2019. január 19. szombat Sára, Márió
HR Centrum

Ez van: ha szegénynek születsz, jó eséllyel az is maradsz Magyarországon


Magyarország társadalmi mobilitás mutatói bár nem tartoznak a legjobbak közé, a legszegényebbek felső 25 százalékba való bekerülésére nálunk van az egyik legnagyobb esély. Ez ugyan meglepő, a társadalmi mobilitásunkról viszont sokat elárul, hogy a középosztályunk az átlagnál veszélyeztetettebb a szegénység által. Mindemellett tízből nyolc magyar számára a leggazdagabb rétegbe való bekerülés elérhetetlen.

A társadalmi mobilitás - amely a társadalmi szegmensek közti átjárhatóságot vizsgálja - kiemelten fontos tényező egy társadalom gazdasági helyzetének leírása és jövőképe szempontjából. Gyakorlatilag ez az a mutató, amely bemutatja, hogy az adott országban élő szegényeknek mekkora esélyük van kitörni a nélkülözésből. Noha a társadalmi mobilitás legtöbb mutatója rossz Magyarországon, a legfelső 25 százalékba való bekerülési adatok tekintetében az egyik legjobbak vagyunk - derül ki az OECD nyári kutatási adataira alapozott friss összesítéséből. A kutatás négy szegmensre osztotta a társadalmat, és többek közt azt vizsgálta, hogy a legalsó 25 százaléknak mekkora esélye van bekerülni a legfelsőbb 25 százalékba.

Az látható, hogy Magyarországon a szegénységbe született gyermekek 28 százaléka sosem tud kitörni a legszegényebb társadalmi rétegből, míg 19 százalékuknak arra is van esélye, hogy élete során a legjobb gazdasági helyzetű negyedbe kerüljön. A különbség Dániában a legelenyészőbb. Az olló az összes OECD ország közül az Egyesült Államokban a legszélesebb, ott a szegények 41 százaléka szegény marad, míg csupán 8 százalékuknak van esélye a legfelső negyedbe való bekerülésre. Magyarország a vizsgált ország közül a középmezőnyben van ebben a mutatóban.

Sokkal jobban szerepeltünk a legfelső osztályba született gyermekeket illetően - aki Magyarországon a leggazdagabb rétegbe születik, az jóeséllyel ott is marad. A születéskor a felső 25 százalékba születő gyermekek 47 százaléka élete során megtartja vagyoni státuszát, míg 13 százaléka csúszik le a legszegényebb negyedbe. Ebben a mutatóban meglehetősen jól szerepeltünk.

A két adat összevetésével megkaphatjuk, hogy milyen az országok felső 25 százalékának születéskori vagyoni összetétele. Ez alapján megállapítható, hogy Magyarországon a legfelső negyed tagjainak fele születésekor is gazdag volt. Ez nem különösen meglepő, az viszont sokkal inkább, hogy a mi felső vagyoni negyedünk közel húsz százaléka születésekor a legalsó vagyoni negyedbe tartozott.

Azaz közel minden ötödik magyar nem csupán kiszakad a szegénységből, de egyenesen a leggazdagabb 25 százalékba kerül.

Az is látszik az összevetésből, hogy a legfelső 25 százalék körében Magyarországon a legalacsonyabb a középosztályból származók aránya. Különös, de a leggazdagabb negyed 66 százaléka jön a legalsó és legfelső negyedből, a középosztály meggazdagosási esélye tehát 34 százalék nálunk. A középosztály Írországban tűnik a legerősebbnek, ott a legfelső 25 százalék 47 százaléka születésekor középosztálybelinek számított.

Némileg árnyalja a képet, hogy a vagyoni helyzet nem csak a szegmenseken belül, de országonként is eltérő - így például a leggazdagabb 25% vagyoni helyzete Németországban minden bizonnyal jobb, mint a magyar felső egynegyedé - ugyanez igaz fordítva a szegényekre is. Ettől függetlenül kijelenthető, hogy

a gazdagok közti húsz százalékos egykori szegénységi arány azt sugallja, születéskori anyagi helyzetünk nincs bebetonozva egy egész életre.

Egy másik szemléletes adat, amely a társadalmi mobilitásról és a szegénységi helyzetről árulkodik, az középosztály lecsúszásának veszélye. A vizsgálat a középosztályt három rétegre (alsó-, közép-, és felső középosztály) tagolta. Ebben a mutatóban Európában sem vagyunk a legjobbak, de már a régióban is a hátsó mezőnyben vagyunk - különösen igaz ez a középső középosztályunk sebezhetőségére. Az összes szomszédunk közül a magyar középső középosztályt veszélyezteteti a szegénység a legnagyobb mértékben. Az ugyanakkor szintén szembetűnő, hogy a magyar felső középosztály alig veszélyeztetett a lecsúszás által, még régiós összehasonlításban sem.

Megdöbbentően jól szerepeltek a szlovákok, akik középosztálya Európában is a legstabilabbak között van: náluk alig több mint 14 százalék az alsó középosztály lecsúszási fenyegetettsége a legszegényebbek közé. Még a régióban az egyik legfejlettebbnek számító cseheknél is magasabb ez az arány, ott 18,6 százalék. A szlovákok nem csak ebben, de a középső középosztály tekintetében is verik a régiós államokat - ez a szám 6,5 százalék. A felső középosztály veszélyeztetettsége is csak nálunk és Szlovéniában alacsonyabb a szlovákokénál.

A felső középosztály tekintetében mi vagyunk a legjobbak - nálunk mindössze a felső középosztály 2,5 százalékát veszélyezteti a lecsúszás. Ez a szám jobb, mint az osztrákok 5,4 százaléka. Kijelenthető tehát, hogy az összes régiós középosztály közül a magyarra jellemző a legnagyobb különbség - nagyon nagy az olló a felső- és az alsó középosztály kitettsége között.

Még mielőtt azonban úgy gondolnánk, hogy a társadalmi mobilitás tekintetében Magyarország jól áll, emlékezzünk az OECD egy nyári kutatásának eredményeire, amely szerint Magyarországon átlagosan a hetedik generáció tud kiszakadni a szegénységből és elérni az átlagos jövedelmi szintet.

JÓL JÖNNE 900 EZER FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 900 ezer forintos hitelösszeget, és 48 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 20 213 forintos törlesztőrészlettel a K&H nyújtja (THM 14,97%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE 25 043 forintos törlesztőt (THM 17,21%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a Budapest Bank, a Cofidis, valamint a Raiffeisen konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

Itt tartunk: ennyivel többre futja egy átlag szlováknak, mint egy magyarnak
Az Egyesült Királyság és Ausztriába pedig látótávba sincs.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

HRBLOGGER
legacykft
2019. 01. 18. 09:00
Pályakezdő 5 T

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy „mi is van egy pályakezdő fejében, amikor sikerül pályára...

laskainelli
2019. 01. 18. 08:46
5 szokás, ami javít a párkapcsolatodon

A párkapcsolatokat egy idő után nem hajtja a tűz, az ismeretlen megismerésére való vágy, a rejtély...

ajovomunkahelye
2019. 01. 16. 12:44
Félmaraton és nyelvvizsga: tudatos kismamák az Aonnál

Két kislánnyal bővült tavaly az Aon csapata. Venesz-Kormos Judit a tavalyi #dolgoznielmeny kutatásban...

becklaura
2019. 01. 16. 10:31
5 dolog, ami leginkább megkeseríti az életedet.

Munkám során nagyon sokszor ugyanazokba az élethelyzetekbe futok bele, csak más szereplőkkel, más...

perfekt
2019. 01. 16. 09:03
Segítség a 2019. évi első bérszámfejtéshez

A 2019. évi minimálbér kihirdetésre került 2018. év végén a Magyar Közlöny 217. számában...

kovacstunde
2019. 01. 15. 12:27
Japán a legtöbb legrégebben működő cégek országa

  A világon legrégebben működő cégek Japánban találhatók. Mitől képes egy cég évszázadokon...

jobangel
2019. 01. 15. 10:15
Így teszi tönkre az életed a konyhapszichológia!

Bakancslista, komfortzóna, kiégés, önmegvalósítás, karrierváltás, 30 éves korodra ezt már...

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk