Érik az újabb rezsiválság: néhány éven belül nem a gázszámla lesz a legnagyobb problémánk

Az adatközpontok növekvő energiaigénye többek között az adatközpontok energiahatékonyságának növelésével (például a meglévő adatközpontok hatékonyabb hűtésével), a hardveres és szoftveres háttér fejlesztésével és optimalizálásával (például egyre kisebb energiafelhasználású hardverek alkalmazásával, szoftverek optimalizált felhasználásával) biztosítható. Ám arra is lehetőség van, hogy számos esetben új, megújuló energiaforrások bevonásával oldják meg a helyzetet – húzták alá a Pénzcentrumnak a DLA Piper szakértői.

Az adatközpontok fejlődését az AI-technológiák és a digitális átalakulás iránti egyre nagyobb igény hajtja. Azonban a fenntarthatóság és az energiaellátás kihívásainak kezelése kulcsfontosságú lesz a hosszú távú sikerhez. Az iparág szereplőinek folyamatos innovációra van szükségük ahhoz, hogy megfeleljenek a változó piaci- és szabályozási környezetnek, miközben biztosítaniuk szükséges az adatközpontok hatékony és fenntartható működését. A technológia további fejlődésével, az adatközpontok szerepe egyre inkább hangsúlyosabbá válhat a globális gazdaságban, és azok a vállalatok, amelyek képesek alkalmazkodni és előre alkalmazkodni a jövő trendjeihez, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.

Röpködnek a számok beruházásokról, energiáról

A Goldman Sachs Research becslése szerint az iparágnak 2030-ra 160 százalékkal több energiára lesz szüksége, amely megköveteli, hogy az adatközpontok fejlesztésére, valamint az adatközpontokba történő beruházásokra irányadó szabályozás kitérjen a fenntarthatósági és ESG szempontokra.

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az EU szabályozási keretrendszere szilárd alapot biztosíthat az adatközpontok fenntarthatóbb működéséhez, elősegítve az energiahatékonyságuk növelését és a környezeti lábnyomuk csökkentését. Amennyiben az üzemeltetők ezeket az előírásokat ténylegesen beépítik ESG stratégiájukba és a működésükbe, az adatközpontok kulcsszereplővé válhatnak az EU éghajlatvédelmi és környezetvédelmi céljainak elérésében, és nem utolsó sorban profitálhatnak a fenntartható és felelős üzleti gyakorlatok iránti növekvő keresletből.

Az Európai Unió az elmúlt években több olyan, az uniós nagyvállalatokra – köztük az adatközpontokra is – vonatkozó intézkedést is tett, amely előtérbe helyezi az ESG szempontokat. A vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) és a Taxonómia rendelet számos környezeti kérdésre kiterjedő jelentéstételi kötelezettségét ír elő. A legfrissebb, a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) alapján az érintett vállalkozásoknak olyan átfogó átvilágítási politikát és eljárásokat kell bevezetniük, amelyek alkalmasak arra, hogy az általuk beazonosított, káros környezeti és társadalmi hatások mérséklését lehetővé tegyék.

A mesterséges intelligencia alapú megoldások terjedése növeli az adatközpontok iránti keresletet, amely az ilyen jellegű projektekbe való beruházások volumenének akár 30-50 százalékos emelkedését is eredményezheti a jövőben. Az ágazat előtt álló kihívások ellenére az adatközpontok továbbra is kulcsszerepet játszanak a digitális szolgáltatások fejlődésében. Az Egyesült Államokban különösen nagymértékű fellendülést tapasztalható az olyan nagy technológiai vállalatok, mint a Microsoft és a BlackRock jelentős beruházásainak köszönhetően. A tranzakciók mennyisége és az ügyérték esetében is számottevő a növekedés: már 2023-ban is a globális adatközpont-felvásárlási tranzakciók száma 52 százalékkal, míg az átlagos tranzakciós érték 42 százalékkal emelkedett.

„Megint elégettem két liter vizet az óceánból”

Kajó Cecília, mesterséges intelligencia szakjogász a Pénzcentrumnak elmondta: az adatközpontok lassan olyan hatalmas méretben hűtővíz-igényesek lesznek, mint az atomerőművek. Az Egyesült Államokban a Google szerverparkjának egyikét például a Columbia folyó hűti, a finnországi szerverparkot a Balti-tenger. Ezért is folynak kutatások az ilyen adatközpontok óceán alatti, vagy éppen szibériai telepítésével kapcsolatban.

