18 °C Budapest
Little kid playing with cards of words and pictures. Time to learn. Education concept.

Súlyos lemaradásban vannak a magyar dolgozók: búcsút inthetnek a luxusfizetésnek is

2021. augusztus 13. 06:04

Noha folyamatosan javulnak a statisztikai mutatók a magyarok idegennyelv-tudását illetően, messze vagyunk még az Európában elfogadható szinttől. Szakemberek szerint ebben főként az játszik közre, hogy nemhogy reform, de semmilyen oktatáspolitikai változás nem volt az elmúlt tíz évben. Pedig a nyelvtudás ma már elengedhetetlen, hiszen jelentős versenyelőnyt jelenthet a munkaerőpiacon, azaz felkészít a versenyre és a sikerre a globális gazdaságban, vagyis más nyelvek tanulása megnyitja a nemzetközi piacokat.

A mai, egyre inkább összekapcsolt és egymástól függő világban a más nyelvek ismerete létfontosságú készség, amely lehetőséget ad arra, hogy azonnali és értelmesebb kapcsolatba léphessünk a világgal – akár a hétköznapokban, akár munkahelyünkön. Felkészít a versenyre és a sikerre a globális gazdaságban, vagyis más nyelvek tanulása megnyitja a nemzetközi piacokat. A nyelvtudás (akár több nyelv ismerete) jelentős versenyelőnyt jelenthet a munkaerőpiacon. Úgy a hazai, valamint külföldi álláskeresési oldalakon egyértelműen látható a tendencia, hogy előtérbe került az idegennyelveken beszélő munkavállalók keresése, mert a munkaadók olyan szakembereket keresnek, akik zökkenőmentesen tudnak kommunikálni munkatársakkal, ügyfelekkel az új és egyre bővülő nemzetközi piacokon.

Valahogy mégsem állunk jól nyelvtudásban bármennyire is skandáljuk, hogy erre mekkora szükség van. Ha pedig azt vesszük, hogy Magyarországon az iskolai oktatásban az európai uniós átlaghoz képest is magas óraszámban folyik az idegennyelvi képzés, akkor felmerül a kérdés, ennyi többletórával, mégis mi az oka annak, hogy ennek ellenére sem vagyunk hatékonyak?  

A Nyelvtudásért Egyesület egyik korábbi felmérése alapján a diák szükséges feltételnek tartja a magántanárnál vagy nyelviskolában való nyelvtanulást ahhoz, hogy sikerrel teljesítsen egy nyelvvizsgát. Ugyancsak sokan fejezik ki ellenvéleményüket ezzel kapcsolatban és úgy vélik, az iskola alapfeladata lenne a nyelvtanítás, a vizsgára való felkészítés. Több diák igényt tartana idegen nyelvi felzárkóztatásra iskolai kereteken belül, de a szülők szerepéről is megoszlanak a vélemények a nyelvtanulók között. Vannak, akik úgy vélik a szülő a példamutatása, bátorítása, bíztatása szükséges az eredményességhez, míg mások a család anyagi helyzetét látják meghatározó tényezőnek ebben a kérdésben.

A Nyelvtudásért Egyesület vezetője, Rozgonyi Zoltán az egyre romló statisztikák ellenére úgy véli, a 30 évnél fiatalabbak tényleges nyelvtudása láthatóan javult az elmúlt 5-10 évben – igaz, ennek semmi köze az államhoz. „Nagyon fontos leszögezni, hogy nemhogy reform, de semmilyen változás nem volt az elmúlt tíz évben”. Mint mondja, nem volt olyan reform, ami az oktatást, a tanári munkát segítette volna, sem olyan, ami az iskolák munkáját támogatta volna.

A szakember szerint a javulás inkább annak köszönhető, hogy mivel Magyarország sokkal szorosabban részt vesz az európai mobilitásban, egyre többen jutnak el külföldre, ahol szembesülnek az idegen nyelvekkel, ráadásul az elmúlt években már egy elég széles réteg élethelyzete az, hogy bármikor felmerülhet a külföldi munkavállalás lehetősége vagy kényszere.

