy „Farkas Bertalanunk”, ami bizonyára megint fel fogja pörgetni az ifjúság körében is az űrhajózás, űrkutatás, úrtevékenység iránti érdeklődést.

Ami viszont sokkal izgalmasabb, hogy az új űrkorszakban - azt nevezzük így, amikor beszállt a magántőke az űriparba- őrületes a fejlődés. Ebben Magyarország sem kullog hátul, komoly kutatócégek, laboratóriumok, vállalatok vannak, akik az űriparhoz kötődnek nemzetközi szinten is. Nagyon jók a szakembereink.

Jelenleg a magyar űripar és űrtevékenység, űrkutatás jó pozícióban van, köszönhetően annak az elfelejtett ténynek, hogy annak idején volt egy Interkozmosz program, ami lehetőséget adott olyan országoknak is, mint hazánk, akiknek sem pénze, sem technológiája, sem embere nem volt arra, hogy az űriparral mélyebben foglalkozzon.

A magyar űripar nem szégyenkezik, és a kormányzati stratégia is élen jár ebben. Jó úton járunk, és biztos vagyok benne, hogy mindennek meglesz az eredménye, többek közt az is, hogy megváltozik az emberek – fiatalok és idősebbek egyaránt – viszonya az űrkutatáshoz.

Az űrkutatáson kívül még mit tanulhatnak a gyerekek a program segítségével?

A SpaceBuzz oktatási programunk legfontosabb üzenete a gyerekek felé, hogy rádöbbenjenek arra, amit az a kb. 630 ember tapasztalt meg, akik az űrből látták a Földünket:

hogy mennyire törékeny, mennyire sérülékeny a bolygónk. Mennyire egyedülálló jelenség. Olyan törékeny, mint egy karácsonyi üveggömb. Az a hártyavékony légkör, ami egyfelől táplálja az életet, másfelől véd minket például a kozmikus sugárzástól, mennyire vékony és sérülékeny.

Az űrből nem látszanak a problémák, az országhatárok, faji, politikai nézetkülönbségek. Az látszik, hogy van ez a kis életgömb a nagy fekete semmiben, és nagyon törékeny. A legfontosabb kompetencia, amit próbálunk átadni a gyerekeknek, az a klímatudatosság, és a környezetvédelem. Azt tudatosítjuk bennük, hogy nem a bolygóra kell vigyázni, mert a bolygó 4 milliárd éve jól megvan, és valószínűleg még évmilliárdokig meg is lesz, hanem az életet lehetővé tevő feltételrendszerre kell vigyázni, óvni kell a légkört, a tisztaságot, a nyersanyagok tudatos felhasználását, és figyelnünk kell, hogy ne túlfogyasszunk. Ha a Föld keletkezésétől eltelt időt 24 órának vennénk, akkor az emberi civilizáció az utolsó pár másodpercben jelent meg. A célunkat elég jól elérjük. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik részt vesznek az oktatásban és a VR űrutazáson, úgy szállnak ki a rakétból, hogy rájöttek, mennyire szép is a Föld. Hollandiában már 2018 óta fut ez a program, vannak kutatások. A résztevőket egy 200 fős mintán tesztelik, és a fenti üzenet nagyon erősen átmegy. Más fókuszok is vannak, de nem ilyen erősek.

Ez a program 12 leckéből, ahogy mi mondjuk, küldetésből áll, hármas tagozódás van. Az első három leckében a világűrt ismerik meg és a naprendszert, a második háromban a Földet, mint bolygót, utána az élő és élettelen környezetről kapnak információkat, az utolsó háromban pedig mindenféle olyan aktivitások vannak, amelyek a hétköznapokban tudnak bennünket segíteni.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Van még három kompetencia, amiben ezek a gyerekek látható módon fejlődnek, az egyik az együttműködés, a másik a kreativitás, a harmadik a kommunikáció.

A kiállítás költségeit mennyire befolyásolják a gazdasági folyamatok?

A Spacebuzz pilot programban, 21 iskola 1500 tanulója vett részt. Itt 70 tanárt készítettünk fel, és a résztvevő iskoláknak egy fillérjükbe nem került maga a részvétel. A tananyagnak három oszlopa van: egy tanulói munkafüzet, mind a 12 leckéhez kötődő tartalommal, amit megkapnak a diákok, ahogy egy űrládában megkapják azokat a segédanyagokat és eszközöket is, amelyek kellenek a gyakorlatok végrehajtásához. A tanárok online kapnak egy felkészítő kurzust és egy tanári kézikönyvet, amiben van egy teljes óraterv, podcast linkekkel, videólinkekkel, egyéb cikkere való belinkeléssel. Ezen kívül kapnak egy STEM útmutatót is, ami messze túlmutat a 12 leckének az anyagán, és olyan STEM/STE(A)M jógyakorlatokat mutat be, amelyekkel a tanárok mindennapjaik során jobban tudják elérni azt a célt, hogy a gyerekek érdeklődését a természettudományok felé irányítsák.

