24 °C Budapest
Ezen múlhat, hogy születik-e elég gyermek a következő években Magyarországon

Ezen múlhat, hogy születik-e elég gyermek a következő években Magyarországon

Pénzcentrum
2021. március 2. 11:06

A versenyképesség és a gazdasági felzárkózás egyik kulcsfontosságú tényezője a humán tőke, amelynek mennyiségi jellemzőit alapvetően a demográfiai folyamatok határozzák meg. Korábbi tapasztalatok alapján csökkenő népességszámú társadalom mellett nem képzelhető el hosszú távon is sikeres gazdasági felzárkózás. Hazánkban több évtizedes trendet jelent a népesség létszámcsökkenése és idősödése, valamint a reprodukciótól elmaradó termékenységi ráta. Kedvező fejlemény, hogy a 2010-es években nőtt a termékenységi ráta, és 2020-ban 3,4 százalékkal emelkedett a születések száma. Cikkünkben áttekintjük a legfrissebb demográfiai adatokat, és olyan javaslatokat is megfogalmazunk, amelyek segíthetik a születési statisztikák további emelkedését.

A 2010-es években joggal került a figyelem középpontjába a demográfia, mint nemzetstratégiai kérdés. 2010 óta számos fontos családpolitikai döntés született, amelyek jelentősen növelték a családtámogatások körét, és ennek hatására nemzetközi összevetésben is magas szintre emelkedtek a magyar családtámogatási kiadások. Ezzel egyidejűleg a népesedéspolitikai tárgyú elemzések is gyakoribbá váltak, mint például a KINCS által közzétett 10+1 tény a 2010-es években gyermeket szült édesanyákról című kiadvány. Az alábbiakban bemutatjuk a 2010-es évek folyamatait és a 2020. évi adatokat, kiegészítve azt az MNB korábbi kiadványaiban is megfogalmazott családbarát javaslatokkal. A javaslatok érintik egyrészt a jelenleginél korábbi családalapítás segítését, másrészt a célzottabb családtámogatási rendszert és végül a családok mindennapi életének támogatását.

1. Demográfiai adatok Magyarországon

A magyar demográfiai folyamatok tekintetében több évtizedes trendet jelent a népességszám csökkenése és a reprodukciós szinttől elmaradó termékenységi ráta. Hazánkban az 1980-as évek eleje óta csökken a népesség létszáma. Ennek oka, hogy a születések éves száma a korábbi évtizedekhez képest olyan mértékben visszaesett, hogy nem képes ellentételezni a halálozások miatti létszámcsökkenést. Az 1970-es években még évi 150-195 ezer gyermek született Magyarországon, ami 1980-ra 149 ezer főre, a rendszerváltásig pedig 125 ezer újszülöttre mérséklődött (1. ábra). Az ezredforduló óta a születésszám egyik évben sem érte el a 100 ezer főt (KSH, 2021a).

Kedvező fejlemény, hogy a termékenységi ráta több évtizede tartó csökkenő trendje a 2010-es években megállt, és emelkedett a gyermekvállalási korban lévő nők termékenysége.

A születési statisztikák 2011-ben voltak a legalacsonyabbak hazánkban: a termékenységi ráta 2011-ben 1,23-ot tett ki, míg a születések száma 88 ezer fő volt (1. ábra). A mutató 2012 és 2016 között jelentősen emelkedett, és 2016-ban már megközelítette az 1,5-es értéket. Ezt követően 2017 és 2019 között az egy nőre jutó átlagos gyermekszám 1,5 körüli értéken stagnált, amit a születésszám enyhe mérséklődése kísért. Utóbbit a szülőképes korú nők létszámcsökkenése okozta: kevesebb potenciális anya a megelőző évekhez képest kevesebb gyermeket hozott világra azonos termékenységi szint mellett.

2020-ban a termékenységi ráta mellett a születésszám is jelentősen emelkedett. 2020 során 92.233 gyermek született hazánkban, ami 3040 gyermekkel, azaz 3,4 százalékkal több a 2019. évi értéknél (KSH, 2021b). A termékenységi ráta 2020-ra becsült értéke 1,55, ami 1995 óta a legmagasabb érték. A születési statisztikák emelkedését támogathatták a 2019 februárjában bejelentett Családvédelmi Akcióterv intézkedései is.

A népesség egyszerű reprodukciójához 2,1-es termékenységi ráta elérése és tartós fennmaradása szükséges. A termékenységi ráta 1978 óta nem éri el a népesség utánpótlását biztosító értéket hazánkban (KSH, 2020a). A 2,1-es arányszám 2030-ig történő eléréséhez 110 ezerre kellene emelkednie az éves születésszámnak. Figyelembe véve, hogy 2020-ban 92.233 újszülött jött világra, minden egyes évben +1800 fővel kell emelkednie a születésszámnak a megelőző évi értékhez képest a 110 ezres érték 2030. évi eléréséhez (korábban évente +2000 fővel számoltunk, de a születésszám 2020. évi emelkedése megnövelte a bázist).

Ugyanakkor egy ilyen egyenletes ütemű születésszám-emelkedés megvalósulását egyre nagyobb mértékben nehezítheti a szülőképes korú nők létszámának csökkenése.

2. A 2010-es években gyermeket szült édesanyák főbb jellemzői

A 2010-es évek során jelentősen csökkent a gyermekvállalási korban lévő nők létszáma. 2010 és 2020 között a termékenységi ráta 24 százalékkal emelkedett, viszont ezzel párhuzamosan a születések száma mindössze 2 százalékkal növekedett, amit a szülőképes korú nők létszámának jelentős csökkenése magyaráz. A 15-49 éves nők létszáma 7,5 százalékkal mérséklődött 2010 és 2020 között, ezen belül a 20-39 éves női korcsoportok létszáma 18 százalékkal csökkent az elmúlt tíz év során (2. ábra).

A létszámcsökkenést az magyarázza, hogy az 1970-es évek második felében született nagy létszámú női évjáratok fokozatosan elhagyják a szülőképes kort. A korábbi évtizedekben megfigyelt magasabb éves születésszám hatása a szülőképes korú nők korszerkezetén is megmutatkozik. A KSH adatai szerint jelenleg a 41-45 éves női korosztályok létszáma átlagosan 85 ezer főt, a 36-40 éves nők korcsoportjainak létszáma átlagosan 67 ezer főt, míg a húszas éveikben járó nők száma már csak átlagosan 56 ezer főt tesz ki évjáratonként.

Emiatt kiemelt fontosságú lehet rövid távon azon 36-45 éves nők gyermekvállalásának támogatása, akik még szeretnének gyermeket szülni. A következő években ugyanis tovább folytatódik a magas létszámú női korosztályok szülőképes korból való kiáramlása, ami korlátot jelenthet a születésszám jövőbeli növekedése szempontjából. A 15-49 éves női korosztályok létszáma a 2020. évre becsült 2,2 millió főről 1,9 millió főre mérséklődhet 2030-ig, vagyis létszámuk 12 százalékkal csökkenhet a következő tíz év során (Eurostat, 2021).

A 2010-es években megduplázódott a 40 éves kor felett gyermeket vállaló édesanyák létszáma. 2010-ben 2354 gyermeket, 2019-ben már kétszer annyi újszülöttet hoztak világra a 40 év feletti nők (3. ábra). A 2010-es években kismértékben emelkedett a szülő nők átlagos életkora: 2010-ben 29,8 év volt, és 2017-ig 30,3 évre növekedett, azóta pedig ezen érték körül stagnál. Pozitív folyamat, hogy az utóbbi években jelentősen lelassult a gyermekvállalási kor kitolódása (3. ábra).

Az átlagos gyermekvállalási kor kitolódásában szerepet játszhat a lakhatás és az egyének egészségügyi helyzete is.

Minél később jutnak hozzá a párok a gyermekvállaláshoz szükséges lakhatáshoz, annál rövidebb lesz a tervek megvalósulásához rendelkezésre álló termékeny évek száma (MNB, 2019). A fecskeház programok elindítása támogatni tudná a fiatal párok gyermekvállalását: egyrészt az üresen álló önkormányzati lakásokat lehetne bérbe adni fiatal párok számára meghatározott időtartamra, másrészt a program keretében új lakások építésére is sor kerülhetne (MNB, 2020).

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

A gyermekvállalás tervezett időhöz képesti kitolódásának gyakran egészségügyi okai vannak. A gyermekvállalással kapcsolatos célzott szűrővizsgálatok bevezetése és a gyermekvállaláshoz kapcsolódó egészségügyi ellátásokban való nagyobb állami szerepvállalás hozzájárulhat az első gyermekek korábbi megszületéséhez.

A 2010-es években emelkedett a harmadikként megszületett gyermekek aránya hazánkban. 2010-ben az éves születésszám 12,1 százaléka kapcsolódott harmadik gyermek születéséhez, 2019-ig 13,2 százalékra növekedett az arány (KINCS, 2020). Ebben szerepe lehetett a családi adórendszer 2011. évi bevezetésének is, amely három vagy több gyermek esetén kiemelt összegű, gyermekenként havi 33 ezer forint összegű adókedvezményt biztosít a nagycsaládosok számára.

A harmadik gyermek megszületését ösztönözhette még a Családi Otthonteremtési Kedvezmény bevezetése, illetve a gyed extra is, amelynek keretében a következő gyermeket vállaló anya jogosult marad az idősebb gyermek jogán járó családtámogatásra is. Az adatok alapján kevesebb idő telik el a testvérek megszületése között: a házasságban élő párok esetében 4 évről 3,6 évre csökkent a gyermekek születése közötti átlagos idő 2010 és 2019 között (KINCS, 2020).

A gyermekgondozási ellátások közül a munkához kötött támogatások igénybevétele emelkedett a 2010-es években. 2011-ben mintegy havi 25 ezren, 2019-ben pedig már átlagosan havi 28 ezren vették igénybe a csecsemőgondozási díjat (csed), ami 13 százalékos létszámnövekedést jelent. A gyed extra bevezetésének hatására a gyermekgondozási díjat igénybe vevők átlagos havi létszáma a 2011. évi mintegy 88 ezer főről 104 ezer fő felé emelkedett 2019-ig (KINCS, 2020).

A munkához kötött családtámogatások népszerűségét növelte egyrészt az anyák munkaerőpiaci részvételének emelkedése, másrészt a támogatások összegének növekedése is, mivel azok általában véve követik a bérnövekedés ütemét. A gyed maximális összege igazodik a minimálbér-emeléshez, a csed összege pedig 2021. július 1-jétől az anya munkabérének 70 százalékáról 100 százalékára emelkedik.

A kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága folyamatosan emelkedik. A háztartásban élő gyermekek száma szerint a három vagy több gyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci részvétele növekedett a legjelentősebben 2010 és 2019 között: 37,1 százalékról 51,7 százalékra emelkedett foglalkoztatási rátájuk. Emellett az egy- és két gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási rátája is 8-8 százalékponttal emelkedett 2010 és 2019 között (4. ábra). Ehhez hozzájárulhatott a bölcsődei férőhelyek számának növekedése, valamint, hogy 2015-től a kisgyermekeknek 5 éves kor helyett 3 éves kortól kötelező óvodába járniuk.

A meglévő gyermekek számának függvényében a következő gyermek megszületését eltérő családpolitikai ösztönzők tudják hatékonyan támogatni. Az első és a második gyermek megszületésére pozitív hatással van például az anya foglalkoztatottsága, a bölcsődei férőhelyekhez való hozzáférés és a rugalmas foglalkoztatási lehetőségek elérhetősége (Hétfa, 2019). A kisgyermekes családok mindennapjait támogathatná a jövőben az atipikus foglalkoztatási formák nagyobb elterjedése, azaz a részmunkaidős álláshelyek létrehozása és állami támogatása (MNB, 2019), ugyanis a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőséget biztosít a családi és a munkahelyi feladatok összehangolására.

Kedvező hatást fejthet ki a családi adó- és járulékkedvezmény mértékének növelése a kedvezmények nemzetgazdasági bérnövekedés alapján megvalósuló indexálása által, mivel a kedvezmények összege - a kétgyermekesek kivételével - 2011 óta változatlan (MNB, 2020).

Emellett a bölcsődei férőhelyek számának növelését is folytatni szükséges. A 2019. februárban meghirdetett Családvédelmi Akcióterv célul tűzte ki, hogy 2022-ig 70 ezerre emelkedjen a férőhelyek száma. A KSH adatai szerint 2019-ben 48.702 bölcsődei férőhely működött hazánkban, és a bölcsődei férőhelyekhez való hozzáférést területi egyenlőtlenségek jellemezték (KSH, 2020b). További intézkedésekre lehet szükség a munkahelyi gyermekfelügyelet elterjedésének és a munkahelyi bölcsődék számának növekedése érdekében is.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2022.06.30 10:32
  2x2=5. Meghülyültem? Lehet… lehet, hogy én vagyok az egyetlen (egyik…), aki szembe halad az aut...
perfekt  |  2022.06.30 09:56
A 310/2021 (VI.7.) Kormányrendelet alapján az alkalmazottak nélküli önfoglalkoztatók egy egyszeri 21...
hrdoktor  |  2022.06.27 04:50
A száraz, meleg levegő, az UV-sugárzás és a strandolás erősen igénybe veheti a szemünket, így nyáron...
legacykft  |  2022.06.24 17:47
Legutóbbi blogbejegyzésem végén megfogalmazódott bennem az a remény, hogy mivel a legtöbb időt önmag...
hrbonbon  |  2022.06.24 10:21
          Simonyi Judit ügyvezető igazgató beszámolója Az AIMS INTERNATIONAL 2022. június 14-1...
Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A szorongás nem alaptalan, hiszen Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

Elképesztő, mire szórják a magyarok a pénzt: úgy vesszük ezeket, mint a cukrot

Akár esküvő, akár születésnap, a magyarok imádnak ajándékozni. Ajándékot pedig egyre többen online vásárolnának.

Hatalmas pénzek röpködnek a magyar Kickstarteren: mutatjuk a legnagyobb dobásokat

Az alig egy hónapja indult első hazai közösségi piactéren már meg is vannak az első sikeres projektek.

Csúnyán elintézheti a magyarok megtakarításait a válság: így még kijátszhatod az inflációt

A pénzügyi szakértők most elmondták, milyen tippekkel spórolhatunk.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. július 2. szombat
Ottó
26. hét
Július 2.
UFO Világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?