A PM-nek látszólag igaza van... - egyik zsebből a másikba (OTP)

Az NA. Rt. hitelátvállalását leszámítva 248 milliárd forinttal emelkedett az egyszeri bevételektől megtisztított folyó hiány az eredeti előirányzathoz képest. Ennek legnagyobb tételei az alulteljesülő ÁFA-bevételek, az év eleji prognózishoz képest 130 milliárd forinttal nagyobb hiánnyal záró TB alapok egyenlege, az alulteljesülő társasági adó bevételek és a részben uniós társfinanszírozáshoz kapcsolódó költségvetési és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak túlteljesülései voltak.

A vagyonértékesítésből származó bevétel nagyobb részét tehát pénzforgalmi elszámolás szerint valóban folyó kiadások finanszírozására fordították.
Ugyanakkor valóban az államadósság előtörlesztését finanszírozza a bevétel egy része, ami viszont nem jelenik meg kiadásként a GFS szerinti elszámolásban. Az 200 milliárd forintos NA Rt. hitelátvállaláson felül közel 210 milliárd forint értékben kerül sor államkötvények visszavásárlására és japán jenben fennálló hiteltartozás előtörlesztésére. A PM tehát jogosan állítja, hogy a privatizációs bevételt adósságtörlesztésre fordítja.

Az előre láthatóan túlteljesülő folyó hiányt az ÁKK kötvénykibocsátása finanszírozta. Az eredeti finanszírozási tervben szereplő nettó 1037 milliárd forintnak megfelelő forint és deviza állampapír kibocsátással szemben becslésünk szerint az MNB felé teljesítet előtörlesztést megelőzően 1350 milliárd forinttal emelkedett a nettó állampapír állomány 2005-ben. A valós képhez tehát hozzátartozik, hogy az államadósság a decemberi előtörlesztés nélkül több mint 310 milliárd forinttal nagyobb mértékben emelkedett volna az eredeti tervekhez képest. Így a privatizációs bevételekből finanszírozott előtörlesztéssel együtt is 100 milliárd forinttal túlteljesült az államadósság növekedése, mely számításaink szerint az év végére magánnyugdíjpénztári korrekció nélkül elérte a GDP 61.1%-át.

Ide-oda könyveljük

Az uniós módszertannak megfelelő ESA 95 szerinti hiányt is megmentheti a MOL Rt-től befolyó 80 milliárd forintos bevétel, bár sok a bizonytalan tétel az eredményszemléletű elszámolást illetően. A BA Rt. értékesítéséből befolyó bevétel csak 75 évre szétosztva számolható el az ESA 95 szerint, a MOL befizetése viszont várhatóan csaknem teljes egészében elszámolható. A GDP 1%-ával növeli az eredményszemléletű hiányt az NA Rt. maradék hitelének átvállalása, amely csak 2006-ban terheli a pénzforgalmi egyenleget. A pozitív tételek között a 2004-ről áthúzódott ÁFA-visszautalások és az eredményszeméletben már 2004-re elszámolt agrártámogatások emelhetők ki, együttesen a GDP 0.8%-ával javítva az eredményszemléletű egyenleget. Így összességében elképzelhető, hogy az uniós módszertannak megfelelő hiány a GDP 7.4%-ában meghatározott, megemelt hivatalos célon belül marad.

Jövőre nő a hiány: közel a 8%-hoz

A 2005. évi pénzforgalmi egyenleg elszámolása és a decemberi pénzforgalmi hiány nem változtatja meg alapvetően az idei évre várható hiányról és finanszírozási igényről alkotott képünket. A pénzforgalmi hiány becslésünk szerint 200 milliárd forinttal haladhatja meg a kormány által várt 1580 milliárd forintos deficitet, így a GDP 7.7%-ára nőhet. Az ESA 95 szerinti módszertan alapján a GDP 7.9%-ára becsüljük a magánnyugdíjpénztári korrekció nélkül várható hiányt".