A magyar gazdaságban a világgazdaság folyamatait követve folytatódott a múlt év második felében megélénkült gazdasági növekedés - áll a KSH első 9 havi összefoglalójában. Az év során ugyan kissé mérséklődött a növekedés üteme, azonban nemzetközi összehasonlításban változatlanul magas. A tavaly ilyenkorinál élénkebb növekedést kínálati oldalról az alapvető termelő ágak, keresleti oldalról az export és a beruházások tették lehetővé. A háztartások fogyasztása is nőtt. A külkereskedelmet a tavalyinál valamivel nagyobb passzívum jellemezte. Az államháztartási hiány a tavalyinak másfélszeresét teszi ki. A fogyasztói árak a múlt évinél gyorsabban emelkedtek. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel, az utóbbi hónapokban azonban a foglalkoztatottság csökkent, a munkanélküliség pedig nőtt. A keresetek reálértéke gyakorlatilag nem változott.
A világgazdaságban 2004 III. negyedévében folytatódott a múlt év második felében kezdődött élénk gazdasági növekedés, kissé mérséklődött azonban ennek üteme. A lassulás a világgazdaság fejlettebb térségeiben eltérő mértékben ugyan, de mindenütt jelen volt. A gazdasági növekedés dinamizmusának alakulásában az Egyesült Államok szerepe meghatározó, a lendület fékeződése is innen indult ki. Az elemzők szerint ez a tendencia folytatódik, amit a világpolitikai helyzettel és a magas olajárakkal magyaráznak.
Az Európai Unióban (EU-25) később kezdődött és szerényebb mértékű volt a gazdasági fellendülés, mint az Egyesült Államokban. A növekedési ütem némi lassulása ebben a térségben is jelentkezett.
A növekedési ütemnek a világgazdaság fejlett térségeire jellemző lassulása Magyarországon is érvényesült. A bruttó hazai termék 2004 III. negyedévében 3.7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, az I. negyedévi 4.3%-os és a II. negyedévi 4.2%-os növekedést követően. A növekedési ütem I-III. negyedévi szinten 4.1%-ot tett ki, tavaly ugyanebben az időszakban 2.8%-kal nőtt a bruttó hazai termék. A magyar gazdaság növekedési üteme nemzetközi összehasonlításban változatlanul magasnak számít.
Az unióba újonnan belépett tagországok (tizek) közülük Csehországban és Lengyelországban gyorsabban fejlődött a III. negyedévben az ipar, mint nálunk, ugyanakkor a szlovák és a szlovén ipar teljesítménye lassabban nőtt, mint hazánké. A lassulás tendenciája a III. negyedévben kisebb-nagyobb mértékben mind a négy országban érvényesült.
Magyarországon a GDP tavalyinál élénkebb növekedését keresleti oldalról továbbra is az export és a beruházások kedvező alakulása tette lehetővé. A termékexport volumene az év első nyolc hónapjában 18%-kal emelkedett, a beruházások az I-III. negyedévben és a III. negyedévben egyaránt 13%-kal nőttek.
A beruházások összetétele a gazdaság fejlődése és egyensúlyi helyzete szempontjából továbbra is kedvező. Az exportban kiemelkedő jelentőségű feldolgozóiparban folytatódott a fejlesztési tevékenység gyors növekedése. Az I-III. negyedévben 27%-kal, az időszakon belül a III. negyedévben 28%-kal fordítottak többet beruházásra, mint az előző év azonos időszakában. Dinamikus fejlődés jellemezte a termeléssel közvetlen kapcsolatban álló infrastrukturális beruházásokat is. A szállítás, raktározás, hírközlési tevékenység fejlesztésére az I-III. negyedévben 26%-kal, a III. negyedévben 34%-kal költöttek többet, mint tavaly. Az év folyamán a lakásépítést is magában foglaló ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban mérséklődött a gyors növekedés.
