700 ezer magyarnak lesz igazi pokol a tél hátralevő része: ekkora rezsiválsággal sokan nem számoltak

2023-ban az Európai Unió lakosságának 10,6%-a nem tudta otthonát megfelelően fűteni. Ez az arány 2022-höz képest 1,3 százalékponttal nőtt. A legmagasabb arányt Spanyolországban és Portugáliában mérték (mindkettő 20,8%), amelyeket Bulgária (20,7%), Litvánia (20,0%) és Görögország (19,2%) követett. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányokat Luxemburgban (2,1%), Finnországban (2,6%), Szlovéniában (3,6%), Ausztriában (3,9%) és Észtországban (4,1%) regisztrálták - derült ki az Eurostat friss adatközléséből.

Magyarország a maga 7,2 százalékpontos arányszámával az európai középmezőnyben helyezkedik el. Ezzel az eredményünkkel ugyanolyan helyen állunk, mint a szintén 7,2 százalékponttal rendelkező Írország, vagy a picit mögöttünk lévő Hollandia (7,1%). Mindanzonáltal azért ez az arányszám magasabb, mint 14 másik európiai uniós országnak. Arról nem is beszélve, hogyha a teljes hazai lakosságot számbavesszük, kijelenthetjük hogy

még így is mintegy 700 000 magyar él olyan körülmények között, hogy a lakását nem tudja kellő melegre felfűteni.

Mi történt az évek során Magyarországon?

Bár a 2023-as 7,2 százalékpontos arányszámunk az EU-s átlag alatt van, mégis rendkívül negatív adat az, hogy az elmúlt években folyamatosan növekszik hazánkban azok aránya, akik nem engedhetik meg maguknak az otthon melegét. Ha öt éves távlatban nézzük a számokat, akkor az arányszámunk 2019-ben 5,4 százalékpont volt. Ez azt jelenti, hogy 2019 óta kb. 33 százalékkal (!) emelkedett azok aránya, akiknek a tél egyre nehezebb és zordabb, pláne anyagilag és konfortérzetileg.

Érdekes egyébként az adatok hullámvasút mintázata. 2020-ra például csökkent, ott a lakosság 4,4 százalékát érintette ez a probléma, 2021-ben már újra az 5,4 százalékát, majd 2022-ben újra csökkenés következett be 4,7 százaékra. Innen azonban valósággal kilőtt az adat, egyetlen év alatt az emelkedés 53 (!) százalékos. Ez azt jelenti, hogy egyetlen év alatt

250 000 magyarral lett több azoknak a tömegeknek a száma, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy a kellő mértékben felűtsék télen otthonaikat.

Érdekes számok, komplex probléma

Ha megnézzük a lista éllovasait, sokakban felmerülhet, miként állhat a lista élén Spanyolország, Portugália vagy éppen Görögország. Olyan országok, ahol jellemzően meleg idő van, és emberek milliói vágynak oda nem csak nyaranta, de gondolataikban egész életükben. Azonban az okok meglepően komplex problémára mutatnak rá.

Az épületek hőszigetelésének hiánya

A medittárán országokban az épületek jelentős részét úgy tervezték, hogy a nyári forróság ellen védjenek, nem pedig arra, hogy a téli hidegben melegen tartsák a belső tereket. Ez különösen igaz a régi épületekre, amelyekben gyakran vékony falak, rossz nyílászárók és szinte semmilyen hőszigetelés nincs. Ennek eredményeképpen a hideg hónapokban az épületek könnyen kihűlnek, és a fűtés hatékonysága alacsony.

Téliesített fűtési rendszerek hiánya

A mediterrán országokban az időjárás általában enyhébb, de a tél így is hűvös, sőt helyenként kifejezetten hideg lehet – különösen éjszaka. Azonban ezekben az országokban a fűtési rendszerek gyakran nem olyan fejlettek, mint például Észak- vagy Nyugat-Európában. Sok helyen még mindig elektromos hősugárzók, propángázzal működő fűtők vagy kandallók biztosítják a meleget, amelyek költségesek és nem hatékonyak.

Időjárás és téli hideg

Habár ezek az országok mediterrán éghajlatúak, télen is előfordulhatnak kifejezetten hideg időszakok, különösen a hegyvidéki területeken és éjszakánként. Spanyolország belső részein például a tél kifejezetten zord lehet, és ugyanígy Görögország északi részén is. A hőmérséklet nappal kellemesebb, de az éjszakai hideg miatt a fűtés szükségessé válik – amit sokan nem tudnak megengedni maguknak.

Energiaárak és jövedelmi szintek

És ugyancsak nem szabad elfelejteni az anyagiakat, amik más országok lakóit is nagymértékben érintik. Láthattuk példul a magyar adat 2022-2023 közötti jelentős ugrását, amit ha nem is hasonlóan nagy mértékben, de azért lekövetett az össz európai adat is. Tudvalevő, hogy az energiaárak az elmúlt években drámaian emelkedtek egész Európában, és ez különösen megterhelő azok számára, akik alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek.

Görögországban például a gazdasági válság óta a háztartások jelentős része küzd a megélhetési költségekkel, és a fűtés sok család számára egyszerűen nem prioritás. Portugáliában és Spanyolországban szintén jelentős a jövedelmi egyenlőtlenség, ami miatt sokan nem tudják megengedni maguknak a fűtés költségeit, különösen, ha az energiahatékonyság is alacsony.