A legnagyobb kötségtétel a VR űrutazás. Azoknak a tanulóknak, akik az első hat küldetést sikeresen teljesítették, lehetőségük volt részt venni egy VR űrutazásban. Hollandiából lejött egy hatalmas jármű, ezen volt maga a rakéta, ebbe be tudott ülni 9 gyerek. Hogy mindezt meg tudtuk oldani, az ezekhez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségekkel, azt annak köszönhettük, hogy elnyertük az Erasmus + pályázatot, másfelől voltak magyar támogatóink is, akik a fentiekben ismertetett hatásokon túl azt is felismerték, hogy ez a program egy inspiráció a gyerekeknek. Nem biztos, hogy az űriparral fog foglalkozni, de inspirálni fogja akár jogász, akár közgazdász, akár bármilyen humán területre megy.

Az a tapasztalatunk, hogy ma Magyarországon a közösségi finanszírozás, különösen, ha társadalmi célú projektről van szó, még nem éri el a Nyugat-Európai szintet. Amikor Hollandiában elindult ez a program, amikor kitalálták, létrehozták az ottani alapítványt, két éven belül kizárólag közösségi adományozásból kétmillió eurót tudtak összegyűjteni.

Magyarországon ennek nincs meg a kultúrája, és most különösen nehéz, hogy volt a covidjárvány, most van az energiahelyzet, és megértjük, hogy most mindenkinek élére kell tennie a garast, ugyanakkor a jövő itt áll előttünk különböző kihívásokkal.

Azt reméljük, hogy bizonyos cégek, szervezetek, magánszemélyek, akik ezt megtehetik, meglátják ennek a programnak az előnyeit, pozitív hatásait, és támogatni fognak bennünket. Volt egy sikeres pilot programunk, boldogan hátradőlhetünk, hogy ez milyen klasszul sikerült, de az a cél, hogy a pilot program alapjaira, tapasztalataira építve, meg tudjuk valósítani a II. SpaceBuzz Hungary Oktatás pilot programunkat. Ez egy komplex program, elválaszthatatlan részét képezi a 12 lecke/küldetés és a VR űrutazás. Nem működik egyik a másik nélkül.

Most azzal a kihívással szembesülünk, hogy hogyan tudjuk megoldani a pilot program II.-t, hiszen ilyen rakétajármű összesen kettő van a világon, mind a kettő a hollandoknál, tőlük kell bérelni. Amikor azt mondom, hogy szűk a keresztmetszet, akkor a VR űrutazásra gondolok, mint szűk keresztmetszet. Már több mint 20 iskola regisztrált, hogy szeretne ebben részt venni, és naponta érkeznek még regisztrációk, de a VR űrutazás maga a szűk keresztmetszet,

hiszen 14 perces egy ilyen út, egy óra alatt kb. 24 gyerek tud utazni, egy nap 7 órát dolgozik a rakéta, így öt nap alatt kb. 850 gyerek tud utazni. Ennél sokkal többen szeretnének a SpaceBuzz oktasban részt venni.

A Brancs kampányunk pont erről szól. Nagy valószínűséggel meg fogjuk valósítani a II. pilot programot a 2022-23-as tanév 2. félévében. Legalább négy napra ide fogjuk hozni ezt a rakétát, ami nem olcsó. Azért van meghatározva a 3 millió forint célösszeg, hogy még egy napra ide tudjuk hozni és tudjuk az általunk elvárt minőségben működtetni a holland rakétát, személyzettel. Hosszú távon pedig az a célunk, hogy függetlenítsük magunkat a hollandoktól, mert a bérlés a legdrágább. Már megterveztettük, rendelkezésre áll a tervdokumentációja egy magyar fejlesztésű és gyártású SpaceBuzz-HU rakétánk. Ami modernebb, nagyobb kapacitású, 12-en tudnak egyszerre benne VR űrutazni. A pilot program tapasztalatait, és a tanároktól érkezett visszajelzéseket beépítjük a tananyagba, amely folyamatosan frissítésével, fejlesztésével célunk, hogy a 2024-25-ös tanévben már meg tudjuk valósítani az oktatást és azt is, hogy ez a SpaceBuzz-HU rakéta a tanév 186 napján folyamatosan járja az országot, és esetleg a határon túli magyar iskolákat is meglátogatva minél több 10-12 éves tanulóval ismertetné meg a tanagyagot és azt az érzést, amit csak az űrben járt emberek étek át.

Ennek a saját rakétának a legyártása nagyjából mennyibe kerül?

Látogassanak el a büki csillagdába, egy gyönyörű fennsíkon van, a legtisztább, légszennyezettség-mentes terület Magyarországon, és itt vannak VR attrakciók. Ezt egy egri cég csinálta, világszínvonalúak. Amikor Hernádnémetiben voltunk, lejött az úriember megnézni a rakétát, azt mondta, hogy ezt ők meg tudják csinálni.

Elkészültek a tervdokumentációk, a költségvetés, a nyári adatok alapján ez kb. 150 millió forint. Nincs anyaghiány, magyar szakemberek magyar üzemekben, magyar technológiával le tudják ezt gyártani.

Ez nagyon sok pénznek tűnik, viszont így a teljes tanévben járná a SpaceBuzz-HU rakéta az országot. Nyilván ennek az oktatásnak csak iskolaidőben van értelme. Azonban, célunk az is, hogy csináljunk egy olyan ötperces VR űrutazás filmet, ami nem gyerekeknek szól, hanem felelős vezetőknek. Ha van egy ilyen rakétánk, és egy ötperces VR filmünk, úgy a cégeknek, ügynökségeknek, szervezeteknek céges rendezvényre, vagy egy konferencia, kiállítás, fesztivál kísérőeseményeként bérbe tudnánk ezt adni, azzal, hogy egy óra alatt 100 ember tud résztvenni a VR űrutazáson, aminek a költsége személyenként 2500 forint körüli összeg lenne. 

Ha évente van 100 alkalom, és ez nem egy irreális adat, amikor bérbe veszik a SpaceBuzz-HU rakétát, akkor a bérleti piacon való futtatásából realizált árbevétel biztosítja, hogy az iskolákba el tudjunk menni 100 napon keresztül, és ingyenesen tudjanak a diákok részt venni a programunkon.

Nem beszélve arról, hogy ez a bérbe vevőnek is jó, hiszen nem csak felejthetetlen és hasznos élményt kap cserébe, hanem tudatformáló hatása van az utazásnak, segíti a céget, szervezetet a társadalmi felelősségvállalásban, ráadásul ahány vendéget megutaztatnak, annyi gyermek SpaceBuzz oktatásban és VR űrutazáson történő részvételéhez járulnak hozzá.

Megértjük, hogy most minden cég spórol. Magyarországon, ha van egy befektetés, a befektetőt érthető módon a pénzügyi megtérülés (ROI) érdekli, minél gyorsabban, minél nagyobb százalékkal. A társadalmi célú megtérülés (SROI) fogalmát sokan nem is ismerik, márpedig az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, vagy például egy hajléktalanszálló, ezek mind olyan befektetések, ahol a társadalmi célú megtérülést kell elsősorban vizsgálni, ami egy külön szaktudomány. Lehet, hogy kicsit elfogultak vagyunk, de azt gondoljuk, hogy a Spacebuzz oktatási programban, ha valaki befektet, az egy társadalmi célú befektetés, mert ezáltal azok a gyerekek, akik ebben részt vesznek, klímatudatosabbak, környezettudatosabbak lesznek gondolkodásmódjukban, magatartásukban és az említett kompetenciák is fejlődnek. Nagyon szép gondolat, hogy teremtsük meg a biztonságot a jövő generációinak, ez egy olyan program, ami ehhez ténylegesen hozzá is tesz valamit.

A Pénzcentrum nagy Boldogságtesztje 2022

Alig heverte ki a világ a pandémiát, februárban máris kitört az orosz-ukrán háború a szomszédunkban, emelkednek a vállalkozások és a háztartások energiaköltségei, nem mellesleg évtizedes rekordokat döntöget az infláció Magyarországon, egyes élelmiszerek pedig Európán belül nálunk emelkednek a legyorsabban. Egy ilyen mozgalmas, kiszámíthatatlan év végén kíváncsiak vagyunk hogy érzik magukat a magyarok, mi befolyásolja leginkább azt, hogy boldogok-e. Most elsősorban egy általános elégedettségi szintet értünk a fogalom alatt, kérdéseinkkel igyekeztünk lefedni egy átlagos élet minden szegmensét: munka, magánélet, közélethez való viszony. A tavalyi év után idén is felmérjük, boldog nép-e a magyar. Ha van 5 perced, és segítenéd a munkánkat, töltsd ki!

Fotók: Stiller Ákos

NEKED AJÁNLJUK
Óriási dobásra készül 2023-ban a magyar Kickstarter: ez lehet a válság ellenszere?

Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.

Újabb két közösségi kampány lett sikeres: mutatjuk, hogy melyik (x)

Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.

Jövőre ezeket az ötleteket lesz érdemes figyelni!

Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!

Zubreczki Dávid: teljesen abszurd, hogy erről végleg lemondtak a budapestiek

A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. február 3. péntek
Balázs
5. hét
KONFERENCIA
Tovább
Digital Transformation 2023
Innovatív technologiák a hatékonyságnövelésért!
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap!
Biztosítás 2023
A tavasz meghatározó pénzügyi konferenciája március 8-án!
EZT OLVASTAD MÁR?