Végre tiszta vizet öntöttek a pohárba: megszólalt a kormány a nyugdíjak ügyében

Magyarország a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RFF) kapcsolódó mérföldkő teljesítéséhez független szakértő jelentését kérte a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról. Ennek alapján a magyar nyugdíjrendszert a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői vizsgálták.

A magyar nyugdíjrendszerről készített jelentésük 2024. július 26-án jelent meg az OECD honlapján. A kormány szerint a jelentés elkészültével Magyarország a mérföldkövet teljesítette.

Ugyanakkor az Európai Bizottság nyomására felkért szakértő javaslataival, a szigorításokkal a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja

- olvasható a kormány hétfőn közzétett, középtávú strukturális tervében, amelyet az Európai Bizottság számára készített a Magyarország ellen a nyáron ismét elindult túlzottdeficit-eljárás kezelésére. 

"A független szakértők ugyanakkor a jelentésben számos kérdésben elismerően nyilatkoztak a magyar nyugdíjrendszer helyzetéről és az elért eredményekről. Ezek közé tartozik, hogy az időskori szegénység megakadályozása szempontjából a magyar nyugdíjrendszer jól teljesít, amit bizonyít, hogy Magyarországon még nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten alacsony az időskori relatív szegénység" - írja a jelentés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Bréking! Eltörölnék a Nők 40 nyugdíjat 2025-ben: ezt tervezi a kormány a kedvezmény helyett

Szigoríthatják a Nők 40 nyugdíjat januártól. Nők 43+ néven jövőre vezethetik be az új rendszert.

A nyugdíjkiadások finanszírozása biztosított, ezért a kormány a közeljövőben nem tervez változtatást a nyugdíjrendszerben - írja a kabinet jelentése és kiemelik, hogy

a nyugdíjrendszerbe való beavatkozás az elkövetkezendő évtizedben nem indokolt.

"A kormány a nyugdíjak értékállóságát garantálja, és a 13. havi nyugdíjat is kifizeti. A nyugdíjkorhatár további emelése nem indokolt, és a kormány továbbra is biztosítja a nők számára a kettős szerepvállalásuk elismerését jelentő, 40 év jogviszony alapján, a korhatár betöltése előtt igénybe vehető nyugdíjat" - áll a jelentésben.

Simonovits András, közgazdász az OECD jelentése kapcsán a Portfolio On The Other Hand rovatában megjelent cikkében kiemelte, hogy az iránymutató korhatárt és a Nők40 bizonyos paraméterértékeit a várható élettartam növekedéséhez kötné 2025-től vagy 2035-től kezdve az anyag. A Nők40-et a minimális korhatár és a minimális jogosultsági idő emelésével szigorítaná, beleértve akár a Nők40 teljes megszüntetését is.

"A jelentés szerzői a felfelé eddig is rugalmas mellé a lefelé rugalmas korhatárt is bevezetnék, azaz akár 2 évvel az iránymutató korhatár elérése előtt megfelelő levonással nyugdíjba lehetne vonulni, de a minimális korhatár nem süllyedhetne 65 év alá. Azaz csak 67 éves iránymutató korhatár elérésekor (2045-re) tágulna a rés két évre" - írta Simonovits. A szakértő kiemeli, hogy bátran levágnák a mai nyugdíjpolitika szent teheneit: a Nők40-et, a merev korhatárt és a korlátozatlan 13. havi nyugdíjat.

Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója a Portfolio On The Other Hand rovatában megjelent cikkében az OECD anyaga kapcsán hangsúlyozta, hogy elsőként a nyugdíj igénybevételi feltételeinek szigorításával kapcsolatos következő lépések elemzését olvashatjuk:

• A nyugdíjkorhatár, valamint a Nők40 időfeltétele függjön 2025-től vagy 2035-től a várható további élettartamtól 2/3:1 arányban.
• A Nők40 igénybevételi feltételei közé kerüljön be egy életkori korlátozás is (pl. 60 éves kor előtt nem lehetne igénybe venni akkor sem, ha egyébként teljesült a jogosító időfeltétel).
• A Nők40 lassú kivezetése a magyar nyugdíjrendszerből akként, hogy fokozatosan emelkedne a jelenleg 40 év jogosító idő követelménye.

Második intézkedési területként az ellátási szintek kiigazításával kapcsolatos változtatások lehetséges területeit járják körbe:

• A nyugdíjak indexálása a rendelkezésre álló járulékalap függvényében (fenntarthatósági együttható bevezetése).
• A nyugdíjemelés vegyes indexálás alapján (az infláció és a keresetnövekedés együttes függvényében) történő végrehajtása.
• A 13. havi nyugdíj korlátozása évente indexált felső összeghatár bevezetésével.
• Harmadik beavatkozási lehetőségként a társadalombiztosítási járulék és/vagy a szociális hozzájárulási adó növelését vizsgálják meg. 

A javaslatok alapján több elemű forgatókönyvek lehetőségét is bemutatják:

• A nyugdíjkorhatárnak a várható további élettartam növekedéséhez kötése, továbbá a Nők40 lassú kivezetése a nyugdíjrendszerből.
• A nyugdíjaknak a járulékalap függvényében történő indexálása, a Nők40 igénybevételi lehetőségének életkori korlátozása, valamint a 13. havi nyugdíjra felső összeghatár bevezetése.

Farkas András úgy vélte, hogy a Nők40 feltételeinek és a 13. havi nyugdíj kifizetésének újraszabályozása valóban enyhítheti a finanszírozási gondokat, e két speciális juttatás feltételeinek megváltoztatása azonban a kormányzat számára nagy politikai kockázattal járna, ígya direkt szigorítás vagy ellátáscsökkentés (2026 előtt biztosan) valószínűtlennek tűnik. A kormány már korábban több rövid nyilatkozatban azt közölte, hogy nem tervezik a Nők40 szigorítását és más reformokat sem. A friss jelentésből az is kiderült, hogy semmilyen beavatkozást nem végeznek, 10 évig biztosan nem lépnek.