A járvány óta folyamatosan romlik a fizetés hajlandóság: nem szeret perkálni a magyar

“A fizetési határidő rubrikája ugyanúgy nem tájékoztató jellegű egy számlán, mint az áfával vagy magával az összeggel kapcsolatos információ. Úgy tűnik azonban, hogy nagyon sokan nem így gondolják” - összegzi Jagodics Tamás, a FAIRPAY CONTROL Zrt. vezérigazgatója a legutóbbi kutatásuk eredményét. Az elmúlt hetekben közel hatszáz cégvezetőt kérdeztek a fizetési késedelemmel kapcsolatos tapasztalataikról - jellemzően a KKV-szektorból. A felmérésből kiderült hogy mindössze a vevők 35 százaléka fizet határidőre. A helyzet komolyságát jelzi az is, hogy a válaszadó cégek közel 20 százalékának kellett jogi útra terelnie a követelését.

Az egyre szaporodó és növekvő fizetési késedelmek utalnak a gazdaság előtt álló kihívásokra is. A pandémia alatt egyre több vállalkozás szembesült azzal, hogy nő az olyan cégek száma, amelyek a tartalékaik felhasználása után már képtelenek a számlakötelezettségüknek határidőre eleget tenni. Így egyre nő a körbetartozások mértéke és veszélye is. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy jelentősen csökkent a gazdasági tevékenység is: 2020 harmadik negyedévében harmadával esett a kiállított számlák száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ráadásul mindezt ötödével kevesebb cég állította ki.

Minden 4. cégnél maga az ügyvezető a kintlévőség-kezelő

Ugyanakkor a gazdaság általános nehézségei ellenére az a helyzet, hogy sok esetben csupán arról van szó, hogy a számlát befogadó fél nem törődik a határidővel. Banálisan hangzik, de nem ritkán pusztán rossz fizetési szokások állnak a háttérben

 - magyarázza Jagodics, aki több évtizedes cégvezetői munkája során maga is számtalanszor találkozott a nemfizetés problémájával. A kintlévőségek nem csak a cash-flow-ra vannak rossz hatással, de le tudják terhelni egy KKV kapacitásait is. A kutatásból ugyanis kiderül az is, hogy bár a kintlévőségek kezelése a cégek 31 százalékánál a pénzügyes kolléga feladata, 26 százaléknál azonban maga a cégvezető igyekszik rábírni a partnereket a fizetésre. “Egy 3 személyes vállalkozásnál még érthető, hogy az ügyvezető megy utána az ilyen ügyeknek, de egy 8-10 fős cégnél már konkrétan a fejlődést akadályozza az, ha ilyen operatív jellegű feladatok terhelik le a cégvezető figyelmét. Hozzáteszem, hogy alapvetően a pénzügyesek sem kintlévőség- és követeléskezelők és nem is lélekbúvárok, akik bele tudják ásni magukat egy-egy kifizetetlen számla hátterébe” - mondja Jagodics. A magyar KKV-k mindössze tizedénél kezeli a hátralékokra specializálódott szakember, vagy megbízott a kintlévőségeket.

Így nem meglepő talán az az eredmény sem, hogy a magyar KKV-k közel fele, 48 százaléka elégedetlen a követelésbehajtás eredményével. Kiszámíthatatlannak tartják (hol jó, hol nem) és egy részük néha csak fut a pénze után. Holott nem elhanyagolható pénzösszegekről van szó: majdnem minden ötödik KKV-nek (19 százalékuknak) egymillió forint feletti a kintlévősége, további 19 százaléknak pedig fél- és egymillió forint közötti. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Jagodics a sokak által ismerős érzést, amely szerint “van pénzem, csak nincs nálam”. Utalva ezzel a működést hátráltató egyre jelentősebb méretű kintlévőségre.

A kutatásban résztvevő cégek többsége, 64 százaléka 100 milliós árbevétel alatti vállalkozás, 14 százalékuk 100 és 300 millió forint közötti bevétellel rendelkezik, míg a többi a 300 millió fölötti sávba tartozik (csupán 6 százalékuknál nagyobb az árbevétel az egymilliárd forintnál). A megkérdezettek több mint fele (57%) szolgáltató cég, 19 százalék kereskedő, míg a fennmaradó 24 százalék gyártó és kivitelező cégekből áll.