Külföldre mennél dolgozni? Nagy bukta is lehet a vége

A Székesfehérvári Rendőrkapitányság előzetes letartóztatása mellett büntetőeljárást folytat egy 37 éves veszprémi férfi ellen üzletszerűen elkövetett csalás vétség elkövetése miatt - közölte a minap a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság.

A rendelkezésre álló adatok alapján ugyanis a gyanúsított egy hirdetésekre szakosodott internetes oldalon olyanokkal vette fel a kapcsolatot, akik külföldi munkát kerestek. A telefonhívások illetve a későbbi e-mail váltások során a férfi azt állította, hogy Londonban tud egy gyárban munkát szerezni 8,20 fontos (2800 forint) órabérért. Majd felajánlotta azt is a sértetteknek, hogyha tudnak még ismerőst, barátot, aki szintén ki szeretne kimenni dolgozni Angliába, és azok is jelentkeznek nála, akkor nekik is segíteni fog. Mindegyiküktől különböző (15 000 és 58 000 forint közötti) összegeket kért, amiket át is utaltak részére. A becsapott munkavállalóknak ezt követően azonban hamis repülőjegyeket küldött át e-mailen keresztül.

A nyomozóknak az adatgyűjtést illetve tanúkutatásokat követően eddig összesen tizenegy sértettet sikerült beazonosítaniuk az ország különböző területeiről. Azonban azt feltételezik, hogy a férfi rajtuk kívül még többeket tévedésbe ejtett, és megkárosított.

Így kerülheted ki az átveréseket

Ne higgyünk a túl csábító ajánlatoknak, mindig tájékozódjunk, próbáljuk leellenőrizni a munkaközvetítőt, vagy az állást - tanácsolja a külföldre készülőknek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ).

Soha ne higgyünk a túl csábító ajánlatoknak!

Egy átlagos magyar munkavállaló külföldön rendszerint a minimálbért kapja (legalábbis ott, ahol van minimálbér), ez a nyugat-európai országok esetében nagyjából a magyar minimálbér ötszöröse. Ha szállást, vagy ellátást is kínál a munkaadó, annak ellenértékét a keresetéből általában levonja. Ha nem tisztázza előre a levonásokat és azok mértékét, könnyen lehet, hogy fizetés helyett nekünk kell majd fizetnünk.

Elutazás előtt mindig tájékozódjunk a kiválasztott (fogadó) ország viszonyairól. Ennek érdekében forduljunk az NFSZ valamelyik EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) tanácsadójához.

Célszerű tisztázni, hogy kell-e vagy sem munkavállalási engedély az adott országban, ha igen, hogyan lehet azt megszerezni. Kinek a feladata az engedély beszerzése? Amennyiben nem kell munkavállalási engedély, kell-e regisztráltatnia magát a munkavállalónak? Van-e a fenti eljárásoknak olyan költsége, melyet a munkavállalónak kell megfizetnie, ha igen, mekkora ez az összeg? Mik a főbb adó- és társadalombiztosítási szabályok, van-e minimálbér, ha van, mennyi az, mik a megélhetési költségek.

Ha magánközvetítő révén szeretnénk állásajánlathoz jutni, mindig győződjünk meg arról, hogy a közvetítő regisztráltatta-e magát a telephelye szerint illetékes munkaügyi központoknál.

Nyilvántartásba nem vett magánközvetítő szolgáltatásait soha ne vegyük igénybe! Kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítőnek nyilvántartásba kell vétetnie magát a telephelye szerint illetékes munkaügyi központnál. A munkaügyi központ csak akkor veszi a magánközvetítőt nyilvántartásba, ha az a rendeletben meghatározott feltételeknek - szakértelem, elérhetőség, óvadék letétbe helyezése stb. - megfelel. Arról, hogy a magánközvetítő nyilvántartásba vétette-e magát, az NFSZ honlapján tájékozódhatunk, vagy felvilágosítást kérhetünk az illetékes megyei munkaügyi központtól - akár telefonon - is.

Soha ne fizessünk magánközvetítőnek közvetítési, regisztrációs vagy egyéb díjat!

Magyarországon kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítő az álláskeresőtől semmilyen címen nem kérhet a szolgáltatásaiért pénzt. Szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkaadó fizeti meg.

Ha állásajánlatot kapunk, próbáljuk - még a szerződés megkötése előtt - a leendő munkahelyet "leinformálni".

Ehhez a régió valamelyik EURES-tanácsadójának a segítségét kérhetjük. Magyarországon jelenleg közel harminc tanácsadó dolgozik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál, ami azt jelenti, hogy minden megyében van legalább egy ilyen munkatársuk; az Unióban pedig számuk megközelíti a nyolcszáz főt. A magyar tanácsadó megkérdezheti külföldi kollégáját, hogy az adott munkaadóra szokott-e panasz érkezni vagy sem, fizetett-e munkaügyi bírságot valamilyen címen az utóbbi időben vagy sem stb. Ily módon még időben kiszűrhetők a nem korrekt foglalkoztatók.

Nyelvtudás nélkül vagy gyenge, hiányos nyelvtudással lehetőleg ne vállalkozzunk külföldi munkavégzésre, még a legegyszerűbb munkák esetében sem.

Érdemes arra gondolni, hogy külföldön hivatalos ügyeket kell majd intéznünk, de a hivatalokban nem fognak magyarul beszélni, a munkavégzéssel, illetve a foglalkoztatóval kapcsolatos panaszainkat sem fogják magyarul megérteni, ezen kívül értenünk kell a leendő főnökünktől kapott utasításokat, el kell tudnunk olvasni, és meg kell értenünk a munkavédelmi előírásokat, a veszélyre figyelmeztető feliratokat.

Ráadásul munkaszerződésünk biztosan nem magyarul, hanem a fogadó ország nyelvén készül, és szerződést aláírni úgy, hogy nem tudjuk pontosan mi áll benne, több, mint kockázatos.

Lehetőleg vigyünk magunkkal legalább annyi pénzt, ami a hazautazás költségeit fedezheti.

Sajnos a külföldi munkavállalás általában nem a fizetéssel kezdődik, arra legalább egy-két hetet várnunk kell, viszont addig is lakni, élni, közlekedni kell valamiből. Sok helyen a lakbért akár több hónapra előre is elkérhetik, ami már egy jelentős összeget is kitehet. Ha pedig nem válik be a számításunk, akkor gondolnunk kell arra, hogy a hazautazás is pénzbe kerül.

Útlevelünket, lakcímkártyánkat, személyi igazolványunkat - ha egy mód van rá - ne adjuk át a munkaadónak vagy a közvetítőnek, mert így azonnal kiszolgáltatottá válunk.

Ha ehhez a munkaadó vagy a közvetítő mégis ragaszkodna - mondjuk azzal az indokkal, hogy szeretné tudni az otthoni elérhetőségünket - készítsünk az okmányokról fénymásolatot, és azt adjuk át.

Ha úgy érezzük, hogy becsaptak, munkaadónk a mi kárunkra eltér a munkaszerződésben foglaltaktól vagy egyéb, a munkaviszonnyal kapcsolatos problémánk támad, segítségért forduljunk a helyi, külföldi munkaügyi központhoz. Itthonról gyakorlatilag nincs esély arra, hogy megoldják a problémát.