28 °C Budapest

Kötvénybefektetési lehetőségek itthon és külföldön - mit, mennyiért, milyen időtávra? (1. rész)

Pénzcentrum
2005. július 27. 08:38

Már napok óta a 20-ezres álomhatár közelében ingadozik a BUX, a korábbi hetek lendületes index-emelkedése megtört, így a befektetők közül többen elgondolkodhatnak azon, hogy a magyar részvényeknél valami biztosabb hozammal kecsegtető befektetés után nézzenek. Kézen fekvőnek tűnhet a kötvénypiacra gondolni. Igen ám, de azonnal fel kell tenni magunkban a kérdést, hogy magyar, vagy külföldi kötvényekre fókuszáljunk, és mi a helyzet az árfolyam-kockázattal, milyen időtávban és egyedi kötvényekben, vagy inkább kötvényalapokban érdemes-e gondolkodni a piacon. A kérdések sorát folytathatjuk: kormány, vagy vállalati kötvények jöhetnek inkább számításba, és mi a helyzet az adózási kérdésekkel, illetve milyen költségekkel kell számolnunk az adás-vétel esetén. Láthatjuk, hogy igencsak sok fontos kérdés tartozik az átfogó témához, ezért annak bemutatását két részre bontjuk: ma két alapkezelő véleményét ismertetjük a jelenlegi helyzetről és a várható tendenciákról, hogy "képbe kerüljünk" a piacról. Ezt követően a hazai és nemzetközi hozamkörnyezetet vizsgáljuk részletesebben, majd kitérünk az adózási kérdésekre is. A második részben a magyar befektetési szolgáltatók "szondázásának" eredményeit ismertetjük, amely során alapvető kérdéseink közé tartozik a mit?, a hol? a mennyiért? és a milyen hozammal? Kezdjünk is bele a téma vizsgálatába.

A jelenlegi kötvénypiaci folyamatok és a várható tendenciák érzékeltetése céljából két alapkezelőt: Forián Szabó Gergelyt (CA-IB) és Duronelly Pétert (Budapest Alapkezelő) kérdeztünk meg. A szakértők véleménye több kérdéskörben hasonló volt, ugyanakkor a külföldi kötvénypiaci befektetés (azaz az árfolyam-kockázat felvállalása) esetében eltérő véleményeket fogalmaztak meg.

Forián Szabó Gergely, CA-IB, alapkezelő

A szakértő szerint több kockázat is mutatkozik a magyar kötvénypiaci befektetések területén. Az egyik fontos tényező, hogy a hosszú lejáratú kötvények hozama jelenleg a 2003. májusi, történelmi mélypontot jelentő szinten van, miközben a hosszabb távra szóló várakozások érdemben nem javultak. A hozamesést 2003-ban az árfolyamsáv eltolása, majd az ezt követő kamatemelések miatt drasztikus korrekció követte, hasonló "meglepetésre" ezúttal remélhetőleg nem kerül sor - tette hozzá.


A további hozamcsökkenésnek gátat szabhat a közelmúltban történelmi mélypontokat tesztelő nemzetközi kamatkörnyezet (ld. következő ábra), emellett a feltörekvő piacok iránti befektetői étvágy esetleges csökkenése is kedvezőtlenül érintené a hazai kötvényeket. A szakértő megemlítette még közelgő magyar választásokat is, melyek - az elmúlt ciklusok tapasztalataiból kiindulva - tartogathatnak még kellemetlen meglepetéseket, például az euró bevezetésének további "kitolódását".


Forián szerint ugyanakkor középtávon továbbra is érdemes lehet befektetéseink egy részét magyar kötvényekbe vagy kötvényalapokba fektetnünk, mert az euróalapú befektetésekhez képest a hazai kamatokban lévő többlet a forintárfolyam fokozatos gyengülése esetén is kellő kompenzációt nyújthat a befektetők számára.