Az MI-alapú fejlesztések kifejezetten zabálják a hűtővizet: a nyilvánosság előtt is megnyitott Chat-gpt, midjourney, vagy más alkalmazások kapcsán már szállóige, ha valaki generáltat egy képet, vagy egy rövidebb-hosszabb szöveget, esetleg lefordíttat egy cikket, hogy "megint elégettem két liter vizet az óceánból". Itt hosszabb távon hatalmas esővíz-tárolók, illetve szennyvíz-telepekre való rákapcsolódás nyújthat megoldást.

Mások a tapasztalatok Európában és az Egyesült Államokban

A DLA Piper szakértői a Pénzcentrumnak rámutattak: az adatközpontok világszerte eltérő jellemzőkkel bírnak. Amíg az Egyesült Államokban a gyors növekedés és a nagy beruházások már annyira megterhelték meglévő elektromos hálózatot, hogy az az egyes régiókban új projektekre vonatkozó tiltásokat eredményezett, addig Európában a szabályozási környezet és a fenntarthatósági szempontok alakítják a piacot és hasonló moratóriumokkal a fejlesztők nem szembesültek. Igaz, hogy az észak-európai országok távolabb helyezkednek el az adatközpontok szempontjából hagyományosan kulcsfontosságúnak tekintett területektől, azonban a jellemzően hűvösebb éghajlat alacsonyabb energiaköltségeket eredményez, miközben az elektromos hálózat nagyfokú stabilitása, a megújuló energiaforrások széles köre és a fejlesztési területek elérhetősége további előnyöket biztosít.

Az ázsiai-csendes-óceáni térségben, különösen Japánban, Dél-Koreában és Ausztráliában szintén jelentős növekedési lehetőségek rejlenek. Eközben a Közel-Keleten a kormányok egyre több beruházást indítanak, annak érdekében, hogy csökkentsék függőségüket a fosszilis energiahordozók felhasználásán alapuló gazdaságoktól. Ennek egyik példája az Egyesült Arab Emírségekben található Khazna 100 MW teljesítményű, mesterséges intelligencia-optimalizált adatközpontja is. A jelentés szerint a globális adatközpont-piac 2024-ben várhatóan el is érhette a 300 milliárd USD értéket.

Az adatközpontok energiaellátása kapcsán szintén kulcsfontosságú az energiabiztonság megteremtése, vagyis olyan energiaforrások és pótlólagos energiaforrások bevonása, amelyek minden körülmények között megszakítatlanul biztosítják az adatközpont energiaellátását. A jelenlegi trendek láttán ugyanis úgy tűnik, a mesterséges intelligenciának egyre szélesebb körben történő alkalmazásának nincs alternatívája.

Akadnak aggályok a megújuló energiákkal kapcsolatban is

Kajó Cecília a Pénzcentrumnak elmondta: a helyzet bonyolultságát jellemzi, hogy a megújuló energiák kapcsán is felmerül rövid- és hosszútávon is jó néhány aggály. A napelem-energia például erősen időjárásfüggő, így a folyamatosan azonos mennyiséget termelni képes, termelési szempontból kiszámítható hagyományos erőművekhez képest kiszámíthatatlan forrás és az egyre több lakossági fogyasztó bekapcsolódása még kiszámíthatatlanabbá teszi. Ezért van szükség uniós szinten áramtőzsdére, ahol adják-veszik a "fölösleges" áramot, vagy ahol nagyon rövid idő alatt fordulhat a helyzet: lehet, hogy tegnap még mi adtunk el drága áramot, ám a mai nap már mi vásárolunk másoktól - ráadásul drágábban.

Hosszútávon pedig számolni kell azzal, hogy a napelem-parkok infrastruktúrája veszélyes hulladék: amikor 20-30 év múlva majd eljön az első nagy hullám ezek korszerűsítésére, vagy lecserélésére, érdekes kérdés lesz, hogy mit kezd a világ több száz, vagy ezer négyzetkilométernyi napelemmel és a mögöttes kiszolgáló technológiával? Hasonló a helyzet a szélerőművekkel. Mit fog a földtulajdonos kezdeni a 20-30 év múlva lebontandó szélerőművekkel, amelyek föld feletti teste szintén jórészt veszélyes hulladék, földalatti teste meg sok mázsa beton? Ez ugyanis a bérbeadó felelőssége lesz, nem pedig a bérlőé.