11 °C Budapest

11:2 arányban az 50 bp-os kamatcsökkentés mellett szavazott a Monetáris Tanács (2.)

Pénzcentrum
2005. április 15. 14:00

A március 29-i ülésen 11:2 arányban szavaztak a tagok az 50 bp-os, illetve a 75 bp-os kamatcsökkentésre, aminek következtében az irányadó kamatszint 7.75%-ra csökkent - áll a Monetáris Tanács ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvben. Túlnyomó többség állt tehát az 50 bp-os vágás mögött, amint arra már maga Járai Zsigmond MNB-elnök a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón is utalt. A döntési arány alapján valóban nem tapasztalható megosztottság a régi és az új tagok között (ez utóbbiak ekkor szavaztak először a Monetáris Tanácsban).



A jegyzőkönyv szerint a Tanács tagjai az inflációs kilátások szempontjából kedvező fejlemények alapján egyöntetűen lehetőséget láttak a jegybanki alapkamatláb csökkentésére. A gazdasági folyamatok értékelése során számos szempont merült fel, a tagok az egyes tényezőkhöz eltérő hangsúlyokat rendeltek. A Tanács az 50 bp-os és a 75 bp-os kamatcsökkentés lehetőségét vitatta meg részletesen.

2005.03.29 14:00
50 bp-tal csökkentett az MNB - vártnak megfelelő lépés

2005.03.29 15:16
Járai: 25 és 75 bp-os vágás között gondolkodtunk

2005.03.29 15:31
Járai a múltbeli és jövőbeli kamatpolitikáról - elhagytak egy mondatot a közleményből (3.)

A legfrissebb fejleményeket értékelve a Tanács tagjai úgy látták, a korábban is ismert kockázatok egy része realizálódott a nemzetközi környezetben, mely összességében kedvezőtlenebbé vált az elmúlt időszakban. A feltörekvő piacok relatív vonzerejét csökkentő amerikai hozamemelkedés a tőkeáramlásokra is hatott, a mérséklődő kockázatvállalási hajlandóság a kockázati indexek emelkedésében is megmutatkozott.

A további hozamemelkedés irányába hat a Fed kilátásba helyezett szigorúbb kamatpolitikája, ami a magasabb kockázatú eszközök piacára is tartós hatással lehet. Magyarország a körülmények változásával globális és regionális összehasonlításban is hátrányba kerülhet. Ennek alapján a tagok többsége úgy vélte, a külső környezet bizonytalansága erősödött, a külső kockázatok kisebb kamatlépés mellett szólnak.

Az 50 bp-os kamatcsökkentés támogatói többségükben egyértelműen kedvező hírként értékelték az alacsony februári inflációt. A vártnál nagyobb dezinfláció növeli az inflációs célok elérésének esélyét. A korábban vártnál alacsonyabb árindex a magasabb reáljövedelmeken keresztül hozzájárulhat a háztartások megtakarításainak növekedéséhez, ami kedvező hatással lenne az egyensúlyra is. A másik irányba mutató kockázat ugyanakkor, hogy a magasabb reáljövedelmekből magasabb fogyasztásnövekedés is adódhat - ami keresleti oldalról a dezinfláció ellenében hat. Így a mérséklődni látszó fogyasztási dinamika további alakulása bizonytalan. A januári béradatok a bérinfláció lassulását, ezzel a költségoldali inflációs nyomás enyhülését mutatják.

Változatlanul fennállnak az alapvető fundamentális kockázatok: az államháztartás finanszírozási igénye magas, ami a vállalati szektor beruházásaiból adódó finanszírozási igényét kiegészítve, a háztartási szektor finanszírozási képességében várható enyhe javulás mellett is magasan tartja a külső finanszírozási igényt. A tartós egyensúlytalanság piaci megítélésében rejlő kockázatokat a kedvezőtlenebbre forduló nemzetközi környezet felerősíti. A Tanács tagjai ebből a szempontból is fontos jelzésnek ítélték az 5 évesnél hosszabb hozamok óvatosságra intő alakulását.

Az inflációs kilátások megítélését árnyalva többen hangsúlyozták az inflációs előrejelzés bizonytalanságát is: a feltételes előrejelzés érzékeny a feltevésekre és szórása is viszonylag jelentős, így a pillanatnyi kép alapján az inflációs célok enyhe alullövését mutató pontelőrejelzésből nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni.

Többen is hangsúlyozták, hogy a bizonytalanság fokozódásával leírható helyzetben fontos a gazdaságpolitikai intézmények, köztük a jegybank hitelessége; előtérbe kerül a stabilitás, az óvatosság, a kiszámíthatóság.

Voltak olyan nézetek is, amelyek szerint a nagyobb kamatcsökkentést a hazai gazdasági fejlemények megengednék ugyan, és az a reálszféra számára is kedvezőbb lenne, de a jelenlegi nemzetközi környezetben és kilátások mellett a nagyobb kamatlépés a gazdaságpolitikai bizonytalanságot is növelhetné, így akár a költségvetés számára kedvezőtlenebb helyzethez is vezethetne az adósság finanszírozhatósága és költsége szempontjából.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

A fentiek alapján az 50 bp-os kamatcsökkentés támogatói közül néhányan a kockázatokat hangsúlyozva 25 bp-os csökkentést is elfogadhatónak tartottak volna.

A 75 bp-os kamatcsökkentés támogatói is fontosnak és indokoltnak tartották a stabilitás és az óvatosság fenntartását. Az óvatosság megítélésük szerint ugyanakkor nem határozza meg a kamatcsökkentés mértékét. Azzal érveltek, hogy a vártnál nagyobb 2005 eleji inflációcsökkenés, az MNB szakértőinek inflációs előrejelzése, valamint a belföldi kereslet bővülésének a korábban prognosztizáltnál erőteljesebb mérséklődésére utaló legfrissebb információk alapján megnőtt annak a valószínűsége, hogy a célnál nagyobb dezinfláció következzen be 2005-2006-ban. A célnál alacsonyabb infláció kockázata új jelenség Magyarországon, aminek kezelése 50bp-nál nagyobb kamatcsökkentés igényel.

A 75 bázispontos csökkentés összhangban állna a hozamgörbéből származtatható rövid távú kamatvárakozásokkal is. Hangsúlyozták, hogy 75 bp-os kamatcsökkentés nem jelentene eltérést az óvatos monetáris politikától, nem új monetáris rezsim kezdetéről üzenne, hanem csupán a kedvezőbbé váló inflációs kilátásokra adott reális válaszlépés lenne, amit a piac sem fogadna meglepetéssel. Úgy vélték, a 75 bp-os kamatcsökkentés a növekedés szempontjából kedvezőbb reálkamatot eredményezhet és fékezheti a devizahitel-állomány kamatkülönbözet ösztönözte növekedését. Kockázatnak látták, hogy a további kamatcsökkentésre a hazai dezinflációs tendenciával ellentétes irányú nemzetközi kamatciklus miatt egyre kisebb a mozgástér.

Egyes vélemények a túlzottan alacsonyra süllyedő árindex lehetőségét kifejezetten kedvezőtlen kilátásnak ítélték a reálbérekből eredő esetleges keresleti nyomás, a tervezettől elmaradó költségvetési bevételek és a pénzügyi stabilitás szempontjából.

A kamatcsökkentés mértékéről kifejtett véleményüktől függetlenül többen állást foglaltak a Stabilitási és Növekedési Egyezmény módosításáról.

A Tanácstagok többsége elismerte, hogy a módosítás adminisztratív oldalról növelheti a 2010-es eurózóna-csatlakozás elérhetőségének valószínűségét, csökkenti a kritérium teljesíthetőségének kockázatát.

Ugyanakkor többen rendkívül veszélyesnek és károsnak tartották az egyezmény módosításának politikai üzenetét, ami a fiskális lazítás növekvő mozgásterének illúzióját erősítve éppen a fiskális elkötelezettség további gyengüléséhez vezethet. Egyes vélemények szerint ezeket az aggályokat csak súlyosbítják a politikai ciklusból adódó kockázatok. A Konvergencia Programtól való számottevő eltérés már meglévő kockázatai miatt az új szabályok önmagukban csak csekély mértékben javítják a 2010-es euró-bevezetés esélyét. A céldátumnak megfelelő csatlakozás érdekében a fiskális politikának a reform következtében némileg megnövekedett mozgásterét a kockázatok egy részének kezelésére, és nem a hiány növelésére kell felhasználnia.

Összességében az alternatívák és a szempontok értékelése alapján a Tanács úgy látta, a nemzetközi környezet és az egyensúlytalanság kockázatai korlátozzák a belföldi inflációs és konjunkturális folyamatok által alátámasztott nagyobb kamatcsökkentés lehetőségét.

Az elnök szavazásra bocsátotta az 50, ill a 75 bp-os kamatcsökkentés alternatíváját. A Tanács tagjai közül tizenegyen 50 bp-os, ketten 75 bp-os kamatcsökkentés mellett szavaztak. A Monetáris Tanács így többségi határozattal 2005. március 30-i hatállyal a jegybanki alapkamatláb 0.5 százalékpontos mérsékléséről döntött.

HR BLOGGER
perfekt  |  2021.05.13 10:30
A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló, többször módosítot...
vezetoi-coaching  |  2021.05.12 15:36
Duolingo „használati utasítás” (blogokból szedtem össze, de alapvetően a saját gyakorlati tapasztala...
hrdoktor  |  2021.05.10 06:35
A munkahelyi egészségvédelem részeként az elhízás megelőzésével is foglalkoznunk kell. [...] Bőve...
legacykft  |  2021.05.07 18:55
Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, elmesélem, hogyan is fogalmazódott meg bennem. Ahogy minden fol...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 14. péntek
Bonifác
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?