6 °C Budapest
television tv stream smart broadcast video network

Folytatódik a streaming-háború: kombinált előfizetéssekkel nyírhatják ki a mozikat?

2021. július 5. 13:01

A Filmforgalmazás a járvány után című workshopon járt a Pénzcentrum, melyen filmes szakírók, forgalmazók és filmalkotók járták körül az olyan kérdéseket, minthogy milyen lesz az új filmfogyasztási élmény, végleg befellegzett-e a mozinak, vagy hová tart a streaming. A járvány hatásait a filmszakmára most már megfelelő távolságból lehet megvizsgálni, és bár rengeteg a bizonytalanság, már körvonalazódik a mozik, streaming jövője.

A szakmai esemény szervezője, a Filmtekercs Egyesület elnöke, Sergő Z. András köszöntötte a résztvevőket, majd Tóth Nándor Tamás, a Filmtekercs.hu újságírója tartott bevezető előadást a streamingháború kialakulásáról és aktuális állásáról. A bő másfél éve bonyolódó folyamatokat a koronavírus-járvány gyorsította fel, amikor a mozik bezárásával még kiélezettebbé vált a streamingszolgáltatók vetélkedése a nézőkért, megnőtt a filmpremierek körüli hercehurca és felértékelődött az innováció ereje.

Kényszerhelyzetben a stúdiók

A kényszerhelyzetben a stúdiók előtt négy út állt: dönthettek úgy, hogy egyenesen streamingre viszik a filmjeiket (Greyhound), egyszerre mutatják be online és a nyitva lévő mozikban (Wonder Woman 1984), megvárják a járvány enyhülését a mozibemutatóval (Tenet) vagy addig halasztgatják a premiert, amíg biztosabbnak tűnik a mozik működése (Nincs idő meghalni). Mindeközben a nagy amerikai mozihálózatok közül több a csőd szélére került, és látványosan szembekerült egymással a filmrajongók és a pénzemberek álláspontja: vajon megéri megmenteni a mozikat?

A mozikkal szemben a streamingszolgálatók (annak ellenére, hogy a Netflix például felfoghatatlanul nagy adósságot görget maga előtt) biztos bevételekre számíthatnak a havonta kiszámíthatóan érkező előfizetési díjakból, amelyeket lényegében nem befolyásolnak sem a kritikák, sem a külső körülmények. Nem csoda, hogy egyre többen szeretnének szeletet kapni a streaming tortából, a következő évek nagy kérdése ugyanakkor az lesz, hogy hány különböző előfizetésre lehet rávenni az átlagnézőt (jelenleg ez a szám három), és milyen attrakciókkal tudják magukhoz láncolni az előfizetőket az egyre kevésbé innovatívnak számító szolgáltatók. 

A streaming az új tévé, a mozi az új színház, a tévé az új rádió

- zárta az előadást Tóth Nándor Tamás. 

Szűkül az artmozis mozgástér

Az első kerekasztal-beszélgetésben Kovács Gellért Filmszerész kérdezett három artfilmes forgalmazót: Farkas Attilát (Pannonia Entertainment), Gyenis Ajándokot (Mozinet, Cinego) és Bognár Pétert (magyarhangya). A szakemberek egyetértettek abban, hogy számukra a legnagyobb segítség, ha születnek írások a filmjeikről, lehetőleg a magyar premierhez közel, mindegy, milyen előjellel.

Közös probléma ugyanakkor, hogy hogyan lehet megszólítani a nézőt az artfilmes közegben, hogyan eladható egy értékes művészfilm. Ráadásul egyre kevesebb az artmozi még a fővárosban is, így a filmek egymást szorítják ki a műsorból, nézőként könnyű lemaradni az apróbb bemutatókról akár néhány hét alatt is. A forgalmazók elsősorban a biztos törzsközönségükben bíznak, ez ugyanakkor jellemzően egy egyre öregedő réteg – ami jelenleg azzal is jár, hogy ők óvatosabban térnek vissza a mozitermekbe a járvány enyhülésével is, a fiatal utánpótlás „kinevelése” pedig bizonytalan.

A magyar filmeknek is betett a járvány

A következő beszélgetésen az alkotók szempontjából járta körül a témát Madarász Isti filmrendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró Sergő Z. Andrással. Mindkét alkotónak meg kellett küzdenie azzal, hogy a járványügyi korlátozások miatt néhányszor le kellett állítaniuk forgatásokat, extrém körültekintő óvintézkedéseket kellett bevezetniük. Köblinek egy projektje (ami szerencsétlen módon egy idősotthonban játszódó krimi lett volna) pedig végleg meghiúsult.

