Ez az unokázós csalók legújabb módszere: rohamosan terjed, rengetegen bedőlnek

Drasztikusan nő a mobiltárcák száma, durván 50 százalékkal emelkedett a mobilfizetési tranzakciók száma egy év alatt. Aki egyszer beépítette a kártyáját a mobiljába, nem tér vissza a készpénzre vagy a plasztikra, ez abba az irányba mutat, hogy a mobilfizetés gyorsan tud nőni - derült ki az MNB Fizetési Rendszer Jelentéséből, melyben az elmúlt egy év fontosabb fizetési trendjei és a közeljövőben várható változások is szerepeltek.

A kártyás tranzakcióknál még mindig kétszámjegyű növekedést látni egyre nagyobb bázisról, miközben az AFR-nek köszönhetően az átutalási forgalom is nőtt. Az online pénztárgép adatbázis mutatja az elektronikus fizetések és a készpénzes fizetések arányát, az ország térképe ebből a szempontból heterogén, Budapesten minden második tranzakció (48 százalék) elektronikus, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 23 százalék ez az arány. Területenként a növekedési ütem is más, a nyugati régiókban a növekedés is nagyobb, ez a kritikus tömeghez köthető jelenség az MNB szerint.

Az elektronikus számlafizetések arányában Magyarország már jól áll, ez az arány 73 százalék, de a különböző szektorokban nem egyenletes a megoszlás. A fogyasztók tehát tudnának elektronikusan fizetni, de amerre a szolgáltatók terelik az ügyfeleket, úgy fognak fizetni. Varga Lóránt, az MNB főosztályvezetője a kibervédelemről tartott előadásában elmondta. A csalások aránya és értéke alacsony a pénzforgalomhoz viszonyítva az EU többi országához képest, a magyar pénzforgalom rendkívül biztonságos. Ám a visszaélések száma és értéke dinamikusan emelkedik. A digitális világ kockázataira nincs mindenki felkészülve: a digitális térbe is megérkeztek a korábban fizikai világban látott csalások: terjednek az unokázós csalások, a befektetési csalások.

Az MNB által tervezett központi visszaélésszűrési rendszer abban segít, hogy hálózati szinten szűrjön ki csalásokat, ez a rendszer valós időben, még a pénzforgalmi műveletek elindítása előtt lehetőséget ad a bankoknak arra, hogy értékeljék a tranzakciók csalási kockázatát.

Kajdi László, az MNB osztályvezetője az AFR 2.0-ról beszélt, melynek része, hogy kötelező lesz a bankoknak a fizetési kérelmek fogadását és az egységes adatbeviteli megoldásokat - NFC, deeplink és QR-kód - biztosítani. Ezek a tranzakciók törvényileg ingyenesek lesznek minden ügyfél számára. A fő pénzforgalmi stratégiai cél, hogy a 2021-es 31 százalékról 2030-ra széleskörű ösztönzéssel 60, célzott intézkedésekkel 66 százalékra emelkedjen.