Ezek nem hirtelen változások, de ha például egy középiskolás azt látja a környezetében, hogy ezek a kihívások mindennaposak, akkor ez mélyen megmarad benne, és külön elhatározás nélkül is motiváltabb, nyitottabb lesz az idegen nyelvek használatára. Annak ellenére, hogy a megtartott nyelvórák számában élvonalban vagyunk, az átlagosan ezer órányi oktatás gyenge eredményt hoz. Egy átlagos tanulónak minden gond nélkül el kellene tudnia jutni a B2-es, azaz a középfokú nyelvvizsgáig. Azonban a valóságban rengeteg magántanárral, nyelvtanfolyammal támogatva jut el idáig a felvételizők fele, ami durván a végzősök mindössze negyedét jelenti

- fogalmazott Rozgonyi Zoltán. A szakember szerint a gyenge teljesítmény egyik oka az oktatás rugalmatlansága, amin csak elenyésző számú, alapítványi magániskola tud változtatni. Érdemi szándékot  Rozgonyi soha nem látott arra, hogy az állam hozzáfogjon a nyelvoktatás átalakításához.

A fenti, igencsak lesújtó képet még tovább árnyalja, és igencsak elgondolkodtató oktatáspolitikai jövőképet vázol az ÁSZ 2021-ben megjelent tanulmánya. Mint az elemzésben írják, „A diplomák esetében, amelyek megszerzését csupán az idegen nyelvvizsga hiánya akadályozza, érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok a szakterületek, amelyek idegen nyelv használata nélkül is magas szinten és eredményesen művelhetők. Ezekben az esetekben a kormányzat akár el is tekinthet a nyelvvizsga megkövetelésétől”.

Némikeg persze cizellálja a képet az, ami szintén az ÁSZ tanulmányában olvasható: „..hazánkban megfontolandó a középszintű nyelvismeret megszerzésének további támogatása a felsőoktatásban, de hosszú távú cél a használható, középfokú nyelvtudás megszerzése már lehetőleg a középiskolában”.

Mi a helyzet a nyelviskolákkal 2021-ben?

A Nyelvtudásért Egyesület az tapasztalja, hogy a nyelvvizsgázni kívánó nyelvtanulók, a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok többsége mára jól alkalmazkodott a járványhelyzethez. Több száz nyelviskola közel egy éve folyamatosan kínál online formában és személyes jelenléttel egyaránt teljesíthető tanfolyamokat. A 2021. március közepén életbe lépett korlátozások miatt a nyelvoktatás és a nyelvvizsgáztatás csupán néhány hétre kényszerült az online térbe, április közepe óta pedig a tantermi oktatás és vizsgáztatás is zökkenőmentesen folytatódik.

A hagyományos, tantermi nyelvvizsgák mellett 2020 szeptemberétől nyolc nyelvvizsgaközpont kínál online vizsgázási lehetőséget. Ennek köszönhetően 2021-ben hónapról-hónapra növekszik az otthoni online vizsgát választók száma, miközben minden hónapban több ezren tesznek hagyományos, tantermi nyelvvizsgát is. A növekvő igény kiszolgálása érdekében a nagyobb vizsgaközpontok többletvizsganapok beiktatásával is bővítették a vizsgázás lehetőségét.

A járványhelyzet óriási kihívást jelentett az egész oktatási rendszer számára és súlyos terheket rótt több százezer tanulóra, ugyanakkor a Nyelvtudásért Egyesület szerint az online oktatáshoz alighanem az egyetemisták alkalmazkodtak legkönnyebben. Az online nyelvtanulás és nyelvvizsgázás lehetősége valójában a megfelelő képességekkel már rendelkező, alkalmazkodóképes egyetemisták számára jelenti a legkisebb kihívást.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete korábban nem támogatta a HÖOK nyelvvizsga-amnesztiára vonatkozó javaslatát – nyilatkozta lapunknak Légrádi Tamás elnök, amely azóta, mint tudjuk elfogadásra került. A Szakmai Egyesület véleményét részben azzal indokolta, hogy 2021 évben már közel 60 ezer fő tett nyelvvizsgát! Előzményként, mint ismeretes a nyelvvizsga-követelmény 2020-as bevezetését a kormány ugyan már 2014-ben bejelentette, az azóta eltelt idő a statisztikák szerint nem volt elég ahhoz, hogy a közoktatás és a diákok felkészüljenek a változásra.

