A luxusingatlan-piacokon 1 millió dollár egyre kevesebbet ér: Monacóban mindössze 19 négyzetmétert lehet venni ennyi pénzből, míg Budapesten akár 185 négyzetmétert is.

Mutatjuk: ennyit tudsz spórolni a hőszivattyúval, amit most állami támogatással is beszerelhetsz
A hőszivattyúk elterjedése megállíthatatlan folyamatnak tűnik, ami nem csoda: az idén nyáron életbe lépett, minden eddiginél szigorúbb, új építésű ingatlanokra vonatkozó épületenergetikai szabályoknak szinte már csak ezzel a technológiával lehet megfelelni. A felújítások esetén is optimális választás lehet. Bár bekerülési költsége magasabb, mint egy kondenzációs kazáné, üzemeltetése jelentősen olcsóbb, hiszen a környezet hőenergiáját is hasznosítja hűtésre-fűtésre, a működéséhez szükséges elektromos áram érkezhet napelemből, de H tarifás hálózati energia is igényelhető. Az Immergas szakértője szerint összességében a technológiával önmagában is könnyedén elérhető az elvárt 30%-os energiamegtakarítás. A beruházási költségeket az Otthonfelújítási Programban jelentősen lehet csökkenteni, amire bátran lehet még jelentkezni, eddig csupán a befogadható pályázatok 10 százalékát adták be. Magyarország egyelőre jelentősen el van maradva a működő hőszivattyúk számában, de tavaly már 32%-os volt a bővülés, a támogatásoknak köszönhetően pedig még inkább felgyorsulhat a folyamat.
Milyen hőszivattyúk léteznek?
A hőszivattyúkat elsősorban aszerint kell megkülönböztetni egymástól, hogy honnan, milyen közegből (levegő, föld, víz) veszik fel az energiát, és azt milyen közegnek (levegő, víz) adják át, amihez zárt rendszerben úgynevezett hűtőközeget (gázt) használnak.
Ennek alapján az alábbi típusokat érdemes kiemelni, mivel ezek terjedtek leginkább hazánkban:
- Levegő-levegő hőszivattyúk: olyan berendezések, amelyek a levegőből veszik fel a hőt és levegőnek is adják le. Ezek közé elsősorban a hűtő-fűtő klímák tartoznak, amelyek a legelterjedtebbek a háztartásokban.
- Levegő-víz hőszivattyúk: a levegőből felvett hőenergiát a fűtési vagy hűtési rendszerben keringtetett víznek adják át. A rendszer lehet padló-, fal-, vagy mennyezet fűtés (hűtés), fan-coil-os rendszer, de ha csak fűtési feladatokat látnak el, akkor lehet radiátorokat is használni.
- Föld-víz hőszivattyúk: ebben az esetben a berendezés egy vagy több mélyre lefúrt talajszonda vagy a talajban vízszintesen telepített csőrendszer segítségével a föld hőjét hasznosítja, és adja át jellemzően fűtő-, vagy hűtővíznek.
Mikor érdemes hőszivattyúban gondolkodni?
Ha röviden kellene válaszolni: bármikor. A hőszivattyú egyszerre takarékos, környezetbarát és komfortos megoldás épületek fűtésére-hűtésére és megfelelő telepítés esetén akár használati melegvíz előállítására. Mivel rendszerek a környezetben (levegőben, földben, vízben) található hőenergiát is hasznosítják, ezért egy gázkazánhoz vagy elektromos fűtőberendezéshez képest plusz „ingyen energiát” tudnak bevonni a működésbe.
A hőszivattyús megoldásokkal megfelelő tervezés és kivitelezés esetén jelentős energiamegtakarítást lehet elérni a hagyományos rendszerekkel szemben.
A hőszivattyúk működéséhez minden esetben szükség van áramra, hiszen a kompresszor, a szivattyúk, ventilátorok mind elektromos energiával működnek, ugyanakkor ez érkezhet napelemből vagy más megújuló energiaforrásból is.
Új ingatlan építése és a meglévő korszerűsítése esetén is jó választás lehet a hőszivattyús fűtés-hűtés beépítése. Új és meglévő ingatlan esetén egy teljesen komplex rendszert lehet létrehozni például padlófűtéssel és mennyezethűtéssel, használati melegvíz előállítással, melegvíztárolóval, napelemekkel és napkollektorokkal együtt.
Egy ilyen mindenre kiterjedő megoldással problémamentesen teljesíthető az elvárt, közel zéróemissziós üzemeltetés.
