63 ezer forintba kerül évente a BKV-n, ami Bécsben teljesen ingyen van

Magyarországon 2-2,5 millió kutya él, a fővárosban olyan 200 ezerre tehető a számuk az Index 2017-es cikke szerint. Mivel általánosságban elmondható, hogy a kutyáknak nagy a mozgásigénye, illetve, hogy szeretik is ide-oda elkísérni gazdijaikat, gyakran láthatók ebek a budapesti tömegközlekedésen is.

Nem mindegy ugyanakkor, hogy miképpen szállítjuk őket, hisz igazából ezen és nem a méreten múlik, hogy kell-e fizetni a szállításukért. A BKK Hogyan utazzunk kutyával? című kiadványa szerint abban az esetben nem kell fizetni a tömegközlekedésen való szállításért, ha a kutyánkat kézipoggyász méretű zárt szállítóba tesszük, amelyből az utazás alatt nem tud kiszabadulni.

Ezen túlmenően, a szabályok szerint

• pórázon,

• szájkosárral és

• oltási könyvvel 

lehet őket szállítani a BKK járatain. A fizetési kötelezettség alól csak a rendőrségi szolgálati kutyák és a megkülönböztető jelzéssel ellátott, vakvezető, mozgáskorlátozottakat segítő, hangot jelző, rohamjelző és személyi segítő kutyák jelentenek kivételt.

A kutyáknak váltott jegy tehát 350 forintba (a sofőröknél 450-be) kerül, ha viszont valaki gyakran használja a tömegközlekedést, akkor válthat ebbérletet is, ami havonta 5 250 forintba, egy évre tehát 63 ezer forintba kerül.

Mi újság máshol?

Budapesten túl a vidéki nagyvárosok sem mondhatók kifejezetten kutyabarátnak. Miskolcon, Pécsett, Debrecenben és Szegeden is teljes árú jeggyel lehet kutyákat szállítani, amennyiben az egyszeri utazásokat vizsgáljuk, a régió többi fővárosában viszont árnyaltabb a helyzet.

Aki ilyennel nem rendelkezik, annak félárú jegyet kell vennie, tehát 2,4 euro (740 forint) helyett 1,2 eurót (380 forint) kell fizetnie. Budapesthez hasonlóan, ha állatszállítóba befér egy kisméretű kutya, akkor ingyen utazhat, ahogy természetesen a rendőrségi és segítő kutyák után sem kell fizetni.

Pozsonybanfélárú jegyet kell venni kutyák számára. A kétzónás jegy, amely negyedóráig érvényes, 0,35 euróba (108 forint), a félóráig érvényes pedig 0,45 euróba kerül (139 forint).

Aki a horvát tengerpartra utazik négylábújával és úgy dönt, hogy megejt egy zágrábi városlátogatást, annak fel kell készülnie a budapestihez hasonló helyzetre. Teljes árú jegyet kell venni a kutyáknak, amelyből a legolcsóbb 4 kunába kerül (166 forint) és 30 percig érvényes.

Ljubljanában érdekes a helyzet. A kutyák ugyanis ingyen  utazhatnak a helyi tömegközlekedésen, de nem csúcsidőben (reggel fél hét és fél tíz között illetve délután egy és öt között), amikor viszont nem szállhatnak fel a járművekre.

A belgrádi szabályozáshoz felvettük a kapcsolatot a livinginbelgrade.com csapatával, akik azt közölték a Pénzcentrummal, hogy 

• a válluknál 40 centiméternél magasabb kutyák nem utazhatnak tömegközlekedésen, 

• a többiek viszont ingyen használhatják a járatokat, viszont csak reggel kilenc és délután egy között, valamint hat óra után, 

• csúcsidőben tehát itt sem utazhatnak állatok a tömegközlekedésen.

A témával kapcsolatban elküldtük kérdéseinket a Budapesti Közlekedési Központnak is, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy mi indokolja, hogy egy kutyának ugyanannyiba került egy jegy, mint egy embernek, továbbá, hogy tervezik-e kedvezményes jegyek bevezetését illetve, hogy hány esetben szabtak ki pótdíjat 2017-ben jegy nélkül szállított ebek miatt. Amennyiben választ kapunk kérdéseinkre, közölni fogjuk azokat.