Beruházási dinamika az elmúlt öt évben: fejlődő és hanyatló ágazatok

Indulásként érdemes a KSH adatainak segítségével azt áttekinteni, hogy hogyan is alakult 2000 óta a beruházási dinamika összehasonlítva az adott évi GDP-bővülési ütemmel. Láthatjuk, hogy három évben meghaladta annak növekedési ütemét, míg 2 évben elmaradt attól.

Ezek után érdemes arról is néhány szót ejteni, hogy a beruházások milyen arányban milyen gazdasági szektorhoz kapcsolódnak. Belgazdasági szempontból három fő szektor különíthető el: az állam (KSH-besorolás szerint költségvetési szerv és nonprofit szervezet), a vállalkozások, valamint a lakosság (egyéni, nem piacgazdasági tevékenység). A beruházások gazdálkodási formák szerinti megoszlása a 2004-es esztendő vonatkozásában még nem áll rendelkezésünkre. Az alábbi ábrán jól látható az állami szféra beruházási aktivitásának jelentős csökkenése a 2002-es "kiköltekezés" (megugró infrastruktúra-beruházások a kormányváltás környékén, pl. autópályaépítések) után.

Az előbbiekben már említettük, hogy a magyar gazdaság növekedési szerkezetében az elmúlt két évben kedvező fordulat következet be (export- és beruházások által vezérelt bővülés). Ezt megelőzően azonban a lakossági fogyasztás volt a gazdaság húzóereje, amely jelentős importvonzattal is jár (külső egyensúlyi problémák). A beruházások számos esetben szintén importra alapulnak, ugyanakkor az import számos esetben exportkapacitásokat teremt ebben a formában.

Vizsgálatunkban érdemes kitérni arra, hogy a nemzetgazdaságon belül elkülönített 14 ágazatnak külön-külön mekkora a súlya a beruházási kiadásokon belül, és megfigyelhető-e ebben érdemi hangsúlyeltolódás 2004-ben a 2000-es viszonyokhoz képest.

Érdemesnek tartjuk az első négy legnagyobb súlyú ágazatnál a beruházás-változásokat negyedéves bontásban is szemléltetni (volumenindexek).

Az előbbi ágazatok ismertetett tendenciái mellett érdemes némi további kitekintést is tenni. Az idegenforgalmi, illetve az egészségügyi és szociális jellegű invesztíciók gyakorlatilag két éve csökkenést mutatnak, és különösen kedvezőtlen jel, hogy az oktatási jellegű beruházások az elmúlt öt negyedév mindegyikében egyre erőteljesebb beruházásvisszaesést mutatnak.

Az évek óta súlyos problémákkal küzdő mezőgazdaságban a 2000-hez képest bekövetkezett 4.7%-os beruházásvisszaesés bár nem meglepő, de ez bizonyára nem vigasztalja az ágazatból megélni próbálókat. Érdemes megjegyezni, hogy még az EU-csatlakozás előtt a tavalyi első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 31.5%-os volt a bővülés, majd a már EU-tagság alatti II.-IV. negyedéveknél 25-30%-os visszaesés következett be az előző év hasonló negyedéveihez képest. Úgy tűnik, hogy az EU-csatlakozás tavaly nem éreztette hatását a megőgazdasági beruházásoknál, éves szinten ugyanis tavaly 23%-kal csökkentek az invesztíciók a megelőző évhez képest.

A szálláshely és vendéglátás ágazatban 8.3%-os beruházásvisszaesés történt 2000-hez képest. Különösen kedvezőtlen tény, hogy tavaly az oktatásba történt beruházások a négy évvel azelőtti szinten álltak, ráadásul az utóbbi öt negyedév mindegyikében erőteljesen csökkent a beruházási volumen az előző évek azonos negyedéveihez képest.