28 °C Budapest

Hízóágazat - Mi a helyzet a biztosítási piacon? (Bank és Tőzsde)

Pénzcentrum
2005. szeptember 9. 12:00

A nemzetközi biztosítási piacok 2004-ben ismét növekedésnek indultak, lassan ledolgozva azt a kettős hatást, amelyet a 2001. szeptember 11-i terrortámadás és a tőzsdei árfolyamok zuhanása miatt elszenvedett veszteségek okoztak. Bár a növekedés még szerény, a nyereségesség már szembetűnő - állítja a Swiss Re-csoport szakértőinek nemrégiben publikált, témába vágó tanulmánya, amely a folyamatok összegzéseképpen rögzíti: a biztosítók 2002 óta alacsony tőkekockázatra törekedtek, és jövedelmeiket igyekeztek elveszített tőkéjük pótlására fordítani. Bank&Tőzsde havilap megrendelése

2004-ben két év óta először tudták bevételeiket és nyereségességüket egyszerre növelni, illetve tőkehelyzetüket stabilabbá tenni. Ezt a jó irányú változást a nagybefektetők és a minősítőügynökségek is értékelték, és pozitívra módosították a piaccal kapcsolatos várakozásaikat. A világ biztosítási piacainak bevételei 3244 milliárd dollárra nőttek, amiből 1849 milliárd jutott az élet- és 1395 milliárd a nem-életbiztosítási ágazatra. Ezzel mindkét üzletág 2,3%-os növekedést produkált az előző évhez képest. A fellendülés motorjai a feltörekvő országok - közöttük hazánk -, amelyek 7%-ot is meghaladó növekedési átlagot tudtak felmutatni az elmúlt évben mindkét ágazatban. Ugyanekkor a fejlett piacok mutatója átlagosan 2% körül mozgott.

Erősödőben a piac
A vezető viszontbiztosító összegzése szerint a világ biztosítási piacainak összbevétele megismételte a 2003-as év jónak értékelhető teljesítményét, mivel a díjbevételek ismét gyarapodtak, az élet- és a nem-életbiztosítási ágazatban egyaránt 2,3%-kal. A dollár gyengülése és a szabályozási változások lehetővé tették az európai biztosítóknak, hogy globális részesedésüket csaknem 2%-kal növeljék, miközben Észak-Amerika és Ázsia 1,8, illetve 0,5%-ot veszített főként amiatt, hogy Japánban, az Egyesült Államokban és e régiók más meghatározó piacain mérséklődött az életbiztosítások iránti kereslet. A megelőző években a tőkepiacokon végigsöprő árfolyamzuhanások miatt a biztosítók erősen visszafogták a részvényekbe történő befektetéseiket, enyhíteni igyekezve tőkevesztési kockázatukat. A részvénypiaci folyamatok és várakozások azonban 2003-2004-ben már arra ösztönöztek, hogy ismét nagy mennyiségben vásároljanak az "olcsó" papírokból és kihasználják a tőkepiac fokozatos "fölépüléséből" fakadó előnyöket. A leckét azonban megtanulták, és napjainkban igen körültekintően vásárolnak. A világ biztosítói által részvényekbe fektetett tőke nem érte el az 1999-es tőkepiaci boom előtti, illetve a 2002-es krízist követő volument.

Tőkerekonstrukció
A tőkésítettség növelése 2002-ben vált elsődleges céllá. A befektetni szándékozók ebben az időben nem bíztak az ágazat nyereségességének fenntarthatóságában, ezért igyekezték elkerülni azt, ezáltal arra kényszerítve a biztosítókat, hogy saját erőből emeljék a tőkéjüket. Az intézmények többsége ezt az utat követte, csak nagyon kevesen tudtak kívülről tőkét vonzani. A kényszer szülte konzervatív befektetési és tőkebővítési stratégia végül is bevált. A befektetői csoportok, a minősítőügynökségek a kilátásokkal kapcsolatos negatív véleményüket semlegesre vagy inkább pozitívra változtatták.

A folyamatot jól jellemzi, hogy a 2004-ben bejelentett leminősítések száma már nem haladta meg a fölminősítésekét. Vagyis a "leértékelési trend" lényegesen lassult, és a folyamat kezdett ellenkező irányt váltani.

A piaci folyamatok következményeként 2001-2002-re jellemzően magasba szöktek a biztosítási díjak, a biztosítási kapacitások összezsugorodtak, ami arra kényszerítette a fedezetek vásárlóit, hogy kockázati közösségeket, ún. captive-eket alakítsanak. Ez a törekvés főként az észak-amerikai piacon volt jellemző. Elsősorban a nagyvállalati csődöket és a vállalatok vezető tisztségviselőinek elszámoltathatóságát szigorúbban szabályozó törvények elfogadása következtében a folyamat 2003-2004-ben sem szakadt meg. A captive-ek megjelenése a biztosítási piac ciklikusságával magyarázható, ugyanakkor a nagyvállalati kockázatok biztosítási piacon kívüli fedezeti lehetőségeinek megteremtése enyhíti a ciklikusságot, az iparág volatilitását.

Az új szabályozói követelmények arra sarkallják a biztosítókat, hogy többet invesztáljanak menedzserinformációs rendszereikbe, azokat statikusból dinamikus egésszé alakítsák. A folyamat következetesebb üzletmenetet követel, és hozzájárul a befektetői bizalom helyreállításához. 2004-ben a világ biztosítói nagy súlyt helyeztek arra, hogy alkalmazottaikat megismertessék az IFRS, illetve - az észak-amerikai piacon - a Sarbanes-Oxley-törvény követelményeivel, és hogy felkészítsék őket azok teljesítésére. Ugyanakkor a finomítás, a gyakorlatban való alkalmazás hátravan még. A társaságok figyelmének rövid és középtávon erre a folyamatra kell irányulnia.

2004 vége felé a pénzügyi viszontbiztosításoknak a biztosítók gyakorlatában való alkalmazásavált szabályozói vizsgálat tárgyává. A nem megfelelő igénybevétel gyanúja elég voltahhoz,hogy nemzetközi szinten jelentős mértékben csökkentse az ilyen típusú üzletkötések volumenét, illetőleg szűkítse a keresletet az ágazat termékei iránt. A vizsgálatok ki fogják mutatni, hogy az igénybe vett pénzügyi viszontbiztosítások milyen mértékben tartalmaznak valódi kockázatátruházást, mivel ez a feltétele annak, hogy viszontbiztosításnak lehessen tekinteni az érintett szerződéseket. Különben pénzügyi eszközként kell kezelni őket. A vizsgálatoknak elsősorban a pénzügyi viszontbiztosítások általános elveibe vetett bizalmat kell megerősíteniük.

Életbiztosítások: újra növekedés
Az életbiztosítók üzletmenetük javulását könyvelhették el a megtakarítások növekedése és a nyugdíjreformok révén: az életbiztosítási díjak volumene globálisan 1849 milliárd dollárra (+ 2,3%) bővült a 2003-ban mért 0,7%-os visszaesés után.

A növekedés motorja a fejlett ipari országokban a nyugat-európai piac volt, a fejlődő országok tekintetében pedig Latin-Amerika és Délkelet-Ázsia, ahol a dinamizmus sokéves átlagot hagyott maga mögött. A legjelentősebb regionális életbiztosítási piac, a nyugat-európai 4%-kal bővült, az észak-amerikai minimális mértékben nőtt, Japánban pedig elmaradt a növekedés. Kelet-Közép-Európában a térség legnagyobbjának számító orosz piac produkálta a legimpozánsabb növekedést, ami az ezt támogató adószabályok bevezetésének köszönhető.

A globális életbiztosítási portfólióban a megtakarítási célú (unit-linked) termékek aránya mintegy 2%-kal nőtt 1995 és 2000 között. Az azóta eltelt időben azonban visszaesés tapasztalható. Ennek mértéke a nyugat-európai piacon, amely e tekintetben is a legfontosabbak közé tartozik, mintegy 29%. Várható, hogy a folyamat a közeljövőben is folytatódik, aminek a magyarázata főként az életbiztosítók által garantált hozam alacsony voltában keresendő.

Az életbiztosítók nyereségessége 2004-ben nőtt a kötvénytulajdonosoknak fizetett nyereségrészesedések csökkentése, az ígért hozamok visszafogása és a működési költségekkel való takarékosság révén. Az ágazat fejlődéséhez ugyanakkor komoly megtérülési garanciákra van szükség, főként Németországban és Svájcban. Az európai életbiztosítók hathatós intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy leküzdjék a pár évvel ezelőtti tőkepiaci árfolyamzuhanás által előidézett súlyos válságot. Az ágazat nem megfelelő tőkésítettsége miatti félelmek is csillapodni látszanak, mivel 2003 óta folyamatosan növekednek a tőketartalékok.

Idén az életbiztosítási díjbevételek újabb gyarapodására lehet számítani, ami a fejlett ipari országokban körülbelül 2%-ot jelent. A feltörekvő piacok pedig a gazdaság növekedéséből adódóan hozzávetőleg 8%-os bővülést könyvelhetnek majd el 2005-ben. Tekintettel arra, hogy több ország kormánya is fontolóra vette a nyugdíjfizetési kötelezettség kihelyezését a költségvetésből, a nyugdíj-biztosítási termékek értékesítése egyre ígéretesebbnek látszik ezekben a régiókban. Néhány ország, lefaragva a társadalombiztosítási kiadásokból, megteremti az alapját az ún. személyi biztosítási termékek (például élettartam-, illetve rokkantsági biztosítás, kritikus betegségek biztosításai) megjelenésének, ami igen előnyös az iparág fejlődésére nézve.

Nem-életbiztosítások: megfontolt haladás

A globális nem-életbiztosítási portfólió díjbevétele 2004-ben elérte az 1395 milliárd dollárt (+ 2,3%). Ez az eredmény igen szerénynek tekinthető az előző évekhez képest, mivel 2002-ben 9%, 2003-ban pedig 6,4% adódott. A világ legnagyobbjának számító észak-amerikai piacon mindössze 2%-kal gyarapodtak a díjbevételek, ez pedig az egész iparág múlt évi teljesítményét meghatározta. A második legnagyobb piacon, a nyugat-európain országonként erősen változott ez az adat. Nagy-Britanniában például 0,5%-kal csökkent, Franciaországban és Olaszországban szerényen (2,1%, illetve 2,5%-kal) nőtt, miközben Spanyolországban 5,5%-kal emelkedett 2003-hoz képest.

A katasztrófakárok volumene, amely a nyolcvanas évek óta növekvő tendenciát mutat, 2004-ben rekordmagasságokba emelkedett, és ezzel rámutatott a kockázatarányos díjmegállapítás fontosságára. A biztosított vagyoni és üzemszünet-károk megközelítőleg 49 milliárd dollárra rúgtak, főként az Egyesült Államokat és a karibi térséget sújtó nagy erejű hurrikánok és a japán tájfunok miatt.

Az ágazat tavalyi általános díjszintje kockázati szempontból kielégítőnek mondható. Csupán néhány vagyonbiztosítási módozatban, illetve országban lehetett némi díjcsökkenést tapasztalni, a felelősségbiztosítási díjak színvonala pedig stabil maradt. A fegyelmezett és körültekintő kockázatvállalásnak köszönhetően a szektor mindegyik biztosítási módozata jól teljesített a meghatározónak számító fejlett országokban.

A befektetések megtérülése szerény maradt, ugyanakkor a kockázatvállalás, tehát az üzlet eredményessége a súlyos katasztrófakárok ellenére javult, a kemény piaci verseny közepette is növelve a nem-életágazat működési eredményességét. Az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Japán adatait figyelembe véve a kockázatvállalás eredményessége jóvoltából a nem-életbiztosítási piacok működési hatékonysága csaknem 10%-kal javult.

A nem-életbiztosítók tőkeereje 2003-2004-ben jobb volt, mint ahogyan azt a velük szemben támasztott szolvenciakövetelmények (a rendelkezésre álló tőke a díjbevétel százalékában) indokolták volna. A megfelelő díjazás és a konzervatív befektetési stratégia enyhítette a károk kifizetéséhez rendelkezésre álló likvid eszközök elégtelenségének kockázatát. A biztosítási ágazat szereplői tavaly sokkal stabilabb pénzügyi helyzetben voltak, mint 2001-ben.

A várakozások szerint a díjtételek globális növekedése lassulhat 2005-ben, ugyanakkor a biztosítók idén is pozitív üzleti eredmény elérésére fognak törekedni.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Térségünkben az életbiztosítási díjbevételek 11,2%-kal mérséklődtek 2004-ben, szemben a 2003-ban re-
alizált 17,7%-os emelkedéssel. A visszaesés két ellentétes irányú hatás eredőjeként adódott: az oroszországi életbiztosítási díjak bevételei lényegesen, 38,4%-kal csökkentek, míg a térség más országaiban 10% körüli növekedést regisztráltak. Az orosz díjcsökkenés az adókedvezmény igénybevétele végett piacra dobott olcsó, rövid távú kötvényekkel, illetve az ezekre szóló kifizetésekkel magyarázható.

Tavaly az orosz életbiztosítási piac a szerződések számát tekintve mintegy 50%-kal bővült a becslések szerint. A régióban rajta kívül csak Lengyelország és Szlovénia mutatott két számjegyű növekedést (11,2%, illetve 38,3%). Lengyelországban valamennyi életbiztosítási módozatból többet adtak el, míg Szlovéniában a unit-linked alapúak értékesítése volt a fejlődés motorja.

A többi országban átlagosan 1,7%-kal emelkedtek a díjbevételek, de ez a szám kisebb a GDP 3,9%-os átlagos növekedésénél. A térség életbiztosítási piaca várhatóan 2005-ben is növekszik, főképp az orosz bővülésnek köszönhetően.

A nem-életbiztosítási díjbevételek 2004-ben összességében mintegy 13,5%-kal gyarapodtak térségünkben. A fejlődés ebben az iparágban is az oroszországi biztosítási díjbevétel volumenének 17,6%-os növekedéséből ered (kötelezővé tették a gépjármű-felelősségbiztosítást). A balti országokban és a délkelet-európai térségben 6-7%-os volt a díjbevétel bővülése, a kelet-közép-európai régióban pedig 4,1%-os, ami alacsonyabb a sokéves átlagnál. A múlt évi szerényebb növekedést a térségben a vagyonállomány viszonylag minimális mértékű gyarapodása magyarázza.

Mindazonáltal a gépjármű-biztosítások piacának bővülése és a díjtételek robusztus növekedése ellensúlyozta ezt a hatást. A nem-életbiztosítási díjbevételek 2005-ben kisebb mértékben emelkedhetnek, mint tavaly, főként amiatt, hogy az orosz gépjármű-felelősségbiztosítási piac növekedése várhatóan lassul.


Matesz Béla

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) értékelése szerint 2004 legfontosabb fejleménye a hazai biztosítási szektor szempontjából a biztosítási törvény megújított változatának hatálybalépése volt. A felügyelők éves szektorjelentése kiemelte: a lényeges változásokat hozó új jogszabály többek között megnyitotta a magyar piacot az Európai Unió biztosítói előtt, szabaddá téve az üzleti aktivitás kiterjesztését fióktelep létesítése, valamint határon átnyúló szolgáltatás formájában. Ugyanakkor az unió vonatkozó direktívájának átvételével megemelkedett a biztosítótársaságok tőkekövetelménye (a minimálisan megkövetelt biztonsági tőke nagyobb lett), megváltoztak a szavatolótőke számításának és a biztosítástechnikai tartalékok befektetésének szabályai. Szigorúbbá váltak az ügyfél-tájékoztatásra, a biztosítási és a személyes titok kezelésére vonatkozó előírások. Az év folyamán 130 külföldi biztosító és 129 biztosításközvetítő regisztráltatta magát magyarországi szolgáltatás céljából, és négy biztosítótársaság jelentette be fiókalapítási szándékát. A hazai szolgáltatók közül pedig öt biztosító és hat közvetítő jelezte, hogy határon átnyúló szolgáltatásba kíván fogni. Az EU-csatlakozás évében a hazai biztosítási szektor díjbevétele a hosszabb távon érvényesülő trendet követve 2,9%-ra rúgott.

A PSZÁF adatai szerint 2004 végén 29 biztosító és 36 biztosítási egyesület működött Magyarországon. A biztosítótársaságok közül 13 mind az életbiztosítási, mind a nem-életbiztosítási üzletben érdekelt (kompozit), 7 életbiztosítóként, 9 pedig nem-életbiztosítóként tevékenykedett. A társaságok összesített mérlegfőösszege 1371 milliárd forintra rúgott, ami 16,5%-os bővülést takar. Az elmúlt évben a társaságok által realizált díjbevételek 6,7%-kal gyarapodva elérték az 587,4 milliárd forintot. A kárkifizetések 14,6%-kal, a biztosítók költségei pedig 6,4%-kal emelkedtek. Az adózás előtti eredmény 40 milliárd forint lett. Ez 2003-hoz képest 15,5%-os növekmény. A29 biztosító közül 15 zárta nyereséggel az évét, a többiek veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. A nyereség gyarapításának dinamikája az utóbbi években veszített az erejéből, de a PSZÁF szerint a növekedés így is számottevő. Ugyanakkor az elmúlt évi adatok alapján képzett hatékonysági mutatók javulásról tudósítanak: nőtt az egy alkalmazottra jutó díjbevétel (5,9%-kal) és átlagos eszközállomány (18,3), miközben a fajlagos költség kisebb lett (2,8%-kal). Az átlaglétszám (31 100) egyébként 2004-ben emelkedett (+ 700).

A biztosítótársaságok fő adatai tükrében a magyar biztosítási piacon a külföldi tulajdon a jellemző. A 2004. január 1-jei adatok alapján a mérlegfőösszegben mérve a külföldiek részesedése 99,7% volt. A piac ugyanakkor erősen koncentrált. Az öt legnagyobb társaság részesedése a mérlegfőösszeg szerint 81,4 (2003: 83,1)%, a díjbevétel alapján 76,1 (2003: 79,2)%. A biztosítótársaságok tőkeszükséglete az év végén 92,6 milliárd forint volt, ami egyéves távon 22,4%-os növekedés. A rendelkezésre álló szavatolótőke 2004 utolsó napjával 158,3 milliárd forint volt, ami 18,3%-os növekményt takar. A PSZÁF értékelése szerint az összesített szavatolótőke hosszabb távú trendhez illeszkedve magas.

A PSZÁF jelentése rögzítette, hogy 2004 végén a hazai biztosítók szerződéses állományába 13,5 millió szerződés tartozott, s ezeknek körülbelül 24%-a volt életbiztosítás, ami 3 308 500 szerződést jelent. Tavaly az életbiztosítások döntő többsége, megközelítőleg 80%-a volt folyamatos díjú. A társaságok összesített éves bevételének 24%-át - az 587,4 milliárd forintból 239 milliárdot - az életágazat termelte ki. Ez 2003-hoz képest 8,6%-os, 2000-hez mérve 34%-os növekedés. A befektetési egységhez kötött (unit-linked) szerződések a teljes szerződési portfólió 14%-át képviselték, de a díjbevételhez való hozzájárulásuk egyharmadnyi volt.

2004-ben a hazai biztosítótársaságok összesen mintegy 280 milliárd forintot fizettek ki kártérítés és szolgáltatás címén. Ennek 41%-a - 117,4 milliárd forint - kötődött az életbiztosítási üzletághoz. A szóban forgó összeg 61,2%-a vegyes életbiztosításokkal függött össze, aminek hátterében a lejáró szerződések számának megugrása áll. Az üzletág művelésének költségei ugyanakkor 1,2%-kal nőttek, ami sokéves mélypont (az éves index 2003-ban 7,1%, 2002-ben 4,5% volt), s a költségek többségét - 59,7 (2003: 59) milliárd forintból 37,4 (36,8) milliárdot - az ügyfélszerzés kiadásai vitték el. A felügyelők rámutattak: a költségek a díjbevételekkel összevetve folyamatosan javuló teljesítményre utalnak. Az ágazat költséghányada 25 (26,8)% volt tavaly.

A megelőző évvel összevetve viszontbiztosításokra 23,4 milliárd forintot költöttek a társaságok, ami 6,3%-kal több az akkorinál. Egyébként a biztosítási szektor éves viszontbiztosítási díjának (115,9 milliárd forint) 20,2%-át tette ki az életbiztosításokkal összefüggő fedezetek vásárlása. A hazai biztosítók "kapun belül" tartott kockázatainak aránya - az ún. saját megtartás aránya - évek óta nagyjából azonos, vagyis 89-90%-nyi, így a (külföldi) viszontbiztosítóknak átadott díjak volumenének növekedését főképp a viszontbiztosítási díjak kismértékű emelkedése okozta.

A magyarországi biztosítók 2004-es szerződésállományának mintegy háromnegyedét képviselték a nem-életbiztosítási szerződések. Számuk egy év alatt körülbelül 3,6%-kal emelkedett. (A kötvények száma különben évek óta folyamatosan növekszik.) Az állományt elsősorban a baleset- és a casco biztosítások értékesítése gyarapította. A nem-életbiztosítási állomány alakulását számottevően befolyásolta az, hogy tavaly megszűnt a mezőgazdasági biztosítások díjaira nyújtott 30%-os állami dotáció. Ez a mezőgazdasági kockázatok biztosítását célzó szerződések tömeges felmondását vonta maga után, ami több milliárd forintos bevételkiesést okozott az ágazatnak. Az üzletág a szektor díjbevételeinek 59%-át hozta össze 2004-ben, ami 2003-hoz képes 5,5%-os növekedés. Az üzlet húzóereje a gépjármű-biztosítás, amelynek kötelező válfajában 12,7%-kal nőttek a bevételek, míg a "casco-üzlet" 6,9%-kal termelt többet. (A casco biztosítások egyébként az ágazat legmagasabb díjú szerződéseit képviselik, a legalacsonyabb díjakat pedig a balesetbiztosítások produkálják.)

