2018. november 20. kedd Jolán
HR Centrum

Ez van: ha szegénynek születsz, jó eséllyel az is maradsz Magyarországon


Magyarország társadalmi mobilitás mutatói bár nem tartoznak a legjobbak közé, a legszegényebbek felső 25 százalékba való bekerülésére nálunk van az egyik legnagyobb esély. Ez ugyan meglepő, a társadalmi mobilitásunkról viszont sokat elárul, hogy a középosztályunk az átlagnál veszélyeztetettebb a szegénység által. Mindemellett tízből nyolc magyar számára a leggazdagabb rétegbe való bekerülés elérhetetlen.

A társadalmi mobilitás - amely a társadalmi szegmensek közti átjárhatóságot vizsgálja - kiemelten fontos tényező egy társadalom gazdasági helyzetének leírása és jövőképe szempontjából. Gyakorlatilag ez az a mutató, amely bemutatja, hogy az adott országban élő szegényeknek mekkora esélyük van kitörni a nélkülözésből. Noha a társadalmi mobilitás legtöbb mutatója rossz Magyarországon, a legfelső 25 százalékba való bekerülési adatok tekintetében az egyik legjobbak vagyunk - derül ki az OECD nyári kutatási adataira alapozott friss összesítéséből. A kutatás négy szegmensre osztotta a társadalmat, és többek közt azt vizsgálta, hogy a legalsó 25 százaléknak mekkora esélye van bekerülni a legfelsőbb 25 százalékba.

Az látható, hogy Magyarországon a szegénységbe született gyermekek 28 százaléka sosem tud kitörni a legszegényebb társadalmi rétegből, míg 19 százalékuknak arra is van esélye, hogy élete során a legjobb gazdasági helyzetű negyedbe kerüljön. A különbség Dániában a legelenyészőbb. Az olló az összes OECD ország közül az Egyesült Államokban a legszélesebb, ott a szegények 41 százaléka szegény marad, míg csupán 8 százalékuknak van esélye a legfelső negyedbe való bekerülésre. Magyarország a vizsgált ország közül a középmezőnyben van ebben a mutatóban.

Sokkal jobban szerepeltünk a legfelső osztályba született gyermekeket illetően - aki Magyarországon a leggazdagabb rétegbe születik, az jóeséllyel ott is marad. A születéskor a felső 25 százalékba születő gyermekek 47 százaléka élete során megtartja vagyoni státuszát, míg 13 százaléka csúszik le a legszegényebb negyedbe. Ebben a mutatóban meglehetősen jól szerepeltünk.

A két adat összevetésével megkaphatjuk, hogy milyen az országok felső 25 százalékának születéskori vagyoni összetétele. Ez alapján megállapítható, hogy Magyarországon a legfelső negyed tagjainak fele születésekor is gazdag volt. Ez nem különösen meglepő, az viszont sokkal inkább, hogy a mi felső vagyoni negyedünk közel húsz százaléka születésekor a legalsó vagyoni negyedbe tartozott.

Azaz közel minden ötödik magyar nem csupán kiszakad a szegénységből, de egyenesen a leggazdagabb 25 százalékba kerül.

Az is látszik az összevetésből, hogy a legfelső 25 százalék körében Magyarországon a legalacsonyabb a középosztályból származók aránya. Különös, de a leggazdagabb negyed 66 százaléka jön a legalsó és legfelső negyedből, a középosztály meggazdagosási esélye tehát 34 százalék nálunk. A középosztály Írországban tűnik a legerősebbnek, ott a legfelső 25 százalék 47 százaléka születésekor középosztálybelinek számított.

Némileg árnyalja a képet, hogy a vagyoni helyzet nem csak a szegmenseken belül, de országonként is eltérő - így például a leggazdagabb 25% vagyoni helyzete Németországban minden bizonnyal jobb, mint a magyar felső egynegyedé - ugyanez igaz fordítva a szegényekre is. Ettől függetlenül kijelenthető, hogy

a gazdagok közti húsz százalékos egykori szegénységi arány azt sugallja, születéskori anyagi helyzetünk nincs bebetonozva egy egész életre.

