A Deposit Return System társadalmi megítélése Magyarországon 2024

Idén januártól hivatalosan is kezdetét vette az új Deposit Return System hazánkban, tehát a kötelező üvegvisszaváltó rendszer. Az új betétdíjas rendszer bevezetésének háttere a megnövekedett hulladék mennyiségéből fakadó környezetterhelés csökkentése és a körforgásos gazdasági modell felé történő elmozdulás szükségességéből ered. Az EU előírásai szerint 2029-ig a PET palackok 90 százalékát vissza kell gyűjteni és újra kell hasznosítani, ezért hozták létre a DRS-t, vagyis a kötelező üvegvisszaváltó rendszert. A tej és tejalapú italok és papíralapú csomagolások kivételével minden műanyag és fém csomagolásra vonatkozik, ami 0,1 és 3 liter közzé esik.

A betétdíj értéke 50 forint, kivéve a többutas csomagolásokat, ahol ettől eltérhet, mert a gyártó állapítja meg az összeget. A termékek regisztrációja 2023 április 1-től indul, a gyártóknak regisztrálniuk kell saját termékük csomagolását a MOHU Partner Portálon.

Demográfia

Vizsgálatunkat online kérdőív segítségével folytattuk le. Az online kérdőív mindenki számára nyitott volt, bárki kitölthette azt; a kitöltéshez azonosításra, regisztrációra nem volt szükség. A kérdőív szerkezete meglehetősen lényegre törő volt, mindösszesen 7 kérdést tartalmazott a demográfiai jellegű kérdéseken túl, ugyanakkor 1 nyílt kérdéssel is találkozhattak a fogyasztók. A kérdőív kitöltése név nélküli és önkéntes volt.

Kérdőívünkkel a potenciális kitöltők a Pénzcentrum online felületén találkozhattak. Kérdőívünket mindösszesen 8 225 fő töltötte ki 2024. január 18 és 2024. február 23 között. A válaszadók részletes, demográfiai változók szerinti megoszlását az alábbi táblázat illusztrálja. Kutatásunk erőssége, hogy a kitöltők nagy száma és a minta változatossága okán mindenképpen komoly jelzésértékkel bír a fogyasztók véleményéről.

Eredmények

Kérdőívünk segítségével vizsgáltuk, hogy a megkérdezettek milyen gyakran fogyasztanak olyan üdítőket vagy italokat, melyek az új visszaváltási rendszer által érintettek lettek. Kutatásunkban külön vizsgáltuk a műanyag flakonokat, a fém dobozokat, illetve üvegeket.

Nem újrahasználható műanyag flakonban lévő italokat (pl. ásványvíz, üdítő) a megkérdezetteknek

• a 67,8%-a legalább heti rendszerességgel (ezen belül napi rendszerességgel 41,3%) vásárol.
• A válaszokban az évente csupán néhány alkalommal opció 14,5%-os, míg a soha nem vásárlók opció 3,5%-os arányban jelent meg.

Nem újrahasználható fém dobozban lévő italokat (pl. sör, energia- vagy vitamintartalmú ital) a megkérdezetteknek

• a 45,9%-a legalább heti rendszerességgel (ezen belül napi rendszerességgel 15,5%) vásárol.
• A válaszokban az évente csupán néhány alkalommal opció 21,8%-os, míg a soha nem vásárlók opció 12,5%-os arányban jelent meg.

Nem újrahasználható üveg csomagolásban lévő terméket (pl. nem szokványos csomagolású alkoholos vagy alkoholmentes italok) a megkérdezetteknek

• a 30,4%-a legalább heti rendszerességgel (ezen belül napi rendszerességgel 5,9%) vásárol.
• A válaszokban az évente csupán néhány alkalommal opció 32,9%-os, míg a soha nem vásárlók opció 12,7%-os arányban jelent meg.

Tehát a válaszokban egyértelműen tükröződik a műanyag flakonok túlsúlya, ahogyan az a szakirodalmi adatokban is visszaköszön.

Kérdőívünkben kértük a megkérdezetteket, hogy jelöljék meg, mit csináltak korábban a nem visszaváltható termékek csomagolásával. A válaszokat egy 5-fokú skála segítségével adhatták meg annak függvényében, hogy milyen arányban gyűjtötték szelektíven ezeket a csomagolóanyagokat. Az 1-es érték azt jelentette, hogy „egyáltalán nem gyűjtöttem szelektíven, az összes ilyen csomagolást a kommunális, háztartási hulladék közé dobtam”, míg az 5-ös érték azt, hogy „maximálisan figyeltem erre, az összes ilyen terméket szigorúan, mindig és mindenkor szelektíven gyűjtöttem”. Érdekes annak vizsgálata, hogy az egyes demográfiai ismérvek mentén a megkérdezettek hogyan válaszolt.

Az átlagok tükrében megállapíthatjuk, egyetlen demográfiai ismérvváltozó alapján sem mondhatjuk azt, hogy ne volna fontos és központi kérdés a hulladék szelektív gyűjtése. A kellő megkérdezetti számot felmutató csoportok közül a legalacsonyabb átlagos értéket (3,83) a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők adták, de nem bizalomgerjesztő a jövő szempontjából a 18 - 29 év közötti korosztály 3,87-es átlagos értéke sem.

A megkérdezett neme szerinti felosztásból látható, hogy inkább a nők számára volt fontosabb kérdés az, hogy szelektíven gyűjtik-e a hulladékot vagy sem.

Összefoglalás, Következtetések

Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy a 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet – ami a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól rendelkezik – komoly fogyasztói érdeklődésre tart számot.

Szabályai a hétköznapi emberek mindennapjaiba is beavatkoznak, esetenként kisebb-nagyobb anyagi terhet rónak rájuk, mely költségek odafigyeléssel megszüntethetők.

A megkérdezetteknek mintegy fele (49,4%) jó ötletnek tartja az új szabályok bevezetését, ugyanakkor az új rendszer kapcsán saját maga számára kisebb vagy nagyobb kényelmetlenséggel a megkérdezetteknek 66,8%-a számol.

A környezetünk védelméért tennünk kell, ez nem kérdés. A marketing területén is megjelent a társadalomorientált gondolkodásmód, vagyis nem csupán a fogyasztók kényelmét kell szem előtt tartanunk, hanem az össztársadalmi jólétet. A hosszútávú érdekeket a rövidtávú kényelem elé kell helyeznünk.