A PSZÁF adatai szerint a hazai biztosítótársaságok által kártérítés és szolgáltatás címén kifizetett pénz 2004-ben elérte a 162,6 (160,3) milliárd forintot, s az ágazat ily módon 59%-os arányt képviselt az összes kárkifizetésben. A kifizetett összeg egyéves összehasonlításban 1,5 (13,8)%-kal nőtt, ami igen jó arány a megelőző években jellemző 10%-os növekedéshez viszonyítva. A kárhányad hosszabb irányzathoz illeszkedve az elmúlt évben is csökkent - 46,5 (48,5)%-ra. Az üzletág művelésének költségei tavaly 9,3%-kal nőttek, és 113,2 (103,6) milliárd forintot értek el. Ezen összeg 53%-át az ügyfélszerzési kiadások indokolták, 35,3%-a pedig igazgatási költség volt. A PSZÁF jelentése idézte azt a szakmai véleményt, miszerint a hazai társaságok költségesebben tevékenykednek a nyugat-európai átlagnál, és azt is jelezte, hogy tulajdonosaik újabban szorgalmazzák a költségek leszorítását.

Az üzletághoz kapcsolódó viszontbiztosítási fedezetek vásárlása 2004-ben mindösszesen 92,5 milliárd forintba került, ami az összes viszontbiztosítási kiadások 79,8%-ával egyenlő. Az átadott viszontbiztosítási díjak volumene 2003-hoz képest 28,3%-kal emelkedett, amit részben a díjak növekedése magyaráz. Közrejátszott viszont az is, hogy az itthoni biztosítók egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a viszontbiztosítást a kockázatkezelés egyik eszközeként. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy saját kockázati megtartásaik 2004-ben körülbelül 5%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva.

Biztosítóegyesületek
A Magyarországon aktív egyesületek közül 28 a mezőgazdaságban, 6 a nem-életbiztosítási és 2 az életbiztosítási üzletágban volt érdekelt 2004 végén. Mérlegfőösszegük az év utolsó napján 43,6 milliárd forintra rúgott, ami egy év alatt 14,1%-os növekedés. Kockázati portfóliójuk összesen 262 700 szerződést tartalmazott, 60%-ban nem-életüzletágiakat. Díjbevételük 20,8%-kal gyarapodott 2003-hoz képest, azaz 10,5 milliárd forintról 12,7 milliárdra nőtt. A növekedés motorját a nem-életüzletági szerződések képezték; ezek dinamikája a díjbevétel alapján 34% volt (összesen 8,1 milliárd forint), szemben az életbiztosítási szerződések díjbevételeinek némi visszaesésével (összesen 4,6 milliárd forint). A kárkifizetések mértéke tavaly lényegesen kisebb volt: 5,6 (2005: 9) milliárd forint. A nagy egyesületek kivétel nélkül nyereséggel zárták az évet, együttes adózás előtti eredményük elérte az 1,3 milliárd forintot. Az új szabályozás alapján számítva az egyesületek tőkésítettsége csökkent, 2004-ben 107%-os volt az előző évi 161%-hoz képest.


-mb-

HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.07.30 10:11
Ha nem is napi szinten, de viszonylag gyakran kérdeznek meg minket jelöltjeink, hogy hogyan öltözzen...
coachco  |  2021.07.28 17:49
Eszembe jutott egyik barátunk fia, aki járt egy magyarországi követségen, mégpedig a nagykövet meghí...
perfekt  |  2021.07.26 14:27
A számviteli törvény ez évi változásában módosították a számviteli szolgáltatásokra vonatkozó paragr...
hrdoktor  |  2021.07.26 08:31
Nem minden esetben lehet a szervezet jelzőrendszereire hagyatkozni: tudatos kontroll alatt kell tart...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
NAPTÁR
Tovább
2021. július 31. szombat
Oszkár
30. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?