Bitcoin: tényleg megéri 2021-ben kriptodevizákba fektetni?

"A kriptotőzsdén az elmúlt hónapok arról szóltak, hogy a legnagyobb intézményi befektetők, mint a Goldman Sachs, a JP Morgan és társaik is befektetésre alkalmasnak tartják, új eszközosztálynak tekintik a kriptovalutákat, élükön a Bitcoinnal. Ez egy teljesen új fejlemény, mert a valós és a kripotőzsdei árfolyamok 2020 végéig korrelálatlanok voltak, a két tőzsdén különböző szemléletű befektetők voltak jelen. Ezzel a lépéssel kvázi létrejött az átfedés a két kereskedelemben. Ez igazi áttörés, mert a kriptotőzsde ez idáig leginkább a kisbefektetők játéktere volt. Most „bika piac” van, minden szárnyal, természetesen a bitcoinnal az élen" - árulta el Bence Balázs, a Portfolio Trader vezetője.

A kriptovaluták értéke mindig annyi, amennyit belelátnak, amit gondolnak”.  A bitcoin is érhet 300 000 dollárt is, és 5.000-et is. A második legerősebb az Ethereum, aminek az   összpiaci értéke most negyede a Bitcoinnak. Ez utóbbi sosem lesz helyettesítő eszköz, mindig is „digitális arany”-ként fog viselkedni, amit a széfbe teszünk értékörző védelemként az inflációs időkre. Ezét az Ethereum elvileg közelebb áll ahhoz, hogy valaha világpénz legyen, bár valószínűleg egyik sem lesz az

– tette hozzá Bence Balázs.

Mennyire rizikós a kriptotőzsde?

A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban adott ki egy sajtóközleményt a kriptovaluták kockázatairól. Mint írják ezek használata rizikósabb, mint a - felhasználók által már jól ismert - elektronikus fizetési megoldások. Az MNB alapvetően azzal érvel, amit az elemzők egy része éppen a kriptopénzek  pozitívumának tart: nincs kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá.  Az alapvető igény a kriptovaluták létrejöttére ugyanis pont az volt, hogy legyen egy olyan „pénz”, amire nincs ráhatása semmilyen központi döntéshozónak, például a jegybankoknak. 

Az új kor lelkes támogatói szerint ugyanis a fedezet nélküli, államilag kibocsátott (fiat) pénzekkel kapcsolatban az a történelmi tapasztalat, hogy hosszú távon biztosan elértéktelenednek. Vagyis az infláció be van kódolva a rendszerbe. A 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági válság következtében a jegybankok elkezdtek iszonyú mértékben friss pénzt nyomtatni, most pedig - a pandémia következtében - a pénznyomtatásnak új fokozatába léptünk, a felpörgetett jegybanki állampapírvásárlás során létrejövő pénz már közvetlenül a polgárok zsebébe kerül.  Gondoljunk csak arra, hogy az amerikai kormány 1900 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot terjesztett elő, amelyet a Kongresszus alsóháza el is fogadott. Ennek minden bizonnyal erőteljes inflációs hatása lesz.

Ugyanakkor – folytatódik az MNB érvelése – emiatt nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályok. Mivel a kriptotőzsdékre semmilyen szabályozás nem vonatkozik, a felhasználók számára nincs garancia, hogy befizetett fizetőeszközükért cserében valóban meg is fogják kapni a virtuális eszközt. Szintén komoly aggodalomra adhat okot, – az MNB szerint – hogy a   virtuális pénztárcánkat ellophatják és ekkor semmilyen szabályozás sem védi az ügyfeleket. Vagy ha a tranzakciók során bármilyen – véletlen, vagy szándékosan előidézett – probléma lép fel, nincsen olyan hatóság, akihez a fogyasztók fordulni tudnak. Nincs intézmény, amelyik felelősséget vállal a felhasználók pénzéért.

Amiben teljesen egyetért az MNB és az elemző, a kriptopénzek nagyon instabilak, amely nagymértékben nehezíti a kereskedői, szolgáltatói elfogadást, és növeli a fizetés, vásárlás kockázatát.

Bence Balázs nem lenne meglepve, ha az ilyen és hasonló félelmek miatt a jegybankok idővel szigorítanák a Bitcoin elfogadását. Ez viszont teljesen lenullázná az árfolyamot. Szerinte komoly környezetvédelmi aggályaink is lehetnek a kriptovalutákkal kapcsolatban, hiszen a bányászok irtózatosan sok áramot fogyasztanak. Vagyis – bármilyen meglepő – nem környezetbarát eszközökről beszélünk.

A kriptovilág durva kihívás elé állítja, reagálásra készteti a pénzügyi szektor és a reálgazdaság szereplőit. Részben ez kényszerítette ki például Magyarországon is az azonnali fizetési rendszert a forintutalásnál.  Szintén erre a kihívásra adott válasz – a kriptovilág számára pedig újabb kockázat - hogy az elkövetkező években valószínűleg piacra lépnek a jegybanki digitális pénzek. A nagyobb jegybankok már elkezdték kidolgozni a saját central bank digital curency-jét (CBDC). Ez is egyfajta kriptopénz, amit bárki birtokolhat.

Ez egy felemás, de mégiscsak lépés a jó irányba. Igaz, hogy a központi kontroll továbbra is megmarad, viszont megvédi az állampolgárt a kereskedelmi bankok kockázatától. E téren a kínai központi bank tart legelőbbre. Náluk ez az infrastrukturális beruházások mellett a harmadik világ felé való gazdasági nyomulás újabb terepe. A feltörekvő országok nagy részében az embereknek nincs bankszámlája, de van mobilja és internet kapcsolata. Tehát digitálisan tudnak majd dollárt, jüant tartani. Ez is egy forradalmi változás lehet ez elkövetkező években.