A kötvénybefektetések esetében azonban tisztában kell lenni a rövid távú kilengések miatt fellépő kockázatokkal, melyek tompítására a legjobb módszer a kockázati profilhoz illeszkedő befektetési időtáv (kb. 2-3 év, vagy ennél hosszabb időszak). Ha valaki az alacsonyabb kamatok ellenére mégis devizakötvények vásárlásán gondolkodik (pl. diverzifikációs megfontolásból, vagy jelentősebb forintgyengülésre számítva), akkor azoknak elsősorban a befektetési alapokon keresztüli részvételt javasolja a szakértő az egyedi kötvények vétele helyett.

Az alapkezelő a magyar kötvénypiaci befektetési lehetőségekkel kapcsolatban elmondta, hogy a hozamok az utóbbi időben jelentősen, történelmi mélység közelébe csökkentek, de kérdéses, hogy "mit tud még kihozni magából a magyar piac". Óvnék mindenkit attól, hogy túlzott kockázatot vállaljon be" - mellyel arra utalt, hogy várhatunk még magyar kamatcsökkentésekre az elkövetkezendő hónapokban (ami emeli a kötvények árfolyamát), de kérdéses, hogy ezek (főként a hosszabb) hozamokban mennyire éreztetik még hatásukat.


Duronelly a jelenleg 245 közelébe erősödött forint miatt ugyanakkor megjegyezte, hogy a kötvénypiaci befektetések terén néhány hónapra érdemes lehet elgondolkodni a devizakitettség vállalásán is (pl. európai kötvénypiaci befektetés). A forint az intervenciós sáv megléte miatt 240-nél nem erősödhet tovább az euróval szemben, a forintgyengülés viszont emelheti a forintban számolt hozamot. (A magyar gazdaság egyensúlyi helyzetével kapcsolatos aggodalmak a forintgyengülés irányába mutatnak.)

Az európai államkötvények tekintetében az alapkezelő szerint - mint magánbefektető, és nem professzionális intézményi befektető (akinek néhány bázispontnyi különbség is számít) - nem érdemes különbséget tenni, bármelyik jó, de érdemes lehet a hosszabb duration-ű papírokra fókuszálni. Végül, de nem utolsó sorban nem szabad elfeledkezni az európai kötvényalapokról sem - hívta fel a figyelmet Duronelly. Egyik nagy előnyük a diverzifikációs lehetőség, a másik az, hogy ezek az alapok vállalati kötvényekbe is befektetnek.

A magyar piacon a nominális hozamok annak ellenére, hogy történelmi mélypontok közelében vannak, az alábbi táblázat alapján mégis jónak tűnnek nemzetközi összehasonlításban.


Ne feledjük el, hogy az itt feltüntetett referencia-hozamok azt jelentik, amelyeket akkor kapunk, ha az adott futamidő végéig tartjuk befektetésünket. Elfogadva azonban a jelenlegi hozamgörbe-árazásokat: amennyiben veszünk pl. egy 5 éves papírt, de eladjuk két év múlva, akkor az (a mostani feltételrendszer megmaradása mellett) közel ugyanazt jelenti, mintha most vennénk egy 2 éves papírt. Amennyiben azonban egy további hozamcsökkenés következne be, akkor az 5 éves papírt két év után eladva többlethozamot realizálhatunk ahhoz képest, mint ha egy 2 éves papírt lejáratig megtartunk.

A táblázatban feltüntettük, mi lenne az adott időtávokra a kritikus árfolyam-szint, azaz, hogy mekkora árfolyam-elmozdulásnak kellene bekövetkezni ahhoz a jelenlegi piaci árfolyamhoz képest, hogy a forintkötvény kumulált hozamával megegyezzen a külföldi államkötvények kumulált hozama (forintban számolva, és jobb megoldás híján feltételezve, hogy az időközben a kapott kamatok a mostani hozamkörnyezet mellett újrabefektetésre kerülnek). A magyar papírok pl. egy 5 éves futamidő esetén mintegy 18%-kal több hozamot biztosítanak, mint az euró-zóna 5 éves benchmarkja, így áll elő a 290-es forint/euró árfolyam.

Hozamkilátások és árfolyamok kapcsolata

A kritikus árfolyamszintek kapcsán érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy jelenleg az intervenciós sáv erős széle 240.01 forint/euró, míg gyenge széle 324.71 forint/euró. Fontos azonban megjegyezni: nem lehet tudni, hogy az euró előszobáját jelentő ERM-II. árfolyam-rendszerbe belépve (várhatóan 2007-ben) milyen árfolyamszint lesz a középárfolyam, amely körül maximálisan +/-15%-kal ingadozhat a piaci árfolyam (jelenleg az intervenciós sáv középárfolyama 282.36 forint/euró) és azt sem lehet tudni, hogy mi lesz az euró-zónába belépéskor a rögzített forint/euró árfolyam (a várhatóan 2010-es eurócsatlakozás után megszűnik az európai kötvények esetében az árfolyam-kockázat). Ezek a tényezők jelentősen módosíthatják a forintban kimutatott hozamot.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Fontos kitérni arra is, hogy a fenti számításoknál a kötvényvásárláshoz kapcsolódó költségeket nem vettük figyelembe, azokkal csak a második részben foglalkozunk majd. Meg kell azonban említenünk, hogy míg a magyar kötvényvásárlásoknál a brókercégek a jutalékukat már az ügyfelekkel szemben érvényesítik a vételi, illetve eladási árfolyamokban, addig a külföldi kötvényvásárlásoknál általában 0.5-0.6%-os tranzakciónkénti díjjal kell számolni, ami a kedvezőtlen árfolyam-elmozdulás mellett (a fent feltüntetettnél kisebb forintgyengülés) szintén csökkenti forintban számolt hozamokat.

A Reuters július eleji devizafelmérése szerint 6 hónapos időtávon belül (azaz kb. az idei év végére) 1.23-as, míg egy éves időtávon belül 1.27-es dollár/euró árfolyam várható, a jelenlegi 1.2050 körüli szinttel szemben. A dollár mérsékelt gyengülése várhatóan a forint/dollár kurzusban is meg fog jelenni: a forint erősödése várható a jelenlegi 203.50 körüli szintről. Mindez azt is jelenti, hogy a dollár gyengülése csökkenti a forintban kimutatott hozamokat. (Idén március környékéig a forinterősödés miatt mutattak gyakran negatív hozamot a külföldi dolláralapú kötvény-, illetve általában a befektetési alapok).

Magyarországon vállalati kötvénypiacról valójában nem nagyon beszélhetünk, ellenben a kötvénybefektetések témakörénél járva mindenképpen ki kell térni a jelzáloglevelek egyre nagyobb szerepére. Jelenleg hazánkban három bank foglalkozik ilyen értékpapírok kibocsátásával (OTP, HVB, FHB), a jelenleg piacon lévő papírok jellemzően 3 és 15 év közötti futamidejűek. Ezen papírok hozama az enyhén magasabb kockázatok miatt jellemzően 0.3-0.5%-ponttal haladja meg a hasonló futamidejű magyar államkötvény hozamát.

Most nézzünk egy-két példát külföldi (amerikai) vállalati kötvényhozamokra azért, hogy "képbe kerüljünk" a magasabb külső hozamkörnyezettel kapcsolatban is. Az alábbi táblázatban a Reuters adatai alapján az 50 legforgalmasabb bóvli-, illetve legalacsonyabb kockázatú kötvénylistából néhány kiemelt példát mutatunk be.


Amennyiben külföldi vállalati kötvényekre gondolunk, a magyarral "felérő" hozamszintekhez a magasabb kockázati kategóriákból kell válogatnunk (high-yield bondok), és a magyar államénál magasabb, és más típusú kockázatokkal kell számolnunk. Ezekkel a kockázatokkal azonban óvatosan kell bánni, mert a csődveszély itt valós veszély. Emellett is azonban az elmúlt években a külföldi vállalati kötvényeknél is lehetett találni jó befektetésnek bizonyuló papírokat (pl. KPN, vagy Ford), az esetleges mostani jó sztorikra írásunk II. részben térünk majd ki.

A külföldi kötvényvásárlásoknál (külön kormány-, illetve vállalati kötvény, valamint befektetési alap jegyei) jó tisztában lenni az adózási kérdésekkel is, ugyanis ezek a tételek is befolyásolhatják a forintban számolt hozamot.

