Ezt nehéz letagadni: majdnem 2 millió magyart fenyeget szegénység, a nyugdíjasok a legnagyobb veszélyben

A KSH jelentése szerint 2023-ban a lakosság 20,2%-át, mintegy 1,914 millió embert érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, ami 0,5 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. A jövedelmi szegénységben élők aránya 1,6 százalékponttal 14,7%-ra emelkedett, míg a súlyos anyagi és szociális deprivációval küzdők aránya 1,1 százalékponttal csökkent, és 9,3%-ot tett ki. A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya szintén csökkent, 3,6%-ra - írja a Portfolio.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés három dimenzióban érhető tetten: a jövedelmi szegénység (ahol a háztartás nettó jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60%-át), súlyos anyagi és szociális depriváció (13 alapvető tétel közül legalább 7 hiánya anyagi okokból), illetve nagyon alacsony munkaintenzitás (a háztartás munkaképes tagjai a lehetséges munkaidő kevesebb mint 20%-át dolgozzák le).

A munkavégzés jelentheti a kivezető utat a szegénységből, hiszen az aktív korúak esetében a munkaerőpiaci helyzet döntően befolyásolja a szegénységi státuszt. Különösen érintettek a munkanélküliek, akiknek 70,5%-a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával néz szembe, ami több mint háromszorosa az országos átlagnak, illetve a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők is nagyobb arányban vannak kitéve a veszélynek.

A nyugdíjasok helyzete romlott a legjelentősebben: körükben 7,8 százalékponttal nőtt a szegénység vagy kirekesztődés kockázatával élők aránya 2022-höz képest. Ugyanakkor kedvező változás látható a gyermekek körében, ahol a szegénységben élők aránya 24,4%-ról 21,1%-ra csökkent.