Végeredményben rengeteg többletköltség, tesztelés és katonás fegyelem árán tudták elkerülni a bajt, a korlátozások ugyanakkor a munkára is hatással voltak: Madarász Isti filmje, az Átjáróház - melyet csak jövőre láthatunk a mozikban - és Köbli Norbert dokumentumfilmje, a Katinka még mindig nem készülhetett el, illetve egyre több kreatív feladatot voltak kénytelenek személyes találkozások nélkül intézni.

Megváltozott hierarchia

A beszélgetésből kiderült, hogy új hierarchia alakult ki a filmgyártásban: a színészeket védték leginkább a vírustól, hiszen ők pótolhatatlanok voltak, szemben akár a rendezővel. Viszont könnyebb volt dolgozni velük, hiszen a színházak bezárása miatt leegyszerűsödött az állandó időpontegyeztetés kérdése. Madarász és Köbli munkái során is felmerültek olyan külföldről ismerős vészforgatókönyvek, amely szerint a rendező megbetegedése esetén Zoomon folytathatja a munkát, illetve nem tartalmazhatnak a filmek csókjelenetet, de végül nem volt rájuk szükség – egyedül a csecsemőszínészek „beszerzése” hiúsult meg.

A mozi és a streaming jövője

A záróbeszélgetésen Vajda Erzsébet a UIP-Duna Filmtől és Pinczés-Pressing Ádám az HBO-tól válaszolt Tóth Nándor Tamás kérdéseire. A beszélgetésből kiderült, hogy mindkét vállalkozásnak nagy kihívásokat okozott, viszont nem technikai téren. Vajda Erzsébet elmondta, hogy a technikai átállás gyorsan és simán ment, megteremtették a home office feltételeit. Már csak az volt a kérdés, hogy mit fognak dolgozni. Addig az HBO-nál nem jelentett újdonságot a digitális kapcsolattartás, viszont a munkamennyiség hatalmasra nőtt - egyenesen arányosan a streaming szolgáltatás iránti megnőtt érdeklődéssel. 

A legnagyobb kihívást a Universal és a Paramount mozifilmjeit forgalmazó UIP számára a külföldi döntéseknek megfelelő permanens újratervezés és leállás volt a legfájóbb. A UIP akkor szembesült vele először, hogy mennyire súlyos a helyzet, amikor a Halálos iramban 9. bemutatóját rögtön egy évvel elhalasztották. A tartalomhiány az HBO GO-n csak később okozott gondot: a filmek, sorozatok ott voltak a dobozban, bár újratervezést igényelt a pandémiás helyzet, nem fogyott el a kontent. Viszont most kezdi éreztetni hatását az, hogy a - főként sorozatokat érintő - forgatásokat el kellett halasztani, azonban ennek megoldására is vannak tervek. 

Vajda Erzsébet arról is beszélt, hogy tavaly novemberben nagy megdöbbenéssel vették észre, hogy a filmforgalmazók TEÁOR száma kimaradt a támogatott szakmák lajtstromából, így azóta sem bértámogatást, sem kedvezményes hitelt, vagy egyéb segítséget nem tudtak igénybe venni, pedig ezt a szakmát ugyancsak sújtotta a járvány okozta válság. 

Az első kerekasztal-beszélgetéshez hasonlóan itt is felmerült a kérdés, hogy a mozik túlélhetik-e a járványhelyzet, illetve a streaming előretörését. Pinczés-Pressing Ádám szerint a mozik visszatalálnak majd járvány előtti önmagukhoz, és kiemelte, hogy az elmúlt 100 évben rengetegszer temették már a mozit, és sosem igazolódtak be az aggodalmak. A streamingről azt mondta, hogy a járvány előtt Magyarországon a szolgáltatás még nem volt széles körben elterjedt, mostanra viszont megerősödött. 

Elmondta, hogy tavaly márciusban a karácsonyi hajrához hasonló érdeklődést tapasztaltak, és voltak jóslatok, amely szerint ez a megugrás szépen visszaesik majd a nyár folyamán, viszont ezek nem bizonyultak igaznak. Volt némi visszaesés, viszont nem számottevő, és ősztől újra a elindultak felfelé a mutatók. A jövőre nézve az a kérdés, hogy ahogy egyre több szolgáltató közül választhatnak a magyar nézők, mire fognak előfizetni. Pinczés-Pressing Ádám nem tartja elképzelhetetlennek, hogy

5-6 év múlva a bundle előfizetés reális kép lehet a streaming-fogyasztásban.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csomagokban lehet majd előfizetni a szolgáltatásokra, és egy Netflix-HBO MAX-Disney+ előfizetés egyben olcsóbb lesz, mint külön külön előfizetni. Arról is szó esett, hogy a középműfajba tartozó filmek a mozikból eltűnhetnek, viszont streamingen tarolnak, és az árukat is könnyebben behozzák.

Mi lesz a mozikkal?

Nagy kérdés, hogy fennmaradnak a jelenlegi kis mozik, és mozihálózatok. A Cinema City jövőéért kevésbé kell aggódni, viszont a vidéki, önkormányzati fenntartású mozikkal már más a helyzet. Nagy kérdés, hogy a járvány okozta válság után is képes-e fenntartani az önkormányzat a városi mozit - amivel fontos kulturális központ szűnhetne meg. 

Ugyanakkor nem először esnek át a magyar mozik válságon: a rendszerváltás előtt több mint 3000 mozi volt az országban, azt követően rengeteg volt a bezárás, terem- és vászonszám csökkenés. A 90-es években tovább folytatódtak a mozibezárások, és a következő nagy akadályt a digitális átállás jelentette a 35 mm-es kópiákról. Ugyanis rengeteg mozi nem engedhett meg magának a drága digitális vetítőgép beszerzését és az egyre növekvő nézői igények kiszolgálását. 

Vajda Erzsébet szerint ez az átállás viszont pozitívumokat hozott, sokkal nagyobb rugalmasságot a műsorrendben, és az új lehetőségekben még bőven vannak tartalékok, amelyeket ki lehet aknázni. Előkerült a filmszínházi időablak csökkenése is - ez pedig azt jelenti, hogy a mozis bemutató után mennyi idővel kerülhet fel például a streaming platformra az adott film. Most úgy tűnik, a 45 nap lesz az új standard - ez viszont nem jelenti a mozik halálát, hiszen ennek az "ablaknak" a szűkítésére eddig is voltak törekvések, ebbe az irányba mutatott a fejlődés a járvány előtt is. 

Szóba került az is, hogy hamarosan Magyarországon is leváltja az HBO GO-t az HBO Max szolgáltatás, amely hatalmas klasszikus filmgyűjteménnyel és a HBO Original tartalmak fenntartásával kívánja ellensúlyozni a streaming mezőny hígulását. Vajda Erzsébet pedig kiemelte, hogy a mozi továbbra is presztízsszerepet tölt be, emellett a nagy kampányok elengedhetetlen origója is: a mozis premier körüli felhajtás nyomán lesznek sikeresek a filmhez kötődő merchandise termékek és theme parkok, illetve a hírverés következtében később más platformokon is nagyobb valószínűséggel választják a nézők az alkotást. 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A Hatoslottó nyerőszámai a 47. héten

Kihúzták a Hatoslottó 2022/47. heti nyerőszámait. Ezen a játékhéten nem volt telitalálat, így a 48. héten 600 millió forintért játszhatnak majd a szerencsevadászok.

Ez lenne a magyarok új őrülete: hasznos hobbi törhet be a piacra

Most néhány kattintással bárki madárodú örökbefogadóvá válhat - ezzel bepillantást nyerve tollas barátaink magánéletébe.

Új őrület hódít a magyarok körében: teljesen rákattantak ezekre az italokra

A hazai kézműves sörök világa hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben - a sörkedvelők legnagyobb örömére.

Magyarok milliói vágják maguk alatt a fát: csúnyán ráfizethet, aki így fűt 2022 telén

A téli időszakban, fűtésszezonkor az ország légszennyezettségének mintegy 83-85 százalékáért felelős a lakossági fűtés.

Megszólalt a magyar befektetési guru: a profit ne a cél, hanem az eszköz legyen

A panelbeszélgetésen megvitatták, hogy mi számít a befektetőnek, mi a fejlődés alapja, illetve hogy mi az alapja a hazai vállalkozásoknak.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. november 30. szerda
András, Andor
48. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Mibe fektessünk 2023-ban?
Háború, energiaválság, infláció - Védelem a befektetéseinknek
Agrárszektor Konferencia 2022
Az év agráreseménye, 2 nap szakma Siófokon!
EZT OLVASTAD MÁR?