Szép csendben brutális hacker árnyhadsereget épített Kína: minden borulhat, amit eddig tudtunk?

Alig egy éve jelentették a Trend Micro biztonsági kutatói, hogy 45 ország 116 szervezetét célozta meg, és 70 esetben sikeresen be is hatolt különböző szervezetek rendszereibe egy kínai hackercsoport. Az elemzés szerint az Earth Krahang nevű kampány 2022 eleje óta tarthat, és elsősorban a kormányzati szervezetekre fókuszál – ezekből 48-ba hatoltak be sikeresen, 10 esetben egyenesen külügyminisztériumról volt szó.

A Reuters nemrégiben arról számolt be, hogy egy vezető amerikai kiberbiztonsági szervezet vezetője esetleges kínai hackertámadásokra figyelmeztetett, melyek kritikus infrastruktúrákat is célba vehetnek. A kiberbiztonsági tisztviselő úgy vélte, hogy a két nemzet közötti konfliktus esetén a kínai hackerek valószínűleg stratégiai amerikai infrastruktúrákat, például csővezetékeket és vasutakat vennének célba., és bizonyos, hogy Peking nagymértékben fektet be olyan képességekbe, lehetőségekbe, amelyek révén mindezt szabotálni képes.

Tavaly áprilisban az FBI igazgatója nyilatkozta, a kínai kormányhoz köthető hackerek csak a megfelelő pillanatra várnak, hogy pusztító csapást mérjenek. Christopher Wray szerint a Volt Typhoon néven futó kínai hackerkampány sikeresen hozzáférést szerzett számos amerikai céghez a telekommunikáció, az energia, a víz és más fontos ágazatokban, sőt, 23 csővezeték-üzemeltetőt is célba vett. Az adatok szerint átlagosan tízóránként indul egy kínai ipari kémkedéssel kapcsolatos elhárítási akció, és jelenleg több mint kétezer ilyen, folyamatban lévő vizsgálat van.

Egyébként a kínai hackerek által okozott éves kárt a Foundation for Defense of Democracies évi 300 milliárd dollárra saccolja. Hozzá kell tenni, az FBI igazgatója szerint a Kínából érkező hackerműveletek a korábbinál jóval kiterjedtebbek, ám egyben sebezhetőbbek is. Noha Kína hackerprogramja nagyobb, mint minden összes más nemzeté együttvéve, ám ez miatt megmutatkozik sérülékenysége is. Vagyis, a kínaiak is érezhetik adott esetben saját támadhatóságukat.

Ez a történet nem most kezdődött

A Pénzcentrum megkeresésére a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) vezetéstudományi tanszékének vezetője elmondta: bár más korban élünk már, Kína hozzáállása emlékezteti a hatvanas-hetvenes évek Japánjára, akkor a külkereskedelemben dolgozott, és minden japán delegáció úgy fotózott az üzemekben, „mint az istennyila”. Egyként, egy idő után a házigazda országok meg is szüntették ezt a lehetőséget, mert kezdték furcsának találni.

Mindez természetesen nem jelenti, hogy az amerikai, orosz, francia, angol, német szervek, hatóságok teljesen intaktak lettek volna az üzleti, gazdasági hírszerzéstől, ha úgy tetszik ipari kémkedéstől. Mindenesetre, nincs új a nap alatt. A kínai hackerek, ipari kémet, hírszerzők számát azért nehéz megbecsülni, mert oktatókról, egyetemi hallgatókról is beszélhetünk, akik olyan érdeklődést mutattak, mutatnak az Egyesült Államok egyetemein folyó kutatások iránt, hogy egyes hírek szerint már limitálták számukat. Az pedig tény, vannak kiutasítási eljárások, bírósági perek a fogadó államok részéről.

Gonda György szerint a kínai kormány meghatározó döntését láthatjuk a jelen gazdasági sikerében, hogy előírták, kötelezték (ha talán ez erős kifejezés is, mégis így van) a külföldi vállalatokat, a külföldi-kínai vegyesvállalatokat, hogy a kutatási eredményeiket, a műszaki találmányokat osszák meg a fogadó országgal. Erre az érkező legnagyobb cégek is fogadó készek voltak, az Apple-től, az európai autógyártóktól kezdve az összes amerikai IT cégig, hiszen ők egymással is versenyeztek. Ami biztos volt, Kínában nem működhettek elzárt termelői szigetként, a know-how-t át kellett adni, az innováció lényegét ismertetni kellett.

Kína újfent a japáni úton

Az elmúlt 25-30 évben a kínai gazdasági kémkedés és versenypiaci hírszerzés jelenti a globális üzleti világ egyik legnagyobb gondját. Egyértelmű, az ázsiai ország kiugró ütemű gazdasági fejlődése, a kínai áruk, vállalatok világméretű térhódítása és a hírszerzés között szoros a kapcsolat.

Viszont, Kína már olyan csúcstermékeket állít elő, hogy lassan újfent ráfordul Japán útjára, nem lesz szüksége ilyen méretű, mondjuk úgy, hackertevékenységekre.

Kína napjainkra technikai, kutatási és fejlesztési nagyhatalom, amely az üzleti hírszerzés, ipari kémkedés, valamint az igazán jelentős saját K+F tevékenysége nyomán igen nagy veszélyt, de mindenekelőtt alacsonyabb költségű áruversenyt jelent a magas fejlettségű technikát képviselő országok, cégek számára.

Az utolsó gondolat pedig a kínai állami szerepvállalás kapcsán az, hogy mindezen volument magáncégek nem bírják koordinálni, finanszírozni. Bár Magyarországról nem állítható semmi bizonyosan a központi irányításról, a következtetés mégis logikus, önmagáért beszél – mondta végezetül a Pénzcentrumnak Gonda György.