A magyar cégek többsége komoly lemaradásban van: ez lenne a dolgozók megtartásának kulcsa?

Az alkalmazottak által átélt stressz mértéke nem csak az egyéni jólétre van hatással, hanem más módon is érinti a vállalatot: ha valaki nem érzi jól magát, akkor kisebb eséllyel tartja be a határidőket, nehezebben szerez bevételt a vállalatnak és romlik az ügyfélkezelés minősége is.

Egy nemrégiben végzett felmérés szerint például 10-ből 6 alkalmazott (61%) úgy érzi, hogy a munkáját megnehezíti, hogy a feladatok elvégzéséhez fontos, dokumentumokban tárolt adatokhoz nehezen fér hozzá. 31% szerint ez hibákhoz vezet, további 20% pedig elismeri, hogy a rosszabb ügyfélélmény is velejárója a jelenségnek. Ez a jelenség tehát valószínűleg komoly stresszfaktorként van jelen világszerte rengeteg vállalatban, miközben orvosolható lenne a megfelelő digitalizációs technológiák bevezetésével.

A visszajelzés a legfontosabb

Scott Opitz, az ABBYY innovációért és termékekért felelős igazgatója szerint a változás legfontosabb katalizátora a munkavállalók visszajelzése. A szakember szerint a szervezeteknek érdemes olyan partnercégek szolgáltatásait igénybe venni, akik folyamatosan mérik és vizsgálják a dolgozók elégedettségét és ötleteit. A vállalatnál ez vezetett például az Önkéntes Fizetett Szabadnap programhoz, ami plusz szabadnapokat biztosít a dolgozóknak, ha önkénteskedni szeretnének helyi jótékonysági szervezeteknél. A programban már több száz dolgozó vett részt és hozzájárult az elégedettség további növekedéséhez. A vállalat ezen felül digitális kávészüneteket és más, munkán kívüli aktivitásokat szervez dolgozóinak, melyek bizonyítottan segítenek csökkenteni a stressz-szintet és javítják a dolgozók közötti összhangot: a magyarországi szoftverfejlesztőkből álló csapat például rendszeresen filmklubot és videójáték-esteket szervez azért, hogy hatékonyabbá tegyék a mindennapi munkát.

A technológia segítségével növelhető a munkaerő-megtartási arány

A digitális átalakulás, amelyet a világjárvány kitörése felgyorsított, kétségtelenül sok munka könnyebbé válásához vezetett, mivel a robotok vagy szoftverek sok hétköznapi és ismétlődő feladatot vettek át világszerte. Azonban még mindig nem túl fényes a helyzet:

Egy kutatás kimutatta, hogy a menedzserek sokkal kevésbé elégedettek vállalatuk digitális kompetenciáival, mint a cégvezetők – mindössze 58%-uk nyilatkozott úgy, hogy cége jól felkészült, szemben a C-suite 82%-ával. Ennek oka talán az lehet, hogy a menedzserek kevesebb mint negyedével szemben a vezetők sokkal nagyobb hányada (37%) használ olyan kifinomult eszközöket, mint a mesterséges intelligencia és a low-code/no-code platformok.

Ha ez a hatalmas különbség a vezetők és a C-suite között is érezhető, akkor el sem tudjuk képzelni, milyen hatással lehet az alacsonyabb beosztású alkalmazottakra. Megfelelő intelligens automatizáció megoldásokkal látványosan növelhető lenne a cégek digitális felkészültsége és a dolgozók jóléte”

– fogalmaz Máhr Tamás, az ABBYY magyarországi vezetője. A szakértő állítását megerősíti a munkavállalók véleménye is: a kutatás során arra is fény derült, hogy az alkalmazottak 52%-a szerint az MI-alapú, az adatokat emberhez hasonlóan értelmező szoftverek használata megkönnyítené az életét, 41% szerint pedig az ilyen megoldások használatával több idő jutna a kreatív feladatokra, ezáltal motiváltabbak lennének a munkavállalók.

A munkaerő boldogságának biztosítása érdekében a vezetőknek megfelelően kell értékelniük a dolgozók pillanatnyi jólétét és visszajelzéseit. Alapvető fontosságú, hogy a vezetők nyitott kommunikációs vonalakat tartsanak fenn, átláthatóbbá tegyék az üzleti terveket és beszéljenek az előttük álló kihívásokról és arról, hogyan kívánnak piacvezető szerepet elérni. Ezáltal a munkatársak úgy érezhetik, hogy részesei a fejlődésnek. Mindazonáltal a megfelelő technológia használata messze a legfontosabb tényező, amellyel elérhető, hogy az alkalmazottak kevésbé legyenek stresszesek és könnyebben végezhessék munkájukat, hiszen ezzel növelhető a hatékonyság és csökkenthető a túlterheltség.