Azzal már eddig is tisztában voltunk, hogy sokakat sújtott a jelzálogpiaci válság és az élelmiszer valamint üzemanyagárak hirtelen emelkedésének kombinációja, viszont egy új tanulmány szerint az amerikaiak egy része olyan rossz helyzetben van, hogy elkezdte felélni a nyugdíjas évekre félretett megtakarításait...
Adózni ugye senki sem szeret, főleg nem a jelenlegi magas adószintek mellett. De mivel az adóbevallás időszaka már lezajlott, és nem is kaptunk értesítést, hogy valami gond van vele, érthető ha görcsbe rándul a gyomrunk egy APEH levél láttán. Manapság, mikor szinte mindenki feljelent mindenkit vagyonosodási vizsgálatra, akkor is rossz érzés tölthet el, ha tudjuk nincs vaj a fülünk mögött. Az első gondolatot nyugodtan elhessegethetjük, nem ellenőrzésre hívnak be. Jobb esetben túlfizetésünk van, rosszabb esetben viszont tartozunk...
A brit nyugdíjrendszerről a Lane Clack & Peacock intézet által készített felmérésből az derült ki, hogy a száz legnagyobb vállalati nyugdíjrendszert alkalmazó cég portfoliója a kedvezőtlen tőzsdei eredmények következtében 41 milliárd fontos veszteséggel zárta az elmúlt 12 hónapot. A tőzsdei alapokba fektetett vagyon egy évvel ezelőtt még 12 milliárd fontos többlettel rendelkezett.
A környezetünkben nem meglepő módon mindenki igyekszik fejleszteni a nyugdíjrendszerét. A britek emelik a nyugdíjkorhatárt, a franciák a nyugdíjjárulék mértékét, és újabban a csehek azok, akik tovább dolgoztatnák a polgáraikat...
Az Allianz Hungária Zrt. bejelentette, hogy a tulajdonos döntése alapján a társaság vezetését 2008. október 1-i hatállyal Kisbenedek Péter veszi át. Kisbenedek Péter mindeddig az osztrák Erste Bank Csoport pénzügyi vezetői, illetve a magyar Erste Bank vezérigazgatói posztjait töltötte be. A kinevezés azt követően történt meg, hogy Dr. Salamon Károly, az Allianz Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy döntött, két év után lemond pozíciójáról, és más szakmai kihívásokat keres.
Egyre inkább a cafetéria felé fordulnak a munkáltatók, ha arról van szó, hogy emeljék a bért, vagy valamilyen plusz juttatásban részesítsék a jól dolgozó munkaerőt. Az üdülési csekken vagy az étkezési utalványon kívül azonban egyéb lehetőségek is vannak, amivel javíthatunk a dolgozó megítélésén, ha a bére jut eszébe. Ilyen például a biztosítás, és bár sokan ennek hallatán húzzák a szájukat, bizonyos korban és bizonyos esetekben igenis szükség van rá...
Sokan inkább lakókocsinak hívnák, nem pedig mobil otthonoknak az újabban egyre népszerűbb lakóalkalmatosságot, ami jelentősen alacsonyabb költségekkel jár, mint egy kertes ház. A korábbi lerobbant lakókocsis kép is megváltozni látszik a hozzáállással együtt, a design és a külső jellegzetességek is egyre egyedibbek.
A brit munkásoknak meg kellene tartaniuk munkahelyüket 70 éves korukig, mint ahogy 100 évvel ezelőtt is volt, legalábbis a kormány egyik nyugdíjügyekben illetékes tanácsadója szerint.
Manapság sajnos az a helyzet, hogy ha valaki nem adószakértő és könyvelő egyben, akkor nagy eséllyel pályázhat a megtévesztett, átvert dolgozó szerepére. Aki ugyanis nem ért a gazdasági és adózási ügyekhez, azt könnyűszerrel csapja be a munkáltató, például nem fizet munkabért, ráadásul ha nincs szerencséje, akkor még jóhiszeműen egy olyan papírt is aláír a felmondáskor, kilépéskor, hogy semmivel nem tartoznak neki! A következő példánkban is ez történt...
Közép- és Kelet-Európában két és félszeresére növelte élet- és nyugdíjbiztosítási bevételeit az Aviva csoport. A Londonban közzétett féléves eredménymutatókat kedvezően fogadta a piac, hiszen az Aviva 12 százalékkal növelte csoport szintű üzemi eredményét és 10 százalékkal a részvényei után járó osztalékot.
Az egy éve hivatalba lépett kormányzat számára biztosított mozgástér a közterhek csökkentésére már rég nincs sehol. A nyugdíjbiztosítás hiánya miatt azonban meg kellett hirdetni a járulékok emelését.
A fogyasztói csoportokat szervező Euro Credit Consulting (ECC) Kft. 2006 júniusától 2007 októberéig a fogyasztókat megtévesztő módon népszerűsítette tevékenységét - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A versenyhatóság által korábban már többször elmarasztalt vállalkozásnak most 14 millió forint bírságot kell fizetnie.
Utálkozhatunk a bérletárak, a késő buszok, vagy a koszos villamosok miatt, a tavaszi BKV sztrájkhullám óta mindenki tudja, hogy tömegközlekedés nélkül felborul a város, de még az agglomeráció élete is. Európa nagyvárosaiban, turistaként bármikor összemérhetjük a hazai helyzetet a nemzetközivel, és magunk is eldönthetjük, milyen jelzővel illessük ezután a budapesti, vagy többi itthoni nagyváros tömegközlekedését. Lássuk, hol milyen árakkal, és cserébe milyen hálózattal találkozhatunk itthon, illetve egy-egy európai városban.
Úgy tűnik, a magyarok nem csak panaszkodni szeretnek, hanem lustálkodni is. 4 millió emberből ugyanis 1,3 milliónyian tíz év alatt nem tudtak annyi munkaviszonyt összeszedni, mint amennyi időarányosan a nyugdíjjogosultsághoz kellett volna. Ezen felül még 700 ezren vannak, akik a bejelentett keresetük alapján nagyon alacsony járandóságra számíthatnak.
Minden negyedik évben szinte egész Magyarország a televíziók előtt izgul hetekig, azt figyelve, hogy vajon a magyar esélyes sportolók vajon hogyan teljesítenek, hány aranyérmet szereznek. Idén augusztus 8.-tól 24.-ig is ez várható. De nézzük, kik szerepeltek az eddigi legjobbak között és kik az esélyesek idén aranyéremre...
Bár itthon még nem adóköteles a nyugdíj, érdemes azért egy kicsit adóügyi szempontból is megvizsgálni. Ugyanis ha van mellette más bevételünk, akkor bizony adóterhet nem viselő járandóságként növeli az adóalapot, de jó hír, hogy például van olyan biztosítás, aminek a munkáltató által fizetett díja után adókedvezmény jár...
A magyarok több mint fele úgy érzi, hogy nincs elég megtakarítása ahhoz, hogy szembenézzen egy váratlan eseménnyel. Aki pedig befektet, az nagyrészt a kisebb hozam, nagyobb biztonság kombinációra szavaz.
Jövő januárban lép életbe Lengyelországban az új nyugdíjtörvény, ami megszünteti a nyugdíjak állami támogatását, és mindenki a saját maga által felhalmozott járulékok alapján részesülhet nyugellátásban, ezáltal akár harmadával is csökkenhet azok összege.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 19. § (3) bekezdés e) pontja a sávos adófizetés alkalmazásának egyik feltételeként rögzíti az adóévben bevallott járulék-minimum összegét, vagyis azt, hogy az adózó az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a továbbiakban: létszám) szorzatának megfelelő összegre valljon be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: tb. járulék). E járulék-minimum meghatározása során előírás, hogy a létszám - azon személyek (a nyugdíjas tagok) nélkül, akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék-kötelezettség áll fenn - legyen legalább 1 fő, illetve, ha az adózó székhelye a külön kormányrendelet szerinti kedvezményezett kistérség, település valamelyikében van, akkor a kétszeres szorzó helyett a minimálbér évesített összegével kell számolni.
Sokan még manapság sincsenek tisztában azzal, hogy mire jó az Európai Egészségbiztosítási Kártya, vagy hogy érdemes-e ezen felül még utasbiztosítást is kötni. Arról talán még kevesebbeknek van fogalma, hogy milyen ellátásokat finanszíroz külföldi ellátásunk során az OEP, és mi az, ami biztosan a mi pénztárcánkat terheli, pedig sok kellemetlenségtől megkímélhetnénk magunkat, ha ezekkel a fogalmakkal tisztában lennénk...
