Kíméletlen rezsicsapdába sétálhat hamarosan százezernyi magyar nyugdíjas: erre készülhetnek

A fűtési időszak hivatalosan szeptember 15-én indul a 157/2005. (VIII. 15.) kormányrendelet szerint és csak május 15-én ér véget. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a radiátorok két hét múlva már langyosodni kezdenek a távhős ingatlanokban, hanem annyit tesz, hogy innentől, ha tartósan lecsökkenne a hőmérséklet, a szolgáltató beindítja a fűtést. Nehéz ezt elképzelni, mikor odakint még tombol az őszi kánikula, mintha a nyár véget sem ért volna. Nem árt azonban időben kezdeni a felkészülést a fűtési szezon - mind a tüzelő beszerzése, mind anyagi szempontból, hogy legyen vésztartalékunk, ha magas gázszámla érkezik.

A múlt évben közel félmillió magyar nem tudta felfűteni télen a lakását kellemes hőmérsékletűre. Ha valaki hasonló cipőben lesz idén télen, arra már érdemes időben felkészülni. A legrosszabb, ha az ember homokba dugja a fejét és nem vesz tudomást a problémáról, amikor azon még lehetne segíteni. Sokan nem tudják, de rászorultsági alapon többféleképpen kérhet az ember segítséget, igényelhet például rendkívüli támogatást az önkormányzatnál, kérheti a védendő fogyasztó státuszt, illetve sok helyen adnak kifejezetten fűtési támogatást a helyi hivatalok.

Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 5,6 százaléka nem tudta megfelelő hőmérsékletűre fűteni az otthonát 2023-ban. Ez az arány az EU-ban 9 százalék. Az uniós átlagnál rosszabb helyzetben vannak többek között a bolgárok, litvánok, spanyolok, görögök, portugálok, románok és franciák, Magyarországnál pedig kedvezőtlenebb az arány ezeken túl az olaszoknál, németeknél, szlovákoknál is. Ugyanakkor Belgium, Csehország, Hollandia, az észak-európai országok, Ausztria, Szlovénia és Horvátország aránya is kedvezőbb a magyar mutatónál:

Ha pedig megvizsgáljuk, hogy csak a 65 év felettiek korosztályában hogyan alakult ez az arány, azt láthatjuk, hogy a magyar idősek 6,3 százaléka érintett. Ezzel is nagyjából a mezőny közepén vagyunk, az EU-átlag 7,6 százalékos.

Egyre többen kiszolgáltatottak

Azok aránya, akik nem tudják megfelelő hőmérsékletűre fűteni a lakásukat, az utóbbi évtizedben Magyarországon 2020-ig folyamatos csökkenést mutatott. Azóta azonban emelkedését, stagnálást látunk. 2022-ről 2023-ra a teljes lakosság körében 1,8 százalékpontos, a 65 év felettiek esetében 2 százalékpontos emelkedés történt. Kevés országban mutatkozott ennél nagyobb emelkedés.

Az is megfigyelhető a grafikonon, hogy az EU-ban a 65 év felettiek aránya, akik nem tudják kifűteni a lakásukat, sosem olyan magas, mint a teljes lakosság körében. Így volt ez 2019-ig hazánkban is, az utóbbi 3 évben pedig azt láthatjuk, hogy rendre több arányaiban az idős, akit érint ez a probléma.