A nyelvvizsga eredetileg a 2020-as felvételitől lett volna kötelező minden felvételizőnek, aztán az utolsó pillanatban ez mégis megdőlt, sőt a kormány ismét megkegyelmezett a végzős diplomásoknak és visszamenően nyelvvizsga nélkül is diplomát kap több mint 123 ezer hallgató.

2019-ben a kormányfő hangzatosan bejelentette, hogy korszerűsítik a nyelvoktatást, melynek keretében 9. és a 11. osztályban minden tanuló kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon úgy vehet részt, hogy annak a költségét a kormány állja - azonban ennek hatására még sokat kell várnunk. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Sajtóosztályától azt is megtudtuk:

A Kormány a 2021-ben a külföldi nyelvtanulási programot a járványügyi helyzetre való tekintettel felfüggesztette, nincs aktív pályázati kiírás.

Arra a kérdésünkre, hogy jelenleg mennyire lehet saccolni a nyelviskolai oktatásban részt vevő diákok számát, Légrádi Tamás elmondta, az OSAP kimutatása áll rendelkezésre: 2020-ban iskolarendszeren kívüli nyelvi képzésben részt vettek száma: 48 604 fő volt. Légrádi hozzátette azt is, ennél biztosan többen tanultak nyelvet, csak nem került be a tanfolyam a rendszerbe, mert nem felnőttképzés volt (pl. fejlesztői órák, korrepetálás, kommunikációs gyakorlás), még ha nyelviskolai keretek között zajlott is. Légrádi emlékeztetett, 2020. szeptemberétől változott meg a nyelvoktatás, a felnőttképzés jogszabályi háttere (erről itt és itt olvashatsz).

A nyelviskolák számának csökkenését Légrádi Tamás abban látja, hogy „A résztvevők számának a csökkenése, valamint az ingyenes, de gyakran szakmailag megkérdőjelezhető EU-s és állami forrásokból megvalósuló képzések állami intézményekben, amelyek elszívják a nyelvtanulókat. Ezen kívül a magánnyelvtanárok ténykedése, akiknek a zöme nem tart fent oktatási infrastruktúrát, nem vesz részt a felnőttképzési statisztikai adatszolgáltatásban és nem ad számlát”.

Mennyit költhetünk nyelvtanulásra éves szinten?

„Talán azt tudjuk megmondani, hogy átlagosan mennyit költ el egy átlag magyar család egy gyerek idegen nyelv tanulására, amikor az középiskolás, esetleg egyetemista és nincs Covid (és csoportos nyelviskolai tanfolyamokra jár nem magánórákra). Ha a középiskolában is tanulja a nyelvet és hozzá még elvégez 4-5 kurzust (nyelvvizsgaelőkészítővel) akkor az minimum 250 ezer forint – szögezte le Légrádi Tamás. A szakember hozzátette:

Egyéni tanfolyamból elég lehet kevesebb óra összességében, de magasabb az óradíj. Azt nem tudjuk megsaccolni, hogy magánórát magántanártól mennyit vesznek és erre mennyit költenek az emberek. Erről kevés kivétellel készül számla és nincs róla nyilvántartás, mert nincs felnőttképzési bejelentési kötelezettség ezekre.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ilyen egyszerűen keresheted rommá magad egy webshoppal: a profik így csinálják!

Az uniós tagállamok közül a második legnagyobb mértékben nőtt az internetet vásárlásra is használók aránya Magyarországon az elmúlt öt évben.

Érik a forradalom a magyar iskolákban: lépni kell, különben nincs jövője a gyerekeknek

Hova kerül a magyarok elektronikus hulladéka, milyen szemléletváltásra lenne szükség, és legfőképpen hogyan készül kincs a szemétből- erről kérdeztük a RoboKalandot.

Különleges kávék jelentek meg itthon: az elit már csak ezt issza, ez bennük az extra

Az otthoni kávézásnak is egyre inkább szeretjük megadni a módját, akár egy drágább kávégépről van szó, akár kávékülönlegességről.

Atyaég! Ilyen luxusnövényeket vesznek otthonaikba most a dúsgazdag magyarok

A pandémia alatt megugrott a szobanövények, és kertészeti eszközök iránti kereslet, 2020-ban a szobanövények tekintetében 8%-os emelkedést észleltek a piaci szereplők.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 28. szombat
Emil, Csanád
21. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?