4 °C Budapest
Caucasian male pensioner using tablet

Rendkívüli! Ismét eltörölhetik a 13. havi nyugdíjat Magyarországon?

2024. március 3. 17:01

A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete? Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első részében azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását - írja a Portfolio-n megjelent írásában Farkas András nyugdíjszakértő.

2021 óta a 13. havi nyugdíj eposzi jelzője, hogy ezt a plusz ellátást „a baloldali kormányok elvették, de az Orbán-kormány visszaadta”. Eltekintve attól, hogy a 13. havi nyugdíjat 2003-ban a baloldali Medgyessy-kormány vezette be, valóban a Bajnai-kormány szüntette meg azt 2009-ben a pénzügyi válságkezelés egyik kényszerű és kellemetlen intézkedéseként. A keserű szájíz megédesítésére viszont megteremtette a nyugdíjprémium akkoriban ugyancsak elméletinek tűnő lehetőségét.

A 2010-es kormányváltást követően az Orbán-kormány nem a 13. havi nyugdíj visszaállításával, hanem a magánnyugdíjpénztári rendszer visszaállamosításával kezdte saját nyugdíjtörténelem-írását, ennek oka lényegében ugyanaz volt, mint a 13. havi nyugdíj előző évi megszüntetésének indoka, vagyis a súlyos pénzhiány az állami költségvetésben.

Az új kormány eredetileg feltehetően nem a magánnyugdíjpénztári rendszert akarta fölborítani, hogy hozzájusson az ott felhalmozott 3,5 ezer milliárd forintnyi vagyonhoz, miközben a nyugdíjjárulék egészét ismét átirányítja az állami nyugdíjbiztosítási alapba, hanem a maastrichti kritériumok szerint a GDP 3 százalékában engedélyezett államháztartási hiány növeléséhez kérte Brüsszel hozzájárulását, de ezt az engedélyt a megismerhető információk alapján nem kapta meg, így kényszerhelyzetbe került.

A magánnyugdíjpénztári rendszer gyakorlati visszaállamosítása persze súlyos bizalomhiányt okozott (az öngondoskodási piac a mai napig nyögi ennek a következményeit), valamint a visszalépésre kényszerített 3 millió pénztártag értetlensége és keserű szájíze se múlt el gyorsan.

Nők40, mint rejtett 14. havi nyugdíj

Nyilván e negatív következmények enyhítését is szolgálta a nők kedvezményes nyugdíjának bevezetése rögtön a következő évtől, 2011-től, ami ugyan plusz költséggel járt, de az eltörpülni látszott a visszaállamosított magánnyugdíjpénztári vagyonhoz viszonyítva. Továbbá az eredeti tervek szerint feltehetően sokkal kisebbnek tűnt a központi nyugdíjbiztosítási alapba visszairányított nyugdíjjárulék összegéhez képest is.

A nők kedvezményes nyugdíja azonban sokkal vonzóbbnak bizonyult az érintettek számára, mint ahogyan eredetileg tervezhette a jogalkotó. 2024-ben így már 467 milliárd forint, jövőre pedig várhatóan több mint 500 milliárd forint lesz a kedvezményes nyugdíj finanszírozási igénye, vagyis nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint amennyibe a teljes 13. havi nyugdíj (amely 2024-ben csak a nyugdíjakra vonatkozóan 449 milliárd forintot, az egyéb ellátásokkal együtt 520,5 milliárd forintot tesz ki).

A magyar nyugdíjrendszerben így létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják immár több mint egy évtizede.

Elvonásokkal kezelték a súlyos pénzhiányt

A költségvetés azonban a magánnyugdíjpénztári rendszer gyakorlati megszüntetését követően is súlyos pénzhiánnyal küzdött, nem is véletlen, hogy a 13. havi nyugdíj visszahozatalának a kérdése – ahogyan a nyugdíjprémium fizetésének lehetősége – nagyon sokáig fel sem merült, a plusz juttatások helyett inkább további elvonásokra volt szükség.

Ezek menetrendszerűen be is következtek, hiszen 2011 végével egy sor ellátás megszűnt a nyugdíjrendszerben, így a minden korhatár előtti típusú nyugdíj, valamint az összes rokkantsági nyugdíj (az előbbi 238 ezer, az utóbbi 722 ezer főt érintett). A megszűnt juttatások helyett csak részben és jóval kisebb összegben más költségvetési előirányzatokba sorolt új ellátások révén az állam szemmel látható megtakarítást ért el. Ez súlyos társadalmi áldozatok árán valósult meg, gondoljunk csak

  • a rokkantsági nyugdíj megszüntetésére,
  • majd 2012-től feleannyi jogosultnak kétharmadnyi-feleannyi összegben járó rokkantsági ellátások megállapítására (a jogalkotó részéről évekig tartó mulasztásos alkotmánysértéssel is tetézve),
  • vagy éppen a szolgálati nyugdíjak megszüntetésére, amellyel a hivatásos állományok dolgozóit bizonytalanították el,
  • nem is beszélve az egészségre súlyosan ártalmas munkaörökben dolgozók korkedvezmény-szerzési lehetőségének kompenzáció nélküli teljes megszüntetéséről.

Sokmilliós nyugdíjak is kialakulhatnak

A magánnyugdíjpénztári rendszer visszaállamosításával, a korhatár előtti típusú és a rokkantsági nyugdíjak megszüntetésével elért megtakarítás – amelyet persze részben már akkor csökkentett a nők kedvezményes nyugdíja plusz költségvetési igénye – nem tette lehetővé, hogy a nyugdíjasok számára plusz ellátást juttasson a kormányzat, így sem a 13. havi nyugdíj visszaállításáról, sem a nyugdíjprémium fizetéséről nem született döntés. Sőt, további bevételre lehetett szükség, erre utal egy újabb 2012-es intézkedés, amely 2012. december 31-ével eltörölte a járulékfizetés felső korlátját (a járulékplafont).

Ennek következményeként 2013. január 1-jétől minden kereset teljes összege után fizetni kell a teljes nyugdíjjárulékot (ma már tb-járulékot), cserébe viszont a teljes kereset beszámíthatóvá vált a nyugdíj alapját képező átlagkeresetbe. Hosszú távon ennek súlyos finanszírozási hatása lesz, hiszen a nyugdíjvárományok Magyarországon így korlátozás nélkül növekedhetnek, vagyis a sokmilliós nyugdíjak kialakulását lényegében semmi sem akadályozza – csak az a kérdés, hogy ki fogja ezeket a több milliós járandóságokat kifizetni a jövőben.

Választások előtt népszerű intézkedések

Mindenesetre az új kormány a 2010 és 2013 között a hungarikumként (málusz nélkül) bevezetett Nők40-től eltekinve csak szigorító intézkedéseket hozott, és a nyugdíjkorhatár-emelési ciklust sem szakította meg.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Az első pozitív döntésre csak 2017-ben került sor, amikor a 2018-as választási év közeledtével először fizettek nyugdíjprémiumot (hét évvel a lehetőség megteremtése után). Majd ennél sokkal lényegesebb pozitív döntésként 2021-ben (12 évvel a korábbi plusz juttatás megszüntetését követően) döntés született a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről. Az eredeti lépcsőzetes visszaépítési tervet félresöpörve a 2022-es választások előtt 2022 februárjában már teljes összegben utalták a 13. havi nyugdíjat nemcsak az eredeti jogosultaknak, hanem kéttucatnyi egyéb ellátásban részesülő, összesen 2,5 millió ember számára.

A jogosulti kör lényeges kormányzati kitágítását előrevetítette, hogy 2021 novemberében már e kitágított jogosulti kör minden tagja számára (a feltételek teljesítésétől függetlenül) kifizették egységesen a nyugdíjprémium legmagasabb összegét.

Mindez persze több százmilliárd forint plusz költségvetési igényt támasztott és támaszt folyamatosan. Nem véletlen, hogy 2024 januárjában a miniszterelnök saját közlése szerint aggódva kérdezte meg a pénzügyminisztert, hogy ki lehet-e fizetni egy összegben a 13. havi nyugdíjat és ellátást (ki lehetett, 520,5 milliárd forint összegben).

A kérdés nyilván visszatérően felmerül:

Különösen annak fényében válik láthatóvá ez a lappangó gond, hogy a 13. havi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja összhatásában lényegében lenullázta a 2010-2013 közötti szigorítások stabilizáló hatását.

Instabilitási kockázatok

Egy felosztó-kirovó alapelvre épített, folyó finanszírozású nyugdíjrendszer akkor stabil és fenntartható, ha a mindenkori aktív dolgozók nyugdíjcélú járulékfizetései fedezik a mindenkori nyugdíjasokat megillető nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat. Ha a járulékfizetők száma és az általuk (és munkáltatóik által) fizetett járulék mértéke is folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjasok létszáma folyamatosan nő, és járulékfedezet nélküli plusz juttatásokban is részesülnek, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy egy idő után a nyugdíjrendszer hiánya is nőni fog – hacsak a GDP nem nő minden évben mesebeli mértékben (a valóság pedig az, hogy nem nő).

A társadalom elöregedése miatt a függőségi ráta elkerülhetetlenül romlik, és a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) nyugdíjba vonulásával (a kedvezményes nyugdíjra is tekintettel 2034-től, tömegesen 2037-től) drámaivá válik.

A nyugdíjkasszának a 13. havi nyugdíj és a nők számára megteremtett, rejtett 14. havi nyugdíj együttes finanszírozási kihívásaival is meg kell birkóznia – egy olyan öregedő társadalomban, amelyben a versenyképesség kényszerítő igényei könnyen felülírják a szociális szükségleteket.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Itt a díjnyertes fiatal vállalkozó újabb nagy dobása (X)

Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.

Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

NAPTÁR
Tovább
2024. április 17. szerda
Rudolf
16. hét
Április 17.
Hemofília világnap
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm