Mi történt az árfolyamok és hozamok terén a régióban?

Pénzcentrum

2005. január 6. 10:05

Az elmúlt negyedévben a nemzeti fizetőeszközök erősödése jellemezte a kelet-közép-európai országok közül a négy leginkább meghatározó gazdaság (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország) pénzpiacait. Különösen igaz ez a lengyel zlotyra, mely az euróval szemben csupán az elmúlt egy negyedévben (szeptember 30.-december 31.) mintegy 8%-ot, míg 2004 egészében több mint 13%-ot erősödött. Az erősödési trendből a forint sem maradt ki, bár a legutóbbi negyedévben csupán 0.5%-ot izmosodott az euróval szemben ( 2004 egészében közel 6%-os nominális felértékelődéssel "büszkélkedhet"). Az elmúlt év lezárásával érdemesnek tartottuk országonként külön-külön is röviden megvizsgálni, hogy milyen folyamatok voltak a meghatározók a deviza- és állampapírpiacokon.

A 2004-es esztendőt még 12.5%-os jegybanki alapkamattal kezdtük, mely szeptember végére 11%-ra, az év végére egyszámjegyűre, 9.5%-ra csökkent. A forint a negyedik negyedévben jellemzően stabil volt, kisebb kilengések a kamatdöntésekre vonatkozó spekulációkhoz illetve a nemzetközi eseményekhez kapcsolódtak. A makrogazdasági egyensúlytalanságok folyamatosan foglalkoztatták a befektetőket, ugyanakkor ez a piaci folyamatokban érdemben nem érződött.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Amint láthatjuk, a magyar fizetőeszköz az euróval szemben egy 4 Ft-os sávban ingadozott, ezzel szemben a dollárral szemben jelentősen erősödött. Az utóbbi a dollár euróval szembeni jelentős gyengülésével magyarázható. Az év végén már 180 Ft-ért juthattunk dollárhoz. 2004-ben a forint összességében 13%-ot izmosodott a zöldhasúval szemben.

A nyár végén megindult hozamcsökkenési trend az utolsó negyedévben tovább folytatódott. A dezinflációs folyamat hatására a befektetők ismét nagyobb bizalommal fordultak a magyar állampapírok felé. Bár az erős forintárfolyam a külföldi befektetők egy részét visszatartotta (jobb belépési pontra vártak), folyamatosan ők is beszálltak a rally-ba. A forint hozamgörbe rövidebb szegmense mintegy 200 bp-tal, míg a hosszabb szegmense mintegy 120 bp-tal tolódott el lefelé.

A negyedév során összességében 150 bp-os jegybanki kamatcsökkentés következett be. A rövid oldali hozamcsökkenés ennél jelentősebb volt, ami mutatja, hogy a piac további kamatcsökkentéseket árazott be.

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy hogyan alakult idősorosan a hozamgörbe rövid, középső és hosszú szegmense a legutóbbi negyedév során, és a bekövetkezett kamatcsökkentések milyen elmozdulásokat generáltak.

Amint láthatjuk, a kamatcsökkentéseket megelőzően a piac kissé túlárazott, de érdemi korrekció nem következett be a következő vágásra vonatkozó várakozások következtében. Külön kiemelendő, hogy a hozamgörbe hosszabb szegmensén -melyre a kamatcsökkentések nincsenek közvetlen befolyással - is csökkenni tudtak a hozamok, mely a piaci bizalom erősödésére, a konvergencia-folyamat folytatódására utaló jelként értékelhető.

Amint utaltunk rá a kamatcsökkentésekhez, és ebből következően a hozammérséklődésekhez a teret a belső feltételek közül az infláció számottevő csökkenése szolgáltatta. Szeptemberben az éves alapú inflációs ráta még 6.6%-ot mutatott, mely a novemberi (legutóbbi) adatok szerint 5.8%-ra mérséklődött. Az ezt követő hónapokra további számottevő csökkenés következik be részben bázishatások miatt.

A magyar gazdaságra bár továbbra is dinamikus növekedés jellemző (kb. 4%-os éves átlagos bővülés), a növekedési dinamika némi lassulást mutat, mely összefügg a külső konjunkturális folyamatokkal. 2005-ben az elemzői prognózisok jellemzően 3.8% körül szóródnak.

A cseh korona a szeptember 30. - december 31. közötti időszakban több mint 3.5%-kal értékelődött fel az euróval szemben, melyet a cseh központi bank egyelőre csak szóban próbált meg fékezni. A jegybankelnök kijelentései szerint a cseh fizetőeszköz felértékelődése mögött nem húzódnak meg fundamentális okok, így egy erősödő, illetve erős szinten maradó koronaárfolyamnak a fenntarthatósága bizonytalan. A jegybank a két éves csúcsot jelentő 30 korona/eurós árfolyamszint ellenére még nem avatkozott be közvetlenül a devizapiacon.

Megjegyezzük, hogy bár az ún. carry-trade folyamatnak Csehország esetében a magyarországinál jóval csekélyebb a jelentősége (alacsonyabb hozamszintek, ld. később), ugyanakkor a privatizáció, illetve az állam devizakötvény-kibocsátásai, valamint a dinamikus cseh gazdasági növekedés kellő alapot szolgáltat(ott) a korona erősödéséhez. Az elemzők a januári cseh Reuters-poll alapján 2005-re átlagosan 4%-os GDP-bővüléssel számolnak.

A negyedév során változatlanul 2.5%-on maradt cseh irányadó rátának megfelelően a hozamgörbe rövidebb oldalán csak minimális, míg a középső szegmensben kb. 80 bp-os csökkenés következett be az eltelt negyedév során. A korona erősödése láttán a piac bizonyos szereplői kamatcsökkentésre számítottak, ennek tudható be, hogy december elején a 3 hónapos referencia-hozam minimális mértékben az irányadó két hetes betéti ráta alá csökkent.

A cseh infláció októberben érte el 2004-es csúcspontját, és azóta érezhető csökkenés következett be, a januári cseh Reuters-poll alapján az elemzők 2004 decemberre 2.7%-os éves alapú pénzromlási ütemet várnak, azaz folytatódhat a dezinflációs trend. Ezzel 2004-ben az éves átlagos pénzromlási ütem 2.8%-lenne és hasonló értéket várnak az elemzők a 2005-ös esztendőre is.

A szlovák korona az elmúlt negyedévben 3.3%-ot erősödött az euróval szemben. A fizetőeszköz november elején a 40 korona/eurós - korábban stabilnak, és a jegybank által védhetőnek tartott - szint alá erősödött.

A jegybank az erősödés fékezésére több alkalommal tényleges devizapiaci intervencióhoz is folyamodott, melyek átmeneti hatásokat értek el. Emellett a szlovák monetáris hatóság az év során összességében 200 bp-tal - utoljára váratlanul november végén 50 bp-tal - csökkentette az irányadó két hetes repó rátájának szintjét is.

2004.11.26 12:03
Váratlan 50 bázispontos szlovák kamatcsökkentés

Az összefoglalóban fontos kitérni arra, hogy a szlovák jegybank december közepén bejelentette: az eddigi implicit inflációs célkövetés rendszeréről áttér a valódi inflációs célkövetés rendszerére. Amint azt írásunkban már részletesen kifejtettük, az árfolyam- és inflációs cél egyidejű megléte és hangoztatása akár komoly zavarokhoz is vezethet Szlovákiában a következő időszakban.

2004.12.22 13:10
Inflációs célkövetés rendszerére tér át a szlovák jegybank is - konfliktusok a láthatáron

A szlovák jegybank kamatcsökkentései mögött a korona erősödésén túl az infláció mérséklődése említhető. A 2003. januári jelentős mértékű hatósági áremelések számottevően hozzájárultak, hogy az árindex 2003. végére 10% közelébe emelekdett. 2004 során részben bázishatások miatt lendületes dezinfláció következett, novemberre a 12 havi infláció 6.3%-ra csökkent.

A kamatcsökkentések hatására a szlovák hozamgörbe rövidebb szegmense kb. 40 bp-tal lejjebb tolódott. Az 5 éves lejáraton szintén a szeptember végi állapotnál alacsonyabb hozamszinttel találkozhattunk az év végén, a 10 éves lejáraton kb. 50 bp volt a csökkenés (a benchmark szint a Reuters adatai szerint csak december 31-én ugrott 5%-ra, az új év első kereskedési napján már ismét 4.51%-ra csökkent).

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A szlovák gazdaság már két teljes éve folyamatosan 4%, vagy afeletti GDP-növekedési ütemet produkál, melyben nagy szerepet játszik a korona erősödéséért is jobbára felelős külföldi működőtőke-beáramlás. 2004. harmadik negyedévében a várakozásokat (4.9%) meghaladva 5.3%-ra lassult a növekedési dinamika, mely még így is az egyik leggyorsabb a kelet-közép-európai régióban.

A lengyel zloty - amint azt már a bevezetőben is jeleztük - az elmúlt egy negyedévben mintegy 8%-ot, míg 2004 egészében több mint 13%-ot erősödött az euróval szemben. Érdemes azonban utalni rá, hogy az alacsony bérek, illetve a termelékenyég gyors javulása (munkaerőköltség-alapú reálárfolyam) kompenzálta a nominálisan jelentős árfolyam-erősödést.

A zloty trendszerű, és fokozódó erősödése nyomán egyes jegybanki nyilatkozatok már devizapiaci intervenciót is kilátásba helyeztek (a szabad lebegtetéses rendszer ellenére), melyre idáig nem került sor. A jegybank a kamatcsökkentéstől is tartózkodott. Az irányadó ráta változatlansága mellett azonban különösen a hozamgörbe hosszabb szegmensében számottevő hozamcsökkenés következett be a negyedév során.

A 10 éves papírok hozama a szeptember végi 7% közeléből év végére 5.8%-ig csökkentek.

A zloty erősödése mögött - a cseh részben említettekhez hasonlóan - ki kell térni bizonyos privatizációs ügyletekhez (pl. PKO BP Bank), illetve állami devizakötvény kibocsátásokhoz (euró, jen és svájci frank) kapcsolódó zlotyerősítő hatásra is. Emellett az is kiemelendő, hogy a lengyel jegybank 2004-ben összességében 125 bp-tal emelte az irányadó rátáját, melynek legfőbb indoka az infláció elleni küzdelem volt. A 3. negyedévben 6.5%-on álló lengyel kamatszint a második legmagasabb a régióban a magyar után.

A lengyel infláció nem csökken, így ez a tényező egyelőre nem nyit teret egy - a zloty erősödésének fékezését célzó - esetleges kamatcsökkentésnek.

A lengyel gazdaság a régióban bár továbbra is kiemelkedően jól teljesít, a GDP-bővülési ütem a harmadik negyedévben már 5% alá esett (4.8%) a korábbi 6% feletti ütemről. Az elemzői prognózisok további lassulással számolnak a következő időszakban is, mely a külső környezet romlásán túl a korábbi lendületes kamatemelések elhúzódó, illetve az erős zloty exportot visszafogó hatásának tudható be.

A régiós árfolyam-folyamatok jobb áttekinthetősége érdekében érdemes rápillantani a következő ábrára, mely azt mutatja, hogy a négy deviza közül a legnagyobb erősödést a zloty produkálta. A forint érdemben nem erősödött, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy nálunk létezik egy intervenciós sáv, melyhez a tényleges árfolyam igen közel van.

A 2004 elejétől vizsgált relatív árfolyam-alakulás alapján jól megfigyelhető egy trendszerű erősödés mind a négy régiós deviza esetében.

Az éves erősödés mértékénél is kiemelkedő a lengyel fizetőeszköz. Meg kell említenünk, hogy a rubel is tekintélyes mértékben izmosodott a dollárral szemben a tavalyi évben, mely jórészt az utolsó negyedévi jó rubelteljesítménynek volt köszönhető (az olajárak sokat segítettek).

Külön érdemes áttekinteni, hogy a hozamfelár hogyan alakult az elmúlt negyedévben a 4 vizsgált ország esetében. Az egyes országok 10 éves hozamait a hasonló futamidejű 10 éves eurókötvénnyel hasonlítottuk össze, a felár historikus alakulása bázispontban látható.

A magyar hozamfelár bár mintegy 100 bp-tal csökkent a negyedév során, de így is messze a legmagasabb a régióban.

Végül egy rövid inflációs összehasonlítást teszünk a régióban.

A lengyel infláció ezekben a hónapokban tetőzik, míg a cseh pénzromlási ütem már enyhe csökkenést mutat. A négy ország közül jó eséllyel csak a magyar lendületes dezinfláció nyit önmagában teret újabb monetáris enyhítéseknek, mellyel az Európában legmagasabb kamatszint, és ezáltal a magas hozamfelár is mérséklődhet a következő negyedévben.

#rubel árfolyam

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír