Mi történt az árfolyamok és hozamok terén a régióban?

Pénzcentrum

2005. január 6. 10:05

Az elmúlt negyedévben a nemzeti fizetőeszközök erősödése jellemezte a kelet-közép-európai országok közül a négy leginkább meghatározó gazdaság (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország) pénzpiacait. Különösen igaz ez a lengyel zlotyra, mely az euróval szemben csupán az elmúlt egy negyedévben (szeptember 30.-december 31.) mintegy 8%-ot, míg 2004 egészében több mint 13%-ot erősödött. Az erősödési trendből a forint sem maradt ki, bár a legutóbbi negyedévben csupán 0.5%-ot izmosodott az euróval szemben ( 2004 egészében közel 6%-os nominális felértékelődéssel "büszkélkedhet"). Az elmúlt év lezárásával érdemesnek tartottuk országonként külön-külön is röviden megvizsgálni, hogy milyen folyamatok voltak a meghatározók a deviza- és állampapírpiacokon.

A 2004-es esztendőt még 12.5%-os jegybanki alapkamattal kezdtük, mely szeptember végére 11%-ra, az év végére egyszámjegyűre, 9.5%-ra csökkent. A forint a negyedik negyedévben jellemzően stabil volt, kisebb kilengések a kamatdöntésekre vonatkozó spekulációkhoz illetve a nemzetközi eseményekhez kapcsolódtak. A makrogazdasági egyensúlytalanságok folyamatosan foglalkoztatták a befektetőket, ugyanakkor ez a piaci folyamatokban érdemben nem érződött.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Amint láthatjuk, a magyar fizetőeszköz az euróval szemben egy 4 Ft-os sávban ingadozott, ezzel szemben a dollárral szemben jelentősen erősödött. Az utóbbi a dollár euróval szembeni jelentős gyengülésével magyarázható. Az év végén már 180 Ft-ért juthattunk dollárhoz. 2004-ben a forint összességében 13%-ot izmosodott a zöldhasúval szemben.

A nyár végén megindult hozamcsökkenési trend az utolsó negyedévben tovább folytatódott. A dezinflációs folyamat hatására a befektetők ismét nagyobb bizalommal fordultak a magyar állampapírok felé. Bár az erős forintárfolyam a külföldi befektetők egy részét visszatartotta (jobb belépési pontra vártak), folyamatosan ők is beszálltak a rally-ba. A forint hozamgörbe rövidebb szegmense mintegy 200 bp-tal, míg a hosszabb szegmense mintegy 120 bp-tal tolódott el lefelé.

A negyedév során összességében 150 bp-os jegybanki kamatcsökkentés következett be. A rövid oldali hozamcsökkenés ennél jelentősebb volt, ami mutatja, hogy a piac további kamatcsökkentéseket árazott be.

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy hogyan alakult idősorosan a hozamgörbe rövid, középső és hosszú szegmense a legutóbbi negyedév során, és a bekövetkezett kamatcsökkentések milyen elmozdulásokat generáltak.

Amint láthatjuk, a kamatcsökkentéseket megelőzően a piac kissé túlárazott, de érdemi korrekció nem következett be a következő vágásra vonatkozó várakozások következtében. Külön kiemelendő, hogy a hozamgörbe hosszabb szegmensén -melyre a kamatcsökkentések nincsenek közvetlen befolyással - is csökkenni tudtak a hozamok, mely a piaci bizalom erősödésére, a konvergencia-folyamat folytatódására utaló jelként értékelhető.

Amint utaltunk rá a kamatcsökkentésekhez, és ebből következően a hozammérséklődésekhez a teret a belső feltételek közül az infláció számottevő csökkenése szolgáltatta. Szeptemberben az éves alapú inflációs ráta még 6.6%-ot mutatott, mely a novemberi (legutóbbi) adatok szerint 5.8%-ra mérséklődött. Az ezt követő hónapokra további számottevő csökkenés következik be részben bázishatások miatt.

A magyar gazdaságra bár továbbra is dinamikus növekedés jellemző (kb. 4%-os éves átlagos bővülés), a növekedési dinamika némi lassulást mutat, mely összefügg a külső konjunkturális folyamatokkal. 2005-ben az elemzői prognózisok jellemzően 3.8% körül szóródnak.

A cseh korona a szeptember 30. - december 31. közötti időszakban több mint 3.5%-kal értékelődött fel az euróval szemben, melyet a cseh központi bank egyelőre csak szóban próbált meg fékezni. A jegybankelnök kijelentései szerint a cseh fizetőeszköz felértékelődése mögött nem húzódnak meg fundamentális okok, így egy erősödő, illetve erős szinten maradó koronaárfolyamnak a fenntarthatósága bizonytalan. A jegybank a két éves csúcsot jelentő 30 korona/eurós árfolyamszint ellenére még nem avatkozott be közvetlenül a devizapiacon.

Megjegyezzük, hogy bár az ún. carry-trade folyamatnak Csehország esetében a magyarországinál jóval csekélyebb a jelentősége (alacsonyabb hozamszintek, ld. később), ugyanakkor a privatizáció, illetve az állam devizakötvény-kibocsátásai, valamint a dinamikus cseh gazdasági növekedés kellő alapot szolgáltat(ott) a korona erősödéséhez. Az elemzők a januári cseh Reuters-poll alapján 2005-re átlagosan 4%-os GDP-bővüléssel számolnak.

A negyedév során változatlanul 2.5%-on maradt cseh irányadó rátának megfelelően a hozamgörbe rövidebb oldalán csak minimális, míg a középső szegmensben kb. 80 bp-os csökkenés következett be az eltelt negyedév során. A korona erősödése láttán a piac bizonyos szereplői kamatcsökkentésre számítottak, ennek tudható be, hogy december elején a 3 hónapos referencia-hozam minimális mértékben az irányadó két hetes betéti ráta alá csökkent.

A cseh infláció októberben érte el 2004-es csúcspontját, és azóta érezhető csökkenés következett be, a januári cseh Reuters-poll alapján az elemzők 2004 decemberre 2.7%-os éves alapú pénzromlási ütemet várnak, azaz folytatódhat a dezinflációs trend. Ezzel 2004-ben az éves átlagos pénzromlási ütem 2.8%-lenne és hasonló értéket várnak az elemzők a 2005-ös esztendőre is.

A szlovák korona az elmúlt negyedévben 3.3%-ot erősödött az euróval szemben. A fizetőeszköz november elején a 40 korona/eurós - korábban stabilnak, és a jegybank által védhetőnek tartott - szint alá erősödött.

A jegybank az erősödés fékezésére több alkalommal tényleges devizapiaci intervencióhoz is folyamodott, melyek átmeneti hatásokat értek el. Emellett a szlovák monetáris hatóság az év során összességében 200 bp-tal - utoljára váratlanul november végén 50 bp-tal - csökkentette az irányadó két hetes repó rátájának szintjét is.

2004.11.26 12:03
Váratlan 50 bázispontos szlovák kamatcsökkentés

Az összefoglalóban fontos kitérni arra, hogy a szlovák jegybank december közepén bejelentette: az eddigi implicit inflációs célkövetés rendszeréről áttér a valódi inflációs célkövetés rendszerére. Amint azt írásunkban már részletesen kifejtettük, az árfolyam- és inflációs cél egyidejű megléte és hangoztatása akár komoly zavarokhoz is vezethet Szlovákiában a következő időszakban.

2004.12.22 13:10
Inflációs célkövetés rendszerére tér át a szlovák jegybank is - konfliktusok a láthatáron

A szlovák jegybank kamatcsökkentései mögött a korona erősödésén túl az infláció mérséklődése említhető. A 2003. januári jelentős mértékű hatósági áremelések számottevően hozzájárultak, hogy az árindex 2003. végére 10% közelébe emelekdett. 2004 során részben bázishatások miatt lendületes dezinfláció következett, novemberre a 12 havi infláció 6.3%-ra csökkent.

