A történelem során először idén megindult a földgázszállítás Magyarországra Azerbajdzsánból.
A perec egy népszerű európai és amerikai pékáru, azonban sokan mit sem sejtenek róla, mi az a perec, milyen tésztából van és honnan kapta a perec az elnevezését. Cikkünkben eláruljuk, mi az a perec, hogy néz ki a perec és mi a perec keletkezésének a története!
Amikor egy pékségbe belépünk, számtalan ínycsiklandó pékáruval találjuk szembe magunkat, amelyek különlegesnél különlegesebb töltelékekkel csalogatják a vásárlót – sokan azonban mégis a perecet választjuk, hiszen a kevesebb néha több, ezzel a végtelenül egyszerű pékáruval pedig sosem lehet melléfogni. Magyarországon a pékségekben a perecnek két fajtája elterjedt: ezek a klasszikus sós perec és a sajtos perec, azonban emellett gyakran fogyasztunk aprócska, perec alakúra formázott rágcsálnivalókat is.
Na de mi az a perec és honnan származik? Hogyan készült az első perec és hogyan lett a perec a világ egyik legnépszerűbb pékáruja? Ezekre a kérdésekre keressük cikkünkben a választ! Tudd meg, mi a perec készítés története, mi a perec legendája és mik a perec különféle változatai, amiket lehet, hogy még nem kóstoltál!
A perec készítés legendája
A perec készítésének legelterjedtebb eredettörténete, de inkább legendája szerint az első perec véletlenül készült el, egy bajor asszony hibájának köszönhetően. A perec legendája szerint egy pék felesége éppen a pékműhelyt mosta fel lúgos vízzel, amikor a pék körül sürgölődve véletlenül belelökött egy nyers perecet a lúgos felmosó vízbe. A pék felesége ijedelmében kikapta a perecet a vízből és megkérte férjét, hogy gyorsan süsse ki azt, amíg nem vész kárba a tészta – így jött létre az első perec.
A perec készítése a valóságban
A perec legendájának az az igazságtartalma, hogy mielőtt a perecet kisütik, egy ideig tényleg ázik vízben. A perec készítése során lisztből, vízből és élesztőből egy puha tésztát gyúrunk, amit hurkaszerű formára nyújtva a jellegzetes, szimmetrikus perec-hurokba kötünk. Miután a perec megkelt, a nyers tésztát 3-5 percre forrásban lévő, szódabikarbónás vízbe mártjuk: ami ekkor történik, az úgynevezett Maillard-reakció, amikor is a perec tésztájában lévő cukrok és aminosavak reakcióba lépnek egymással, így a perec barna színű lesz. Ezután a perec formáját kiigazítjuk, tetszőlegesen megízesítjük, végül kisütjük.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A perec története
A perec készítése a középkori szerzetesrendekig nyúlik vissza: az egyik első fennmaradt forrás a perec készítéséről a 600-as évekbeli Franciaországhoz köthető, amikor egy szerzetes kenyértésztából készítette el a süteményt, amelynek a formája eredendően imára kulcsolt kezeket szimbolizált. A perec eredeti neve „pretiola”, azaz „kis jutalom” volt, amit azok a gyerekek kaptak, akik helyesen megtanulták az imákat. A pretiola lassan elterjedt Európában, így eljutott Németországba is, ahol először „bretzel”, majd „pretzel” néven vált népszerűvé. A perec az Újvilágban az 1700-as években vált népszerűvé, azonban a legendák szerint már az ikonikus Mayflower utasai magukkal vitték a perec receptjét.
A perec változatai: melyiket nem kóstoltad még?
A perec lehet a jól ismert pékáru, illetve a ropogtatni való, perec alakú sóspálcika is, amit előszeretettel kínálunk baráti összejövetelek során beszélgetés mellé, vagy sörkorcsolyának. Magyarországon leginkább a sós perec és a sajtos perec elterjedt, de találkozhatunk az erdőhorváti pereccel, a kunsági pereccel és a debreceni füzéres pereccel is. Habár számos recept eltérő módon kezeli a perecek sütését (egyes receptek tejjel, vajjal, tojással vagy éppen olajjal kenik meg a pereceket), a magyar perecek közös tulajdonsága, hogy általában sósan fogyasztandóak. Ezzel szemben, míg itthon a sós perecek a népszerűek, Amerikában és Kanadában előszeretettel fogyasztják az édes ízű, cukros, lekváros, csokoládés pereceket is.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Bemutatták a speciális, hadseregeknek szánt robotkutyát
- Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése
- Megtámadták a Párbeszéd három aláírásgyűjtő standját, feljelentést tettek
- Közel 40 méterrel szárnyalta túl a síugrás világcsúcsát az olimpiai bajnok
- Sokaknak zsebbe nyúlós lett a felsőoktatás - számok
- Újabb kellemetlenség egy forgalmas vasúti szakaszon