Odacsap a nyugdíjpénztáraknak az MNB: mostantól nincsenek rejtett költségek

A nyugdíjpénztári megtakarításoknál szép hozamot láthatunk, a költség oldalon azonban érhetnek minket meglepetések - hangzott el az MNB sajtótájékoztatóján. A jegybank fontosnak tartja, hogy az egyes pénzügyi termékek összehasonlíthatóak legyenek, ezért terjesztik ki a teljes költségmutatót a pénztárakra - mondta el Nagy Koppány, az MNB Felügyelet igazgatója.

A TKM a szerződésre vetített összes költséget tartalmazza, valamint előretekintően elemzi a költségeket a pénztárakra vonatkozóan. Azaz azt is bemutatja, hogy előretekintően 10-20 évre milyen költségekkel számolhatnak. Az MNB minden évben kiszámolja, hogy mekkora volt a valós költségterhelés, és a meglévő vagyonra tekintve látható, hogy a különféle díjak 0,3-0,5 százalék körül voltak, és ezek jelentősen csökkentek az elmúlt években. A korrigált díjterhelési mutató megmutatta, hogy a költség csökkent, hanem a vagyon nőtt, és ezáltal pontosan megállapítható, hogy a költségek harmadával csökkentek az elmúlt 15 évben, tavalyhoz képest is tizedével.

Most a TKM-nek köszönhetően a biztosítási szektorral is összeköthető lesz a pénztári szektor. A TKM nagyban hasonlít a THM mutatóra: azt mutatja meg, hogy mekkora hozamot kell elérnem, hogy ne veszítsek a pénzemen. Ha például a TKM 2 százalék, akkor legalább ekkora hozamot kell elérnem. Közben az európai szabályozás is előrehaladt ebben a tekintetben, az ott bevezetett mutató jelentősen hasonlít a magyarhoz.

A díjterhelési és a teljes költségmutató között az a különbség, hogy a TKM előremutató: előzetesen megmutatja, hogy a befektetett összeghez képest mekkora lesz a költség. Jelentős újítás, hogy a pénztári szektorban 10-20 és 30 évre is számolnak, a biztosítási szektorban csak az első kettő jellemző. A pénztári szektorban jellemzőbb ugyanis a 25 éves bentmaradás, azaz legtöbben 40 éves korukban kezdik meg a megtakarítást. Nagy Koppány hozzáteszi: érdemes minél korábban belépni a megtakarításba. A TKM egyébként hosszabb megtakarítási időre alacsonyabbak, így érdemes minél hamarabb elkezdeni a megtakarítást.

Az MNB célja a pénzügyi tudatosság növelése, a piaci verseny serkentése, és Nagy Koppány reméli, hogy a biztosítási szektort is inspirálni fogja. Az MNB az előzetes kalkulációja alapján az átlagos TKM-et 0,53-2,28 százalék közé saccolja. Ez alacsonyabb a biztosítási szektorban alkalmazott 0,89-5,69 százalékos átlagnál.

A pénztárakkal már lefolytatták a konzultációt. A fő kérdés az volt, hogy miért nem rendelettel szabályoz az MNB, hanem ajánlással. A jegybank ezzel kapcsolatban azt várja, hogy a pénztárak önkéntesen fogják ezt alkalmazni. A kisebb pénztárak az arányosságot kérték számon: az MNB ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy számukra ez inkább javasolt, mint elvárt. Az MNB tervei szerint a pénztárak 2020. februárjáig küldik meg az általuk kiszámolt TKM-et.