A PriceWaterhouseCoopers (PWC) adótanácsadójának felvilágosítása szerint általánosan elmondható, hogy a magyar, illetve külföldi kormány-, valamint vállalati kötvény, illetve befektetési jegyvásárlásból származó kamatbevétel, illetve árfolyam-nyereség a magyar jogszabályok szerint kamatból származó nyereségnek számít, és ezért 0% az adómérték. Hangsúlyozni kell, hogy ez csak az Európai Unió bármely tagállamában működő, elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdén kötött tőzsdei ügylet keretében történő átruházás esetén keletkező árfolyamnyereségre vonatkozik - függetlenül attól, hogy más állam, vagy vállalat által kibocsátott kötvényről, vagy befektetési jegyről van szó. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy pl. egy a luxemburgi tőzsdén bejegyzett egyesült államokbeli befektetési alap befektetési jegyein elért árfolyamnyereség is kamatból származó jövedelemnek minősül.

A névértéknél alacsonyabb áron történő nyilvános kibocsátás esetén a jegyzési ár és a névérték különbözetének megfelelő árfolyamnyereség szintén kamatból származó jövedelemnek számít (0%-os adómérték).

A fentiek értelmezése szerint a devizakülföldi (pl. az Egyesült Államok) által kibocsátott kormánykötvény, vagy befektetési jegy nem EU-s tőzsdén történő átruházása esetén keletkező árfolyamnyereség egyéb jövedelemnek minősül, és ezért ezután az adó mértéke 18, illetve 38 százalék (SZJA-sávok alapján), és ebben az esetben az egyéb jövedelmet még a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli.

Szintén egyéb jövedelemnek számít (függetlenül attól, hogy az elidegenítés kinek történt), ha a kötvények után a kamatot, illetve az árfolyamnyereséget ún. alacsony adókulcsú államban ("adóparadicsomban") székhellyel rendelkező jogi személy, vagy egyéb szervezet megbízása alapján más fizeti ki (ekkor tehát szintén 18, vagy 38%-os SZJA-t és 11%-os EHO-t is kell fizetni). "Adóparadicsomnak" minősül pl. a Csatorna-szigetek, Barbados, vagy Costa Rica, míg Ciprus nem számít annak.

Az európai befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy a Pénzügyminisztérium és az APEH közös jogértelmezése szerint a belföldi befektetési alapok befektetési jegyeivel azonos elbírálás alá esik (azaz kamatból származó jövedelemnek minősül az árfolyamnyereség).

Külön érdemes kitérni arra, hogy mi a helyzet a feltörekvő piacok (pl. Mexikó, Brazília, Dél-Afrika, Törökország, Izrael, Cseh- és Lengyelország, Szlovákia, Fülöp-Szigetek) által kibocsátott kormány- illetve vállalati kötvényeken, valamint az ebből vásárló befektetési alapok befektetési jegyein elért árfolyamnyereség esetén. Mivel a felsorolt államokkal van Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, ezért ezen országok egyike sem minősülhet ún. alacsony adókulcsú államnak (a további adószabályok pedig a fentiekből adódnak).

Láthatjuk, hogy az EU-s tőzsdén kívüli átruházást leszámítva valamennyi esetben az egyéb jövedelem kategória miatt az elért árfolyamnyereségünk akár a felére is csökkenhet (38+11% adóteher), ami azt is jelzi, hogy a korábban bemutatott "kritikus" árfolyam-elmozdulásoknál valójában lényegesen kisebb kedvezőtlen irányú változás is nullára csökkentheti, illetve veszteségbe is viheti a kötvénybefektetésünket.

HR BLOGGER
perfekt  |  2021.08.02 13:37
A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzététel...
hrdoktor  |  2021.08.02 06:38
A közvélekedés szerint nyáron nincs szükség arra, hogy az immunrendszer működését étrendkiegészítőkk...
hrbonbon  |  2021.07.30 10:11
Ha nem is napi szinten, de viszonylag gyakran kérdeznek meg minket jelöltjeink, hogy hogyan öltözzen...
coachco  |  2021.07.28 17:49
Eszembe jutott egyik barátunk fia, aki járt egy magyarországi követségen, mégpedig a nagykövet meghí...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. augusztus 4. szerda
Domonkos, Dominika
31. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?