Az új befektetési alap kategóriákról részletekben

Az egyes alapokat a portfoliójuk eszköz-összetételének megfelelően az alábbi kategóriákba kell sorolni:

Az egyéb jellemző kockázati kitettség jelölésére az alábbi kifejezések használhatók:

A kockázati kitettség megjelölésére használható fogalmak körét a BAMOSZ Szakmai Standard Bizottsága határozhatja meg.

Az alapok hozamainak összehasonlítást lehetővé tévő közzétételénél az alapok adatait az alábbi adatstruktúrában kell feltüntetni:
1. Alap rövid neve
2. Alapkezelő neve (opcionális)
3. Alap kategóriája (pl. likviditási, pénzpiaci, rövid kötvény, hosszú kötvény stb...)
4. Jellemző kockázati kitettségre utaló fogalom (pl. forint, euró, hazai, európai, globális, szektor, stb...) a legjellemzőbb kitettség alapján illetve azt tovább bontva a második/harmadik legjellemzőbb típusú kitettség alapján (mint albesorolás)
5. Adott időszaki hozamok

Az alapok felsorolásánál a rendezés elsődleges szempontja az alapok kategória szerinti megoszlása, ezen belül az azonos földrajzi, devizális, szektorális kockázati kitettségű alapokat egymás mellett, egy "al-blokkba" rendezve kell felsorolni.

Az egyes alapok kategóriába sorolásának kiegészítő szabályai:

1. Kötvény- és pénzpiaci alapok nem tartalmazhatnak részvény-típusú eszközöket. A határidős eladással fedezett részvények ebből a szempontból kötvényjellegű eszköznek minősíthetők, az eszköz futamideje ebben az esetben megegyezik a határidős ügylet hátralévő lejárati idejével.
2. Az alapok egyes befektetéseit tekintve mind az eszközkategóriák, mind a földrajzi megoszlást tekintve az értékelés szempontjából a mögöttes kockázati kitettséget kell alapul venni. Ennek megfelelően a származtatott ügyletekben felvett long pozíciók a prompt ügyletekkel azonos megítélés alá esnek.
3. A befektetési jegyeket az őket kibocsátó alap kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.
4. A befektetési alapokba fektető alapok besorolását a mögöttes termék(ek) kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.

1. A kategória határoknak való megfelelés ellenőrzésének alapja az alap havi portfoliójelentése. Az alapkezelő köteles úgy összeállítani az alap portfoliójelentését, hogy abból a kategóriahatároknak való megfelelés egyértelműen ellenőrizhető legyen.
2. Amennyiben egy alap 3 hónapot meghaladóan nem felel meg az adott kategória szabályainak, ezt a tényt a hozamok közzététele esetén az alap neve mellé helyezett megfelelő jellel kell a nyilvánosság tudomására hozni. Az eltérés tényét közlő jel formája: Xné+/-, ahol X jelenti azt, hogy az adott alap hány negyedéve nem felel meg a kategória szabályainak, a +,- jelek pedig arra utalnak, hogy az eltérés növelte, vagy csökkentette-e a kockázatot.
3. Amennyiben egy adott alap legalább 12 hónapon keresztül nem felel meg a kategóriája szabályainak, az alapot új kategóriába kell sorolni.
4. Egy alap új kategóriába sorolása esetén az alap múltbeli hozamait csak arra az időszakra lehet bemutatni, amely időszakra az alap portfoliója megfelelt az új kategória szabályainak.
5. Nem minősül új kategóriába kerülésnek az, ha az alap a kategorizálási szabályok megváltozása miatt kerül másik kategóriába.