Lámfalussy: a dán példa lehet a minta Európának

Lámfalussy az EUobservernek nyilatkozva felhívta a figyelmet, hogy a 80-as években és a 90-es évek elején a termelékenység javulása Európában még meghaladta az USÁ-ban mértet, azonban a sorrend megfordult. Ennek oka részben a kontinentális munkaerőpiac merevsége. Míg Franciaországban, Németországban és Olaszországban a munkaerő az indokoltnál nagyobb védelmet élvez, nehéz a fölös dolgozókat elbocsátani, addig az USA-ban ez sokkal egyszerűbb. Európában is található ugyanakkor pozitív példa Dánia esetében, ahol a szükségtelen jóléti elemeket leválasztották a piacról. Itt sokkal könnyebb a munkaerő felvétele és elbocsátása, a rendszert pedig kiegészíti egy viszonylag bőkezű szociális háló. Az oktatási rendszer olyan, hogy nagyban elősegítse a munkaerőpiaci igényeknek való megfelelést. A cél, hogy ne passzív elemekkel, hanem a mobilitással, kompatibilitással érjék el a munkaerőpiacon levőknél a biztonságot. Dániában jelenleg 5%-os a munkanélküliség, míg az unióban 9% körüli a nagyobb államokban.

Lámfalussy további liberalizációt sürget az uniós piacokon. Véleménye szerint a szolgáltatási szektor nagyobb szabadsága az egész uniós gazdaság versenyképességét növeli.

A szakember teljesen indokolatlannak és értelmetlennek tartja azokat törekvéseket, melyek az euró-zóna szétzilálására irányulnak. Ide sorolható az Északi Liga azon felvetése, hogy Olaszország lépjen ki a GMU-ból. Ha ez megtörténne, a hatalmas államadósság miatt az olasz állam fizetésképtelen állapot közelébe juthatna a hirtelen megnövekedett finanszírozási terhek miatt (a nominális kamatszint jóval magasabb lenne a líra mellett mint az euróval).

Lámfalussy nem támogatja azokat az ötleteket sem, melyek az irányadó kamatszint csökkentésévél élénkítenék az európai gazdaságot. Ha a refinanszírozási ráta a mostani 2%-ról 1.5%-ra mérséklődne, feltehetően akkor sem élénkülne érdemben a gazdasági növekedés, viszont a piacok instabilabbá válhatnának pl. az ingatlanárak további emelkedése miatt.