Ez a kertes házban élő tehetős magyarok új mániája: olcsóbb, mint egy medence

A solymári incidens után a hétvégén másodfokú vízfogyasztási korlátozást léptettek érvénybe Szentendrén, a hét elején pedig Gödöllőn hirdettek elsőfokú vízkorlátozást, illetve már Veresegyházon is a takarékos vízfogyasztásra kérik a lakosságot. Ha a jövőben nem alakul át a víz értéke, a fogyasztási szokásaink, valamint nem korszerűsödnek a hálózatok, akkor egyre több család kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe nemcsak az agglomerációban, hanem Magyarország több pontján is  - írja a Portfolio csütörtöki cikke.

A probléma egyrészről a lakosságszám ugrásszerű megemelkedése az agglomerációban, másrészről az, hogy az embereknek átalakult az életvitele. Nőtt a vízigény a locsolórendszerekkel, medencékkel, de a rendszer korszerűtlensége sem segít a helyzeten, hiszen 70 éves csöveken folyik keresztül a víz – nyilatkozta az eset kapcsán Szente Kálmán Solymár polgármestere.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az ország felében fenyeget a súlyos vízhiány: nézd meg, a lakóhelyed is a listán van-e

Solymár ügye csak a kezdet volt, még sokkal több településen is probléma lehet a jövőben, ha nem lesz meg a fejlesztés.

Az ész nélküli, korlátlan vízpazarlás, a folyamatos locsolás és a több száz köbméternyi vizet elnyelő medencék feltöltés tehát ide vezet: a víztározók nem bírták a lakosság megnövekedett nyári igényét. Nem véletlen, hiszen

nyaranta 40–50%-kal több vizet használunk el, és ennek 70%-át a kertben tesszük

  - erről még a Greendex írt tavaly nyáron. Ennek ellenére az otthoni medencék száma egyre csak gyarapszik. A pandémia hatásaként 2020 óta egyre többen építenek medencét, hogy otthon vakációzhassanak.

A másik út

Azonban egyre többen ismerik fel, hogy nagy a baj, és olyan megoldások irányába indulnak el, melyek nem veszélyeztetik hosszú távon a közvetlen környezetüket, sőt, káros vegyszerek használatára sincs szükség. (A leggyakrabban használt klór például asztmát válthat ki a gyerekeknél, de nem ritkák az allergiás reakciók sem.) Éppen ezért

a biológiailag tisztuló medencék egyre elterjedtebbek Európa-szerte.

Az utóbbi években nálunk is egyre többen fordulnak az efféle tóépítés felé, sokak számára egyrészt fontos a családjuk testi-lelki egészsége és a természet védelme, másrészt pedig vágynak egy többfunkciós vízfelületre, amellyel nincsenek napi gondok és komolyabb fenntartási feladatok. A biotó egyesíti a dísztavak és a medencék előnyeit, nem csak egész évben díszíti a kertet, vegyszermentes, és ami a legfontosabb, hogy nem kell leengedni télen, így rengeteg vizet megspórolhatunk magunk és a közösségünk javára.

A fürdőtavaknak két fő része van, az egyik természetesen az úszófelület, ahol ugyanolyan tevékenységek végezhetők, mint egy hagyományos úszómedencében, mint sportolás, játék, pihenés egy gumimatracon. A másik a part nagyobbik részét határoló úgynevezett regenerációs- vagy szűrőfelület, amely egy 20-30 cm mély, vízzel borított rész.

Ebben a részben vízi és mocsári növények élnek, amelyeknek azon kívül, hogy díszítenek, fő feladatuk a víztisztaság fenntartása, a szennyeződések szűrése, és az oxigéntermelés. Sokan kedvelik őket, mivel természetes hatást keltenek, emellett nem szükséges vegyszereket használnunk a fenntartásukhoz és így magunkat, és családtagjainkat sem mérgezzük például klórral és egyéb vegyszerekkel. A kert élővilága gazdaggá válik, hiszen a vízfelület és a növényvilág miatt idővel megjelennek új madárfajok, kisebb hüllők és ragadozó életmódú rovarok, mint a szitakötő. Ezek az állatok pedig csak jót tesznek nekünk, hiszen jelenlétükkel jóval kevesebb lesz a szúnyog a kertben.

Vízgyűjtő, medence vagy békarezervátum

Óriási baj, hogy az emberek nem gyűjtik ingatlanjukról a vizet, holott a mostani vízhiányok mellett egy építkezéskor alap dolog lenne, hogy csináltatunk egy ciszternát. Ha leesik az eső, azt el kell vezetni valahová: sokan a városi esőelvezetőbe küldik a vizet, ahelyett hogy a telken belül gyűjtenék, a telken belül szivárogtatnák. De akár egy kerti tó, egy biotó is alkalmas erre, persze ehhez bizonyos feltételeknek teljesülniük kell: például megfelelő méretű területre van szükség hozzá. Ha például túl kicsi a tó, és tele van, akkor nyilvánvalóan nem alkalmas vízgyűjtésre – mondta el a Pénzcentrumnak Szucsik Attila okleveles kertészmérnök, a Biotó Kft. ügyvezető igazgatója.

A rendelkezésre álló minimum terület az 7x9 méter. A tapasztalt kertészmérnök szerint azonban mielőtt belevágnánk, pár dolgot feltétlenül meg kell vizsgálni, például a logisztikát:

• hogy egyáltalán megközelíthető-e a terület a szükséges gépekkel. 
• Fontos tudni előtte azt is, hogy a földet, amit kiásásra kelül, hova fogja tudni a tulajdonos elvitetni – hiszen ilyen esetekben az ökológia lábnyom kérdése is előkerül.
• El kell dönteni, hogy mire akarja a megrendelő használni: akar-e belőle öntözni például, szeretne-e benn fürdeni, tehát mi lesz a funkciója.

Tisztában kell lenni azzal is, hogy egy biotó nem csak a vízről szól, hiszen egy élő hely kerül a kertünkbe: a környező állatvilágnak is otthont és vizet ad, egy élő ökológiai rendszert képez. Ezt nem lehet összehasonlítani egy holt vizet tartalmazó úszómedencével. Az egyikben élő víz van, a másikban pedig gyakorlatilag döglött víz, agyonvegyszerezve. Nincs hasonlóság a kettő között.

Az építési költsége elsősorban attól függ, hol helyezkedik el a terület, megközelíthető-e a szükséges gépekkel, honnan lehet oda anyagot szállítani. 2-3 millió forintnál kezdődik egy dísztó, de ez akár elérheti a 6-7 millió forintot, esetleg a 9 milliót is. Tulajdonképpen egy jó szakembernek megfelelő előkészítés után ez mindössze egy néhány napos művelet, optimális gépméret és körülmények között.