Egy másik szemléletes adat, amely a társadalmi mobilitásról és a szegénységi helyzetről árulkodik, az középosztály lecsúszásának veszélye. A vizsgálat a középosztályt három rétegre (alsó-, közép-, és felső középosztály) tagolta. Ebben a mutatóban Európában sem vagyunk a legjobbak, de már a régióban is a hátsó mezőnyben vagyunk - különösen igaz ez a középső középosztályunk sebezhetőségére. Az összes szomszédunk közül a magyar középső középosztályt veszélyezteteti a szegénység a legnagyobb mértékben. Az ugyanakkor szintén szembetűnő, hogy a magyar felső középosztály alig veszélyeztetett a lecsúszás által, még régiós összehasonlításban sem.

Megdöbbentően jól szerepeltek a szlovákok, akik középosztálya Európában is a legstabilabbak között van: náluk alig több mint 14 százalék az alsó középosztály lecsúszási fenyegetettsége a legszegényebbek közé. Még a régióban az egyik legfejlettebbnek számító cseheknél is magasabb ez az arány, ott 18,6 százalék. A szlovákok nem csak ebben, de a középső középosztály tekintetében is verik a régiós államokat - ez a szám 6,5 százalék. A felső középosztály veszélyeztetettsége is csak nálunk és Szlovéniában alacsonyabb a szlovákokénál.

A felső középosztály tekintetében mi vagyunk a legjobbak - nálunk mindössze a felső középosztály 2,5 százalékát veszélyezteti a lecsúszás. Ez a szám jobb, mint az osztrákok 5,4 százaléka. Kijelenthető tehát, hogy az összes régiós középosztály közül a magyarra jellemző a legnagyobb különbség - nagyon nagy az olló a felső- és az alsó középosztály kitettsége között.

Még mielőtt azonban úgy gondolnánk, hogy a társadalmi mobilitás tekintetében Magyarország jól áll, emlékezzünk az OECD egy nyári kutatásának eredményeire, amely szerint Magyarországon átlagosan a hetedik generáció tud kiszakadni a szegénységből és elérni az átlagos jövedelmi szintet.

Jól jönne 3 millió forint?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 3 millió forintos hitelösszeget, és 84 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 45 941 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank (THM 8,20%) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől a K&H Bank (46 000 Ft/hó; THM 8,09%); illetve a Budapest Bank (46 402 Ft/hó; THM 7,90%) ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát.

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

HRBLOGGER
hrdoktor
2018. 11. 19. 11:01
Őszi agyturbó

A napsütéses órák számának csökkenésével mintha figyelmünk is egyre inkább beszürkülne....

perfekt
2018. 11. 19. 09:02
Mire is kell ajánlatot tennünk?

... avagy a közbeszerzési műszaki leírás jelentősége 2. rész [...] Bővebben!

jobangel
2018. 11. 18. 19:06
Személyes konfliktusok a munkahelyen, avagy a mobbing anatómiája

Prológus: Figyelem! Ez nem útmutató kezdő szociopatáknak a mobbing tökéletes kivitelezésére! ---- A...

laskainelli
2018. 11. 18. 17:22
A megcsalt fél 5 leggyakoribb kérdése

A mi kultúránk hűtlenség esetén leosztja a lapokat jó emberre és rossz emberre. A megcsalt fél...

legacykft
2018. 11. 16. 09:00
Miért csalódunk az új módszerekben?

Számos szervezet felismerte, hogy ha a jövőben is sikeresek akarnak maradni, nem mehetnek tovább...

hrbonbon
2018. 11. 15. 12:15
Hogyan „tágul ki” a munka világa?

  Néhány hete a HR Fest konferencián jártam, és ennek kapcsán az erősödött bennem, hogy mennyire...

icoachu
2018. 11. 12. 13:27
Vajon hogyan tanulnak a sikeresen nyelvtanulók?

Nyelvtanuló vagy? Esetleg nem úgy haladsz, ahogyan azt szeretnéd? Vagy úgy érzed jó lenne hatékonyabbá...

NÉPSZERŰ
FRISS