Ezért siránkoznak a magyar melósok? Bezzeg a románok, horvátok bőven többet dolgoznak nálunk

Egészen elképesztő különbségek mutatkoznak a világ országai között abból a szempontból, hogy az egyes államokban egy átlagos dolgozó évének összesen hány óráját tölti munkával. Az összesen 44 országot felvonultatót OECD statisztika szerint a legkevesebb órát átlagosan egy német dolgozó viszi véghez egy évben, számszerűen 1 349 munkaórával. Fontos megjegyezni, hogy az adatok a teljes és részmunkaidős állásokat is magukban foglalják.

Ehhez képest a lista másik, brutálisan sokat dolgozó végén Mexikó áll, ahol egy átlagos dolgozó nem kevesebb, mint 2 128 órát dolgozik egy évben. A különbség a lista két vége között nem kevesebb, mint 779 óra, amit ha 8 órás munkanapokkal számolunk, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy egy átlagos mexikói dolgozó 97 nappal többet dolgozik, mint egy átlagos német. Ez pedig összességében 3 hónapnyi idő.

Erősen kulturális különbség, de valahol nem csoda, hogy Mexikóban jelenleg fontolgatják, hogy a most érvényben lévő, többnyire 6 napos, 48 órás munkahétről átálljanak az 5 napos 40 órás munkahétre. Ezzel együtt nem szabad azt feltételezni, hogy a rendkívül sok munkaóra egyenes arányos a termelékenységgel, ebből adódóan például azt, hogy a németek lusták lennének. Egyszerűen arról van szó, hogy jelen esetben Németországban rendkívül erősek a munkaügyi törvények, és nagy hangsúlyt fektetnek a munka és a magánélet egyensúlya. Ami mellé ráadásul egy rendkívül fejlett ipar is társul, olyan nagy értékű ágazatok, mint az autóipar, a gyógyszeripar, ahol a robotika és más fejlett technológiák nagymértékben növelik a termelékenységet.

A másik oldalról ugyanakkor érdekes azt is látni, hogy a vizsgált országok közül Mexikón kívül egyedül Costa Rica volt az, ahol az egy főre jutó átlagos évi munkaórák mértéke meghaladta a 2 000 ledolgozott órát. Ez azért érdekes, mert a közép-amerikai ország gyakran vezeti a Világgazdasági Fórum Happy Planet Indexét (HPI), ami a jólét, a várható élettartam és az ökológiai lábnyom mérőszáma. Látva tehát ezeket az adatokat, nehéz egyértelmű állásfoglalást tenni a ledolgozott órák száma és az általános jólét összefüggésében.

Mi a helyzet Magyarországon?

Ahogy az adatokból látjuk, hazánkban egy dolgozó átlagosan 1 697 munkaórát dolgozik egy évben, ami majdnem pontosan a középmezőnybe navigálja hazánkat. Olyannyira, hogy 44 országban egyébként az éves átlagos munkaórák száma 1 669 óra, aminél a magyar adat mindössze 28 órával magasabb. Ha tehát munkaórákban nézve hasonlatos országot szeretnénk találni, akkor elég messzire kell utaznunk képzeletben, ugyanis nagyjából órára megegyezően az ausztrálok dolgoznak annyit átlagosan, mint mi, de Kanada sincs sokkal elmaradva tőlünk.

Ha európai hasonlóságokat keresünk, akkor hozzánk legközelebb az olaszok állnak, ahol az éves ledolgozott órák száma pontosan ugyanannyi, mint a 44 országa átlaga, azaz 1 669 munkaóra. Ennél némileg többet, de hozzánk még mindig közel vannak a ciprusiak, akiknél az éves átlagos munkaórák száma 1 745. Csak kifejezetten Európánál maradva érdekesség, hogy szomszédjaink közül Romániában és Horvátországban is jóval magasabb a munkával töltött idő száma. Több mint 140 órával. Ez 8 órás munkanappal számolva átlagosan 17,5 nappal több munkát jelent ezekben az országokban, ami munkahetekre levetítve majdnem egy teljes hónapot tesz ki.

EZ IS ÉRDEKELHET

Siralmas állapotban van a magyar dolgozók egészsége: sokan a nyolc órát sem tudják lehúzni

Az Európaszerte tapasztalható munkaerőhiány miatt Magyarországnak alaposan fel kell zárkóznia, ha itthon akarja tartani, vagy máshonnan elcsábítani a képzett munkaerőt.

Ehhez képest azt látjuk, hogy Észak-, és Nyugat-Európában kevesebb a ledolgozott órák száma, Németország után sorrendben Dánia, Luxembourg, Hollandia, Norvégia, Izland, Ausztria és Svédország jön sorrendben. Míg a lista másik végén, a legtöbb dolgozó felén, Mexikót és Costa Ricát Kolumbia, Chile és Dél-Korea követi, tehát a top 5-ben nincs európai ország.

Érdemes egy csipet sóval kezelni az adatokat

Az adatok elemzésekor érdemes figyelembe venni azok limitációit is. Itt például azt, hogy az adatkészletnek igen nagy korlátja, hogy a teljes és részmunkaidős munkavállalókat is összesíti. Ez pedig azt jelenti, hogy például Japánban, ahol a munkaerő közel 40 százaléka nem rendszeresen, fix munkaidőben foglalkoztatott (részmunkaidős, szerződéses, stb.), ezért az átlagos adat bőven lefelé torzulhat. Miközben Japán az egész világban ismert rendkívül fárasztó irodai kultúrájáról, ami valószínűsíti, hogy sok dolgozó lényegesen több órát dolgozik, mint például a távol-keleti országból jelentett 1 607 óra. De részmunkaidőben vagy egyéb módon foglalkoztatott sokaság például az észak-európai országok esetében is okozhat hasonló torzulásokat.

Boldogság és munka

Ha már munkaóra és boldogság, a Pénzcentrumon 2023 első negyedévében elkészítettük éves Boldogság Kutatásunkat, amiből kiderült többet között, foglalkozásonként vizsgálva nem meglepő módon a munkanélküliek érzik úgy, hogy nem tudják sem kifejezni, sem pedig megvalósítani önmagukat, 72,5 százalékuk jelölte meg az 5-ös vagy az annál is alacsonyabb értéket egy 10-es skálán, őket a közmunkások, majd a GYES-en lévők követik: nincs mit csodálkozni, mindegyik egészen kilátástalan helyzet.

Legelégedettebbek a tanulók és a vállalkozók: míg előbbiek 58,1 százaléka, utóbbiak majdnem 69 százaléka jelölt 6-os vagy annál magasabb értéket, ami azt jelenti, hogy egészen nagy arányban tudják megvalósítani önmagukat érzésük szerint. Saját munkájukat illetően sem meglepő, hogy azzal leginkább a magyar vállalkozók a leginkább elégedettek, náluk alig éri el a 25 százalékot azoknak az aránya, akik elégedetlenek a munkájukkal, hivatásukkal.

(via Visual Capitalist)