A kamatcsökkentések hatására a szlovák hozamgörbe rövidebb szegmense kb. 40 bp-tal lejjebb tolódott. Az 5 éves lejáraton szintén a szeptember végi állapotnál alacsonyabb hozamszinttel találkozhattunk az év végén, a 10 éves lejáraton kb. 50 bp volt a csökkenés (a benchmark szint a Reuters adatai szerint csak december 31-én ugrott 5%-ra, az új év első kereskedési napján már ismét 4.51%-ra csökkent).

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

A szlovák gazdaság már két teljes éve folyamatosan 4%, vagy afeletti GDP-növekedési ütemet produkál, melyben nagy szerepet játszik a korona erősödéséért is jobbára felelős külföldi működőtőke-beáramlás. 2004. harmadik negyedévében a várakozásokat (4.9%) meghaladva 5.3%-ra lassult a növekedési dinamika, mely még így is az egyik leggyorsabb a kelet-közép-európai régióban.

A lengyel zloty - amint azt már a bevezetőben is jeleztük - az elmúlt egy negyedévben mintegy 8%-ot, míg 2004 egészében több mint 13%-ot erősödött az euróval szemben. Érdemes azonban utalni rá, hogy az alacsony bérek, illetve a termelékenyég gyors javulása (munkaerőköltség-alapú reálárfolyam) kompenzálta a nominálisan jelentős árfolyam-erősödést.

A zloty trendszerű, és fokozódó erősödése nyomán egyes jegybanki nyilatkozatok már devizapiaci intervenciót is kilátásba helyeztek (a szabad lebegtetéses rendszer ellenére), melyre idáig nem került sor. A jegybank a kamatcsökkentéstől is tartózkodott. Az irányadó ráta változatlansága mellett azonban különösen a hozamgörbe hosszabb szegmensében számottevő hozamcsökkenés következett be a negyedév során.

A 10 éves papírok hozama a szeptember végi 7% közeléből év végére 5.8%-ig csökkentek.

A zloty erősödése mögött - a cseh részben említettekhez hasonlóan - ki kell térni bizonyos privatizációs ügyletekhez (pl. PKO BP Bank), illetve állami devizakötvény kibocsátásokhoz (euró, jen és svájci frank) kapcsolódó zlotyerősítő hatásra is. Emellett az is kiemelendő, hogy a lengyel jegybank 2004-ben összességében 125 bp-tal emelte az irányadó rátáját, melynek legfőbb indoka az infláció elleni küzdelem volt. A 3. negyedévben 6.5%-on álló lengyel kamatszint a második legmagasabb a régióban a magyar után.

A lengyel infláció nem csökken, így ez a tényező egyelőre nem nyit teret egy - a zloty erősödésének fékezését célzó - esetleges kamatcsökkentésnek.

A lengyel gazdaság a régióban bár továbbra is kiemelkedően jól teljesít, a GDP-bővülési ütem a harmadik negyedévben már 5% alá esett (4.8%) a korábbi 6% feletti ütemről. Az elemzői prognózisok további lassulással számolnak a következő időszakban is, mely a külső környezet romlásán túl a korábbi lendületes kamatemelések elhúzódó, illetve az erős zloty exportot visszafogó hatásának tudható be.

A régiós árfolyam-folyamatok jobb áttekinthetősége érdekében érdemes rápillantani a következő ábrára, mely azt mutatja, hogy a négy deviza közül a legnagyobb erősödést a zloty produkálta. A forint érdemben nem erősödött, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy nálunk létezik egy intervenciós sáv, melyhez a tényleges árfolyam igen közel van.

A 2004 elejétől vizsgált relatív árfolyam-alakulás alapján jól megfigyelhető egy trendszerű erősödés mind a négy régiós deviza esetében.

Az éves erősödés mértékénél is kiemelkedő a lengyel fizetőeszköz. Meg kell említenünk, hogy a rubel is tekintélyes mértékben izmosodott a dollárral szemben a tavalyi évben, mely jórészt az utolsó negyedévi jó rubelteljesítménynek volt köszönhető (az olajárak sokat segítettek).

Külön érdemes áttekinteni, hogy a hozamfelár hogyan alakult az elmúlt negyedévben a 4 vizsgált ország esetében. Az egyes országok 10 éves hozamait a hasonló futamidejű 10 éves eurókötvénnyel hasonlítottuk össze, a felár historikus alakulása bázispontban látható.

A magyar hozamfelár bár mintegy 100 bp-tal csökkent a negyedév során, de így is messze a legmagasabb a régióban.

Végül egy rövid inflációs összehasonlítást teszünk a régióban.

A lengyel infláció ezekben a hónapokban tetőzik, míg a cseh pénzromlási ütem már enyhe csökkenést mutat. A négy ország közül jó eséllyel csak a magyar lendületes dezinfláció nyit önmagában teret újabb monetáris enyhítéseknek, mellyel az Európában legmagasabb kamatszint, és ezáltal a magas hozamfelár is mérséklődhet a következő negyedévben.

#rubel árfolyam

Szomorú dolog derült ki a magyar munkahelyekről: erről csak nagyon kevesen tudnak

A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

Súlyos figyelmeztetést kaptak a magyar cégvezetők: ultimátumot adnak a dolgozók

A magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik - ez derült ki egy új kutatásból.

Tucatjával keresik a magyar dolgozókat az osztrákok: 2000 euró havi nettót adnak, gyakorlat sem kell

Ausztriában és hazánkban is készülnek már a nyári szezonra, a hotelek mindenhol keresik a kisegítő konyhai munkatársakat.

2 évvel ezelőtti szinten sincs a magyar dolgozók bére: mi lesz itt, ha újra rákapcsol az infláció?

Bod Péter Ákos szerint a felgyűlt államháztartási bajok miatt attól kell tartanunk, hogy 2024 végére ismét rákapcsol az áremelkedés.

Ekkora a baj a Google-nél? Brutális leépítést jelentettek be, sokan kerülnek utcára

A Google, az Alphabet vállalatcsoport részeként, költségcsökkentési intézkedések keretében számos alkalmazottját bocsátja el

Versengenek a magyarok a munkáért: ezekben a vármegyékben szinte lehetetlen állást találni

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

Forrnak az indulatok a diákbérek körül: valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak az idősebbeknél?

Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók? Szakértő oszlatja el az szja-kedvezmény körüli kételyeket.

Jóval több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint azt a KSH állítja

A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.

Csapdahelyzetben a kisgyermekes magyarok: sokmillió család megélhetése múlhat ezen

A kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása egy innovatív megoldás, amely új lehetőségeket nyit a munkaerőpiac és a családi élet összehangolásában.

Kevés munkakereső tudja, pedig tanítani kéne: ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni állásinterjún

A munkahelyek kötelesek diszkrimináció és zaklatásmentes légkört teremteni, így vannak olyan területek, melyekbe nem hogy beavatkozniuk, de még rákérdezniük sem szabad.

Szükségből lehetőség: a magyarok többsége már ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office.

Elképesztő, ami történik: már ezek a sztármelósok sincsenek biztonságban Magyarországon

Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról.

Nélkülözők kontra gondtalanul élők: kiderült, kinek mennyi pénz jut

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben.

Itt az újabb mesterterv: ezentúl csak így dolgozhatnak a magyar anyák?

A munkaerőpiacra visszatérő nők számára új lehetőségeket jelentenek a kismama műszakok.

Indul a pénzosztás: akár havi 180 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak a 30 év alattiak, itt kell jelentkezni

A kormány Ifjúsági garancia plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre.

Óriási a bajban a magyar melósok: egyre több az elégedetlen hang, itt még botrány lesz

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.

Lassan tényleg kiürül az ország: egyre több magyar lép le az elképesztő külföldi fizetésekért

70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.

Már nem sokáig trükközhetnek a bérekkel a magyar munkáltatók: nem titkolhatják a béreket tovább

Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír