Magyarországon már több mint 3,1 millióan tartoznak az 50–74 éves korosztályba, ami a társadalom egyharmadát jelenti.
A közelmúltban számos olyan hatósági eljárás indult Magyarországon, amelyek a külföldi jövedelmekről szóló, más államoktól megszerzett adatokon alapulnak. A NAV első körben támogatói eljárást kezdeményez. A szankciók elkerülhetők - feltéve, hogy az adózó együttműködik.
Az elmúlt években a nemzetközi szervezetek, az USA és az Európai Unió is komoly erőfeszítéseket tettek az adóelkerülés visszaszorítása érdekében. Ezen munka gyümölcseként számos nemzetközi egyezmény született, amelyeknek köszönhetően az egyes országok adóhatóságai mára sokrétű és részletes információkat gyűjthetnek polgáraik külföldi munkavállalási, vállalkozási és befektetői tevékenységéről. Az OECD által kialakított CRS (Common Reporting Standard), valamint az Uniós DAC 2 (Directive on Administrative Cooperation) alapján például 2016 óta kerülhet sor pénzügyi számlainformációk átadására. Az amerikai FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act) ugyanezen információkat már 2014-től elérhetővé teszi. Az EU DAC 1 irányelve alapján 2014-től kezdődően pedig már a munkaviszonyból származó jövedelemadatok is átkerülhetnek az érintett adóhatósághoz - írja közelményében a Deloitte.
Egyértelmű, hogy az automatikus információcsere megállapodások eredményeként az egyes országok adóhatóságai visszamenőlegesen is értesülhetnek a be nem vallott jövedelmekről. Természetesen lehetőségük nyílik helyi jogszabályok alapján előírt, ám be nem fizetett adók utólagos behajtására is.
De mi a helyzet Magyarországon?
- mondta el dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának igazgatója. A NAV először ún. "támogatói eljárást" kezdeményez, azaz felhívja az adózót a beadott bevallásának egyeztetésére, majd felszólítja, hogy a feltárt hibákat az adóhatóság segítségével javítsa ki. Ezen eljárás keretében rendezett eltérések nem vonnak maguk után szankciókat. A támogatói eljárásban való részvétel azonban önkéntes, ezért abban az esetben, ha az eljárás eredménytelenül zárul - például azért, mert a magánszemély nem veszi fel a kapcsolatot a NAV képviselőjével - az adóhatóság ellenőrzést rendelhet el.
"Amennyiben valakinek külföldi forrásból is volt jövedelme vagy a jövőben számít külföldről származó jövedelemre - legyen az egy külföldi számlán található befektetés után kifizetett kamat, vagy külföldi forrásból származó osztalék - a bevallás elkészítése során körültekintően kell eljárnia. Célszerű figyelembe venni azt is, hogy a tavalyi évtől kezdve a NAV-nak már van olyan tájékoztató információja, melyhez hasonlítani tudja a korábbi bevallások adattartalmát" - hangsúlyozta a cég adóosztályának menedzsere.
Minimálbér 2027: nemsokára érkeznek a konkrét számok, ennyivel nőhetnek a legkisebb fizetések jövőre
Október második felében kezdődnek az egyeztetések a jövő évi minimálbér-emelés pontos mértékéről.
-
300 ezres kárgaranciát is érhet a jól felszerelt vadriasztó, de sok autós egy alapvető dolgot ront el
A vadriasztóhoz járó akár 300 ezer forintos kárgarancia érvényesítésénél a megfelelő felszerelés is kulcsfontosságú lehet.
-
Évi 260 ezer forintot is spórolhatunk (x)
Lakásvásárláskor a vételár és a törlesztőrészlet mellett a mindennapi utazások költségét is érdemes mérlegelni.
-
Több millió forint pluszt is jelenthet, ha 10 évvel korábban kezdünk el félretenni a nyugdíjra (x)
A nyugdíj még távolinak tűnhet pályakezdőként, családalapításkor vagy vállalkozásépítés közben.
-
Sok céges ajándék végzi a fiók mélyén: hogyan válasszunk olyat, amelynek valóban örülnek a kollégák? (x)
Egy céges ajándéknál könnyű melléfogni: a sokadik logózott toll vagy notesz gyakran nem jelent valódi értéket a munkatársaknak és üzleti partnereknek.







