Beruházási dinamika az elmúlt öt évben: fejlődő és hanyatló ágazatok

Pénzcentrum
2005. április 19. 08:05

2004-ben az előzetes adatok szerint a nemzetgazdasági beruházások 7.8%-kal nőttek a megelőző évi 2.2%-os bővülést követően, ami pozitív jelnek tekinthető. Az elmúlt öt évben (2000-2004) átlagosan 5.7%-kal gyarapodtak a magyarországi beruházások, és reál értelemben a 2004-es beruházási volumen 32%-kal haladta meg a 2000-es szintet. Ezen összefoglaló adatok kedvező folyamatokra vallanak a magyar beruházások témakörében. De valóban minden területen, ágazatban ilyen kedvező a kép? Jelen elemzésünkben röviden arra próbálunk rámutatni, hogy ez koránt sincs így, a tényadatok olykor a vélt, vagy valós magyar gazdasági érdekeket egyáltalán nem tükrözik vissza. Elég, ha csak azt emeljük ki, hogy a magyarországi turizmus fontosságának hangsúlyozása ellenére ebben az ágazatban a 2004-es beruházási adatok reál értelemben 8.3%-os visszaesést jeleznek a 2000-es szinthez képest, míg pl. a pénzügyi közvetítések esetében közel 4%-os csökkenés figyelhető meg annak ellenére, hogy hazánk régiós pénzügyi szolgáltatóközponttá szeretne válni. Szintén kedvezőtlen tendenciára vall, hogy az elmúlt öt negyedév mindegyikében erőteljes beruházás-visszaesés figyelhető meg az oktatás terén az előző év hasonló időszaki beruházásokhoz képest. Találunk persze példát jól prosperáló ágazatokat is.

Indulásként érdemes a KSH adatainak segítségével azt áttekinteni, hogy hogyan is alakult 2000 óta a beruházási dinamika összehasonlítva az adott évi GDP-bővülési ütemmel. Láthatjuk, hogy három évben meghaladta annak növekedési ütemét, míg 2 évben elmaradt attól.


Most nézzük meg azt, hogy az adott évi folyó áras beruházási kiadások hogyan viszonyultak az adott évi bruttó hazai termékhez (nominális GDP). A ráta viszonylag stabil, 20% körüli szintet mutat, de megfigyelhető egy visszaesés 2002-ben.


Érdemes az említett időszakra vonatkozóan a ciklikus gazdasági folyamatokat jobban szemléltető negyedéves adatokat is segítségül hívni (év/év alapú volumenindexek). Ezek jól mutatják, hogy a világgazdasági folyamatokkal összefüggésben a 2002-2003-as év fordulójára jelentősen lassult a beruházási dinamika, 2003. I. negyedévében enyhe visszaesés következett be.


A 2003-as év második felétől elindult egy szerkezetváltás a magyar gazdaságban, mely a fenntartható fejlődésre vonaktozó várakozásokat jobban teljesítette: a növekedés motorját már nem elsősorban a lakossági fogyasztás, hanem az export, illetve a beruházások vették át. Amint az jól látható, 2004. első negyedévében (feltehetően az alacsony előző évi bázis miatt is) kiugróan magas ütemben nőttek a beruházások, majd fokozatosan lassult a dinamika, míg a tavalyi utolsó negyedévben már csak alig lehetett kimutatni bővülést. A külső konjunktúra alakulása nem volt kifejezetten negatív -bár a lassulás jelei egyértelmműek-, így az adatokban bizonyos versenyképességi problémák is tükröződhetnek.

Ezek után érdemes arról is néhány szót ejteni, hogy a beruházások milyen arányban milyen gazdasági szektorhoz kapcsolódnak. Belgazdasági szempontból három fő szektor különíthető el: az állam (KSH-besorolás szerint költségvetési szerv és nonprofit szervezet), a vállalkozások, valamint a lakosság (egyéni, nem piacgazdasági tevékenység). A beruházások gazdálkodási formák szerinti megoszlása a 2004-es esztendő vonatkozásában még nem áll rendelkezésünkre. Az alábbi ábrán jól látható az állami szféra beruházási aktivitásának jelentős csökkenése a 2002-es "kiköltekezés" (megugró infrastruktúra-beruházások a kormányváltás környékén, pl. autópályaépítések) után.


Anélkül, hogy részletes bontást szemléltetnénk, érdemes megvizsgálni azt is, hogy az anyagi-műszaki összetétel szerinti bontásban (gép, illetve építési jellegű beruházások) egyrészt milyen bővülési dinamikát mutatnak ezen kiadási csoportok, másrészt ezek aránya a teljes beruházási kiadásokon belül hogyan oszlik meg, és hogyan változott az elmúlt években.


Az építési beruházások dinamikája mögött főként az autópálya-, a lakásépítéseket, illetve az ipari ingatlanokat érdemes kiemelni, míg a gépberuházásoknál a világgazdasági konjunktúraciklus alakulását kell megjegyeznünk. 2003-ban látható, hogy jelentős élénkülés következett be a gépberuházásoknál a 2001-es és 2002-es enyhe visszaeséseket követően. A 2000-et követő dekonjunktúra javulása itt vált egyre látványosabbá.

Az előbbiekben már említettük, hogy a magyar gazdaság növekedési szerkezetében az elmúlt két évben kedvező fordulat következet be (export- és beruházások által vezérelt bővülés). Ezt megelőzően azonban a lakossági fogyasztás volt a gazdaság húzóereje, amely jelentős importvonzattal is jár (külső egyensúlyi problémák). A beruházások számos esetben szintén importra alapulnak, ugyanakkor az import számos esetben exportkapacitásokat teremt ebben a formában.

Vizsgálatunkban érdemes kitérni arra, hogy a nemzetgazdaságon belül elkülönített 14 ágazatnak külön-külön mekkora a súlya a beruházási kiadásokon belül, és megfigyelhető-e ebben érdemi hangsúlyeltolódás 2004-ben a 2000-es viszonyokhoz képest.


Az ábrán jól látszik, hogy a főbb kiadási csoportokat a feldolgozóipari, a kereskedelem/javítási, az ingatlanügyletekkel kapcsolatos, illetve a szállítás/raktár/posta/távközlési beruházások adják. Érdemi változás figyelhető meg a feldolgozóipari beruházásoknál (5%-pontos részaránycsökkenés), illetve az ingatlanügyleteknél (8%-pont feletti részaránybővülés), míg a többi ágazat súlya nagyjából változatlan maradt a két vizsgált év viszonylatában.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Érdemesnek tartjuk az első négy legnagyobb súlyú ágazatnál a beruházás-változásokat negyedéves bontásban is szemléltetni (volumenindexek).


Az ábrán jól látható a feldolgozóipar visszaesése a világgazdasági dekonjunktúra időszakában, majd a határozott fellendülés is. Figyelmeztető jel, hogy 2004. negyedik negyedévében ezen ágazat invesztíciói már közel 3%-os visszaesést mutattak. Ebben az említett külső környezet illetve versenyképességi problémák is szerepet játszhattak. A feldolgozóiparon belül jelentős a szóródás az egyes ágazatokon belül. A nagy exportkapacitással rendelkező ágazatok viszonylag jól teljesítettek az utóbbi időszakok kivételével, ezzel szemben a textilipar, a lábbeli gyártás stb. az egyértelmű sorvadás jeleit mutatják.

Az előbbi ágazatok ismertetett tendenciái mellett érdemes némi további kitekintést is tenni. Az idegenforgalmi, illetve az egészségügyi és szociális jellegű invesztíciók gyakorlatilag két éve csökkenést mutatnak, és különösen kedvezőtlen jel, hogy az oktatási jellegű beruházások az elmúlt öt negyedév mindegyikében egyre erőteljesebb beruházásvisszaesést mutatnak.


Az alábbi ábra a 2000-es beruházási szintekhez képest szemlélteti a beruházási volumen állását a különböző nemzetgazdasági ágazatokban.


A két szélsőség, azaz a bányászat erőteljes sorvadása, illetve az ingatlanügyletek beruházásainak erőteljes bővülése nem mondható meglepőnek, talán csak azok mértéke. Ezzel szemben a pénzügyi közvetítések 3.7%-os hanyatlása meglepő (bár a szektor részaránya a teljes beruházásokon belül csak 2%). A bányászatot feltehetően csak az autópálya-építések jelentős kő- és kavicskereslete "mentette meg" a még nagyobb mértékű beruházásvisszaeséstől.

Az évek óta súlyos problémákkal küzdő mezőgazdaságban a 2000-hez képest bekövetkezett 4.7%-os beruházásvisszaesés bár nem meglepő, de ez bizonyára nem vigasztalja az ágazatból megélni próbálókat. Érdemes megjegyezni, hogy még az EU-csatlakozás előtt a tavalyi első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 31.5%-os volt a bővülés, majd a már EU-tagság alatti II.-IV. negyedéveknél 25-30%-os visszaesés következett be az előző év hasonló negyedéveihez képest. Úgy tűnik, hogy az EU-csatlakozás tavaly nem éreztette hatását a megőgazdasági beruházásoknál, éves szinten ugyanis tavaly 23%-kal csökkentek az invesztíciók a megelőző évhez képest.

A szálláshely és vendéglátás ágazatban 8.3%-os beruházásvisszaesés történt 2000-hez képest. Különösen kedvezőtlen tény, hogy tavaly az oktatásba történt beruházások a négy évvel azelőtti szinten álltak, ráadásul az utóbbi öt negyedév mindegyikében erőteljesen csökkent a beruházási volumen az előző évek azonos negyedéveihez képest.

Némiképp meglepő, hogy 4 év alatt az egészségügybe 13.7%-kal több tőke áramlott (jelentős felfutás 2002-ben, ld. korábbi ábra), mely a szakmaibeliek, illetve a betegek panaszai alapján úgy tűnik, hogy érdemi változásokat (pl. ellátási színvonal emelkedése) nem eredményezett az ágazatban.

Weinhardt Attila

HR BLOGGER
laskainelli  |  2023.01.24 15:59
  Előfordul, hogy egy bizonyos életszakaszunkban nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, nem vagyunk...
coachco  |  2023.01.23 17:52
Most, hogy így közeledek a hatvanhoz, határozottan állítom, minden kornak megvan a maga öröme, érdek...
hrbonbon  |  2023.01.23 14:33
    Simonyi Judit ügyvezető igazgató Az elmúlt évek tapasztalatait cáfolva a 2023-as év váratlan...
hrdoktor  |  2023.01.23 04:31
Manapság az emberek többsége ülő életmódot folytat, vagyis a napja nagy részét ülve tölti, ami az eg...
vezetoi-coaching  |  2023.01.20 22:51
Két videóját hoztam ide Simon Sinek-nek, amelyek szervesen összetartoznak. Millenials – „That is...
Óriási dobásra készül 2023-ban a magyar Kickstarter: ez lehet a válság ellenszere?

Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.

Újabb két közösségi kampány lett sikeres: mutatjuk, hogy melyik (x)

Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.

Jövőre ezeket az ötleteket lesz érdemes figyelni!

Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!

Zubreczki Dávid: teljesen abszurd, hogy erről végleg lemondtak a budapestiek

A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. január 29. vasárnap
Adél
4. hét
Január 29.
Balassagyarmat napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Digital Transformation 2023
Innovatív technologiák a hatékonyságnövelésért!
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap!
Biztosítás 2023
A tavasz meghatározó pénzügyi konferenciája március 8-án!