Itt az újabb befektetési botrány? Na ezért kell vigyázni az ügynökökkel

Egy befektetési tanácsadó azt javasolta olvasónknak, hogy pénzét külföldi pénzügyi szolgáltató befektetési termékébe tegye. Olvasónk azonban gyanakodott, hiszen semmit sem hallott korábban a megnevezett intézményekről. Kis nyomozással megtaláltuk a nevezett bank termékének leírását - német nyelven, az ajánlatban nevezett biztosítóról pedig kiderült, hogy az MNB korábban elkaszálta a termékeit. Fennáll a gyanúja, hogy jutalék fejében a befektetési tanácsadó nem a legjobb, legbiztonságosabb ajánlatot tette a fogasztónak. A Magyar Nemzeti Bankot kérdeztük arról, hogy a jegybanknak milyen lehetőségei vannak a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatás ellenőrzésére, és mit tehet a fogyasztó ilyen esetben. Azt is megkérdeztük, hogy a fenti befektetés egyáltalán kockázatosnak nevezhető e: megkérdeztük, a fenti intézményekkel szemben folytat-e eljárást az MNB. Lehúzás állt a háttérben?

Magyarországon számtalan külföldi bank, biztosító és pénzügyi szolgáltató működik. A legtöbb hazai nagybank külföldi kézben van, az ügyintézés és a befektetési, hitelfelvételi döntéseink során mégsem ütközünk nehézségbe, ha információra lenne szükségünk. Ezek a bankok ugyanis általában magyarországi székhelyi vállalatok, amelyek a külföldi anyavállalat tulajdonában vannak. Nehezebb az ügyfelek helyzete azonban akkor, ha egy intézményileg is külföldi pénzügyi szolgáltató Magyarországon végez tevékenységet.

Biztonságos személyi hitelekért keresd fel kalkulátorunkat!

Hasonló helyzetbe futott bele egyik olvasónk. Az általa meg nem nevezett befektetési tanácsadó azt ajánlotta neki, hogy az osztrák Partnerbankon keresztül nyisson értékpapírszámlát, valamint diverzifikált befektetésként javasolta a szlovák NOVIS biztosító egyik termékét. Az olvasó nem nagyon ismerte a fenti szolgáltatókat, ezért mi megkíséreltünk utána járni a dolognak. A NOVIS biztosítóról tudtuk, hogy az MNB közel egy éve elkaszálta 5 termékét is - természetesen ez még magában nem jelenti azt, hogy a szolgáltató összes befektetési ajánlata veszélyes lenne.Olvasónk az ajánlatról képet is mellékelt:

A Partnerbankról ugyanakkor nem találtunk sok mindent: értékpapírszámlájáról megtaláltunk egy német nyelvű termékleírást, és az általános szerződési feltételeket is megtaláltuk - szintén német nyelven. A banknak ugyan van magyar honlapja, de az összes fontos dokumentum, valamint a bank összes kimutatása kizárólag német nyelven érhető el. Adja magát a kérdés, hogy az ügynökei által Magyarországon is tevékenykedő bank miért nem teszi közzé magyar nyelven is ezeket a fontos dokumentumokat, illetve egyáltalán szabályos-e ez. Ezekről kérdeztük a Magyar Nemzeti Bankot.

Az első és a legfontosabb - az átláthatóság és a kellő információ

A Magyar Nemzeti Bank kérdésünkre azt válaszolta, hogy a határon átnyúló befektetési szolgáltatást végző szolgáltató üzletszabályzatának magyar nyelven történő közzétételét jogszabály nem írja elő, de az MNB válaszában hozzáteszi, hogy a szolgáltató részéről ez indokolt. Ez ugyanis a szolgáltató érdeke egyben.

Ez is érdekelhet!

Nem csak állampapír van a világon: ebbe fektess, ha nagyot akarsz kaszálni

Kapásból mutatunk egy csomó eszközt, ami jobban fial.

Arra a kérdésünkre, hogy az MNB vizsgálja-e épp a fenti két intézmény valamelyikét, megtudtuk, hogy a Partnerbank esetén nincs ilyen eljárás, a NOVIS Biztosítónál az MNB 2018. június 29-én ideiglenesen felfüggesztette a biztosító 5 termékét (NIVO II, EVEREST PRO, EVEREST PRO PLUSZ, NOVIS "Wealth Insuring" GTC-20171022, NOVIS "Wealth Insuring" GTC-20180323 elnevezésűeket). Ezek a termékek ugyanakkor jelenleg nem értékesíthetőek Magyarországon, a meglévő, egyéb termékek így - jelenleg legalábbis - nem ütköznek szabálytalanságba.

A határon átnyúló kereskedelemnek bizony vannak kockázatai

Az MNB több alkalommal is foglalkozott a határon átnyúló kereskedelem kockázataival, például a Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentéseiben. Azt a válaszában is megjegyzi a jegybank, hogy a magyarországi pénzügyi piacon jelen levő, határon átnyúló szolgáltatásokat kínáló intézmények tevékenysége fogyasztóvédelmi szempontból hordoz kockázatokat:

A jegybank ezen kívül kiemeli, hogy a további kockázat az értékesítendő termékek jellemzőiből eredhet. Természetes kockázatot jelent például, ha a tőkepiacon számos online kereskedelmi platform kínál magas kockázati besorolású befektetési terméket - erre pedig a hazai befektetővédelmi garanciarendszer nem nyújt védelmet. Az MNB továbbá hozzátette:

Az MNB-től azt is megkérdeztük, hogy milyen ismérvek alapján ajánlható vagy nem ajánlható az MNB szerint egy határon átnyúló tevékenységet folytató szolgáltató a lakossági ügyfeleknek. A jegybank válaszában azt írta, hogy alapvetően fogyasztói döntés, hogy a piacon levő határon átnyúló tevékenységet végző szolgáltató, vagy a hazai (az MNB felügyelete alá tartozó) intézmények közül mellyel kíván szerződni. Az MNB azt javasolja, hogy a döntést az intézményekről nyilvánosan elérhető információk és az intézményektől kapott tájékoztatás alapján érdemes meghozni, különös figyelemmel a fogyasztói tudásra (pl: nyelvtudás, ha nem a magyar nyelv használata kerül kikötésre), preferenciákra és a kockázatviselő képességre.

Biztonságos személyi hitelekért keresd fel kalkulátorunkat!

Ezt kivédeni csak úgy lehet, ha nem szerződünk olyan befektetésre, amelynek feltételeit nem ismerjük, vagy a termékleírást nem érjük. A jegybank is ezt javasolja:

De ha még annak sem kell megfelelniük a határon átnyúló szzolgáltatást végző pénzügyi intézményeknek, hogy magyarul közzétegyék a termékeiket, akkor milyen garancia védi a magyar fogyasztókat? Kell-e egyáltalán magyar nyelven beszélő munkatársakat alkalmazniuk? Az MNB ezt írta erre:

Tényleg ennyire kiszolgáltatott a fogyasztó? Mit tehet az MNB?

Mindez így elég elkeserítőnek tűnik, hiszen amennyiben az ügyfél leszerződik egy külföldi pénzügyi szervezettel, gyakorlatilag magyar nyelven semmilyen dokumentummal nem kell találkoznia, ráadásul a hazai befektetési szabályok nem érvényesek rájuk, hiszen azt a külföldi szabályozó bírálja el. Megkérdeztük az MNB-t, hogy milyen ellenőrzési jogkörökkel rendelkezik ebben az esetben, hiszen nonszensznek találtuk azt, hogy külföldi szervezet belföldön gyakorlatilag bármi olyat megtehet, amely a belföldi szabályokba ütközik. Azt válaszában az MNB ismét megemlítette, hogy felügyeleti jogkörei sokkal korlátottabbak az EGT valamely más tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi intézménnyel szemben, de hozzátették:

Így tehát egyértelmű, hogy bár a hazai befektetők valamelyest kiszolgáltatottabbak a határon átnyúló tevékenységet végző, itthon is működő szolgáltatókkal szemben, mint a hazaikkal, a legnagyobb kockázati faktor abban rejlik, hogy sok esetben a termékleírások nem érhetők el magyar nyelven, így előfordulhat adott esetben, hogy - a fogyasztó figyelmetlensége okán - nem olyan jellegű befektetési termékre szerződik, amilyenre számított.

Szervezett átverésre és csalásra ugyanakkor nem kell számítani, amennyiben egy valós, létező, valahol az EU-ban bejegyzett intézményről van szó, amelyről rendelkezésre áll elegendő információ.
Amint az a válaszból kiderül, az MNB lehetőségei bár korlátozottak a fellépésre ilyen szolgáltatókkal szemben, azért a jegybankok közti kommunikáció is hatékony eszköz lehet. Mi mindenesetre azt ajánljuk, hogy a lakosság a biztonságot előtérbe helyezve csak olyan befektetési termékre szerződjön, amelynek minden paraméterével tisztában van.

Biztonságos személyi hitelekért keresd fel kalkulátorunkat!