Hogy jön ki a matek?
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a legkedvezőbb árú megoldások bekerülési költsége is másfélszer-kétszer több lehet, mint egy hagyományos kondenzációs gázkazáné. Egy hőszivattyú telepítésére azonban inkább teljes költség (totex) szemlélettel érdemes közelíteni, mintsem csak a bekerülési költséggel számolni.
A most futó Otthonfelújítási Program keretében lehetőség van az 1990. december 31. előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére, így levegő-víz hőszivattyús rendszer telepítésére is. A maximális elszámolható beruházási összeg 7 millió forint, amelyből a minimális önerő 1 millió, míg az állami támogatás (ami kamatmentes hitelből és vissza nem térítendő forrásból áll) maximum 6 millió forint lehet. Ezek aránya járástól és a jövedelemtől függően eltérők lehetnek, a hüvelykujjszabály szerint minél hátrányosabb helyzetű régióban, minél alacsonyabb jövedelmű a háztartás, annál nagyobb a támogatás mértéke és legalacsonyabb az elvárt önerő, míg Budapesten, a magas jövedelmű háztartások esetében pedig fordított ez az arány. A témát a CashTag egy korábbi adása részletesen is feldolgozza:
Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. listázza a beépíthető berendezéseket, az Immergas összesen 16 különböző hőszivattyúval van jelen az adatbázisban.
Az energetikai felújítással minimálisan elérendő energiamegtakarítás mértéke 30%, ami kis túlzással, önmagában a fűtésrendszer korszerűsítésével is elérhető.
Természetesen mindenkit arra kell biztatni, hogy szigetelje az épületet, és/vagy szükség esetén cserélje ki a nyílászárókat, mert ezek nélkül nem lehet az Otthonfelújítási Program keretében fűtéskorszerűsítésre támogatást kapni. Hosszútávon viszont egy hőszivattyú beépítése lehet a hatékony megoldás a fűtési-hűtési költségek minimalizálására.
A programba bátran lehet még jelentkezni, hiszen eddig az elméletileg befogadható kérelmek csupán kb. 10 százaléka érkezett be a támogatást folyósító MFB Pontokra.
Hőszivattyú: van alternatíva?
2024. június 30-án új, korábbinál is szigorúbb épületenergetikai szabályozás lépett életbe az új ingatlanok építése esetén. A rendelkezés szerint az épületeknek közel nulla energiaigénnyel kell kiszolgálni a használóit, amit 76 kWh/nm/év mennyiségben határoztak meg, a CO2 kibocsátás mértéke pedig nem haladhatja meg a 20kg/nm/év mennyiséget.
Amennyiben ezeket a feltételeket nem teljesíti az ingatlan, nem kaphat használatba vételi engedélyt.
A szén-dioxid kibocsátás kordában tartására pedig a hőszivattyús rendszerek jelenthetnek hosszútávú megoldást.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 719 484 forintot 20 éves futamidőre már 6,26 százalékos THM-el, havi 142 416 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,78% a THM, míg a MagNet Banknál 6,87%; az Erste Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,28%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A meglévő épületek esetében azonban jó megoldás lehet egy hibrid rendszer kiépítése. A hőszivattyúnak, ha teljesen önállóan látja el az épület hűtését-fűtését, akkor nagy az áramfelvétele, amely kérdéseket vethet fel az ingatlan elektromos hálózat teherbírásához kapcsolódóan. Ha a meglévő rendszer nem bírja el az új hőszivattyút, mint nagyfogyasztót, akkor a hálózat bővítésére van szükség, azonban ez nem minden esetben oldható meg költséghatékonyan, egy új, szabványos mérőóraszekrény kialakítása egy családi ház esetében többszázezer forintba is kerülhet.
Ebben az esetben sem kell lemondani a hőszivattyúról, ugyanis hibrid rendszerek is léteznek, amelyek egy kondenzációs kazánt és levegő-víz hőszivattyút integráltan kezelő berendezést takarnak.
Egy bizonyos hőmérséklet, pl.: 0 Celsius fok felett a hőszivattyú látja el a fűtési feladatokat, az alatt, amikor igazán nagy teljesítményre van szükség, akkor pedig a gázkazán, a hőszivattyúval együtt tud dolgozni. Ezzel a megoldással racionalizálni lehet a költségeket annak érdekében, hogy a háztartás mind gáz-, mind áramfogyasztásban a támogatott tartományban maradhasson.
Jól látszik, hogy műszaki értelemben hiába integrálható viszonylag könnyen a hőszivattyú a meglévő rendszerekbe, komoly felmérést igényel a megvalósíthatóság és a legjobb megoldás megtalálása. Ehhez mindenképp szakértő segítségére van szükség.
Bűvös szó: H tarifa
A lakossági egyetemes villamosenergia-szolgáltatás esetében több tarifával számol a szolgáltató. De mi az a H tarifa és miért éri meg a legjobban?
A H tarifa fűtési időszakban (október 15. – április 15.), a nap 24 órájában elérhető, és a hőszivattyúk és a megújuló energiaforrást használó berendezések működtetésére használható fel. Ebben az időszakban a 1 kWh 23 forintba kerül, amely ugyanannyi, mint a B Alap tarifa (a köznyelvben hibásan éjszakai áramnak nevezett díjszabás) rezsicsökkentett ára, azonban ez folyamatosan rendelkezésre, nem csak 8 órán keresztül és döntő részt, nem csak az esti órákban.
Ennél alacsonyabb árat jelenleg a lakossági egyetemes villamosenergia-szolgáltatásban nem lehet elérni.
A díjszabály igénybevételéhez külön mért áramkörre és speciális mérőórára van szükség. A hőszivattyús rendszert, napelemmel vagy napkollektorral kiegészítve a hálózati villamosenergia-felhasználás – és annak költségei – még tovább csökkenthetők.
Hőszivattyúkkal a klímaváltozás ellen
Az Eurostat adatai szerint az EU-ban felhasznált energia mintegy 50%-át fűtésre és hűtésre használják fel, amelynek még mindig több mint 70%-a fosszilis tüzelőanyagból (főleg földgázból) származik. A lakossági szektorban a végső energiafelhasználás mintegy 80%-át helyiség- és vízmelegítésre használják fel.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2022-ben közzétett jelentése szerint a hőszivattyúk 2030-ra (optimális esetben) legalább 21 milliárd köbméterrel csökkentik majd Európa gázigényét.


Az EU Green Deal céljaival összhangban a REPowerEU-terv (az Otthonfelújítás Program forrásai is ebből a programból származnak) többek között az energiahatékonysági beruházások gyorsítását tűzte ki célul. Ennek része a fosszilis tüzelőanyagok (jórészt földgáz) arányának csökkentése, a meglévő épületállományban működő hőszivattyúk arányának megduplázása (2022-es bázishoz képest), valamint a nagy távfűtési és -hűtési hálózati hőszivattyúk telepítésének felgyorsítása.
A cél az, hogy 2027-ig legalább 10 millió további hőszivattyút telepítsenek szerte az EU országaiban.
Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) adatai szerint, az utóbbi 2-3 évben ugyan látványos a technológia felfutása, a 2022-es eladásokhoz képest mégis valamelyest elmaradtak a tavalyiak, de így is több mint 3 millió új egységet helyeztek üzembe.

Újabb budapesti lomtalanítás dátum derült ki: ez a kerület még várhat, csak nyáron viszik el a lomot
Fontos, hogy a nem a megjelölt időpontban történő lomkikészítés közterület-szennyezési szabálysértésnek minősül.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Kiderült, hogy melyik a magyarok kedvenc húsfajtája
A baromfihúsok a legnépszerűbbek a Lidl magyar vásárlóinak körében - derül ki az áruházlánc közleményéből.
-
Jövőépítés pénzügyi stressz nélkül – Így segít a Fundamenta valóra váltani a lakásálmokat (x)
Ismét mozgásba lendült a lakáspiac, a lakhatás kérdése aktuálisabb, mint valaha. Az ingatlanárak az egekbe járnak, mi lehet mégis a megoldás?
-
Húsvét előtti kuponnapok a SPAR üzletekben! (x)
Eljött a húsvéti készülődés ideje, vedd Te is az irányt a legközelebbi SPAR vagy INTERSPAR áruház felé, ahol akár 20-60 százalékos kedvezmények, valamint két darab 20%-os kedvezményre jogosító Joker kupon is vár rád 2025. április 3. és 15. között.
-
Harmadszorra is a Gránit Bank lett Magyarország leggyorsabban növekvő digitális bankja (x)
Sorozatban a harmadik alkalommal ítélte a Gránit Banknak a „Leggyorsabban Növekvő Digitális Bank Magyarországon” díjat a neves brit pénzügyi szaklap, a Global Banking and Finance Review magazin.
Green Transition & ESG 2025
AI in Business 2025
Biztosítás 2025


