Mi az a perec és honnan származik ez a nagyszerű pékáru?

Amikor egy pékségbe belépünk, számtalan ínycsiklandó pékáruval találjuk szembe magunkat, amelyek különlegesnél különlegesebb töltelékekkel csalogatják a vásárlót – sokan azonban mégis a perecet választjuk, hiszen a kevesebb néha több, ezzel a végtelenül egyszerű pékáruval pedig sosem lehet melléfogni. Magyarországon a pékségekben a perecnek két fajtája elterjedt: ezek a klasszikus sós perec és a sajtos perec, azonban emellett gyakran fogyasztunk aprócska, perec alakúra formázott rágcsálnivalókat is.

Na de mi az a perec és honnan származik? Hogyan készült az első perec és hogyan lett a perec a világ egyik legnépszerűbb pékáruja? Ezekre a kérdésekre keressük cikkünkben a választ! Tudd meg, mi a perec készítés története, mi a perec legendája és mik a perec különféle változatai, amiket lehet, hogy még nem kóstoltál!

A perec készítés legendája

A perec készítésének legelterjedtebb eredettörténete, de inkább legendája szerint az első perec véletlenül készült el, egy bajor asszony hibájának köszönhetően. A perec legendája szerint egy pék felesége éppen a pékműhelyt mosta fel lúgos vízzel, amikor a pék körül sürgölődve véletlenül belelökött egy nyers perecet a lúgos felmosó vízbe. A pék felesége ijedelmében kikapta a perecet a vízből és megkérte férjét, hogy gyorsan süsse ki azt, amíg nem vész kárba a tészta – így jött létre az első perec.

A perec készítése a valóságban

A perec legendájának az az igazságtartalma, hogy mielőtt a perecet kisütik, egy ideig tényleg ázik vízben. A perec készítése során lisztből, vízből és élesztőből egy puha tésztát gyúrunk, amit hurkaszerű formára nyújtva a jellegzetes, szimmetrikus perec-hurokba kötünk. Miután a perec megkelt, a nyers tésztát 3-5 percre forrásban lévő, szódabikarbónás vízbe mártjuk: ami ekkor történik, az úgynevezett Maillard-reakció, amikor is a perec tésztájában lévő cukrok és aminosavak reakcióba lépnek egymással, így a perec barna színű lesz. Ezután a perec formáját kiigazítjuk, tetszőlegesen megízesítjük, végül kisütjük.

A perec története

A perec készítése a középkori szerzetesrendekig nyúlik vissza: az egyik első fennmaradt forrás a perec készítéséről a 600-as évekbeli Franciaországhoz köthető, amikor egy szerzetes kenyértésztából készítette el a süteményt, amelynek a formája eredendően imára kulcsolt kezeket szimbolizált. A perec eredeti neve „pretiola”, azaz „kis jutalom” volt, amit azok a gyerekek kaptak, akik helyesen megtanulták az imákat. A pretiola lassan elterjedt Európában, így eljutott Németországba is, ahol először „bretzel”, majd „pretzel” néven vált népszerűvé. A perec az Újvilágban az 1700-as években vált népszerűvé, azonban a legendák szerint már az ikonikus Mayflower utasai magukkal vitték a perec receptjét.

A perec változatai: melyiket nem kóstoltad még?

A perec lehet a jól ismert pékáru, illetve a ropogtatni való, perec alakú sóspálcika is, amit előszeretettel kínálunk baráti összejövetelek során beszélgetés mellé, vagy sörkorcsolyának. Magyarországon leginkább a sós perec és a sajtos perec elterjedt, de találkozhatunk az erdőhorváti pereccel, a kunsági pereccel és a debreceni füzéres pereccel is. Habár számos recept eltérő módon kezeli a perecek sütését (egyes receptek tejjel, vajjal, tojással vagy éppen olajjal kenik meg a pereceket), a magyar perecek közös tulajdonsága, hogy általában sósan fogyasztandóak. Ezzel szemben, míg itthon a sós perecek a népszerűek, Amerikában és Kanadában előszeretettel fogyasztják az édes ízű, cukros, lekváros, csokoládés pereceket is.