Stagnálás-csökkenés tapasztalható a kereskedelem és vendéglátás, valamint a szállodaipar beruházásaiban. Hasonló tendencia érvényesült a túlnyomó részben, vagy teljes egészében az államháztartás által finanszírozott szolgáltatások (igazgatás és védelem, oktatás, egészségügy) fejlesztéseiben is.
A gazdasági növekedés mértéke a termelő ágazatokban (az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban) jóval meghaladta az átlagot. A mezőgazdaságban több aszályos év után az idén jó volt a gabonatermés. Ugyanakkor a szolgáltató ágazatok fejlődése jóval az átlag alatt maradt (2.4%).
Az ipar fejlődési üteme 2004 III. negyedévében nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas, az év folyamán azonban ezen a területen is a lassulás volt jellemző. Lassította az ipar fejlődését az Európai Unió konjunkturális helyzetében mutatkozó változás, valamint a forint felértékelődése is. Az év folyamán a külső gazdasági körülmények és a forint felértékelődésének exportmérséklő hatása felerősítette egymást. Ennek ellenére az ipar fejlődése változatlanul exportorientált volt, a belföldi értékesítést továbbra is a stagnálás-csökkenés jellemezte.
A termelékenység növekedését az ipari bruttó kereset reálértékének január-szeptemberi növekedésével (3.3%) egybevetve megállapítható, hogy ez a tényező számottevően javította az ipari termékek versenyképességét, részben ellensúlyozva ezzel a kedvezőtlen hatásokat.
Az építőipar teljesítménye az I-III. negyedévben 6.4%-kal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. Az utóbbi években az építőipari termelést nagy hullámzás jellemezte. Az idei növekedési ütem a megelőző évekre jellemző mértéket közelíti.
Az egyéb építmények (műtárgyak) csoportjában az I-III. negyedévi termelés 19%-kal volt nagyobb az előző évinél, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével összefüggésben. Ugyanakkor az épületek építése (2%-kal) a tavalyi szint alá csökkent.
Az idegenforgalomban a kiutazó magyarok száma jobban nőtt, mint a külföldről idelátogatóké. Különösen a román és az ukrán határszakaszon keresztül utazott ki sokkal több magyar állampolgár, mint tavaly. Ebben a bevásárló turizmusnak is szerepe volt. A hazai kereskedelmi szálláshelyeken a külföldivendég-forgalom élénkült, a belföldi mérséklődött.
A kiskereskedelmi forgalom volumene a január-szeptemberi időszak egészében 6.6%-kal volt nagyobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A III. negyedévben ennél valamivel szerényebb ütemű (5.5%-os) volt a növekedés. A növekedési ütem mérséklődése ellenére a lakosság vásárlása továbbra sincs összhangban jövedelmének alakulásával. A lakossági jövedelem legfontosabb eleme a reálkereset január-szeptemberben stagnált, sőt valamelyest csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A külgazdasági egyensúly változását csak részlegesen - a külkereskedelmi termékstatisztika adatai alapján - lehet megítélni, a folyó fizetési mérleg adata ugyanis a kiadvány elkészítésének időpontjában nem állt rendelkezésre.
A külkereskedelmet az I-III. negyedévben élénk forgalom és a tavalyinál valamivel nagyobb passzívum jellemezte. A termékkivitel és -behozatal január-szeptemberi értéke (euró alapon) egyaránt 15%-kal volt nagyobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban, az európai uniós belépésünk kapcsán átalakított külkereskedelmi statisztika első becslése szerint. A kilenchavi külkereskedelmi passzívum 3.7 milliárd euró volt, 0.5 milliárddal nagyobb, mint tavaly ilyenkor. A passzívum relatív nagysága nem változott, az export százalékában kifejezve tavaly és az idén is 11.7%-ot tett ki.
Az államháztartásra vonatkozó pénzügyminisztériumi adatok már októberre is rendelkezésre állnak. A tízhavi államháztartási hiány 1,329 milliárd forint volt. A deficit a tavaly ilyenkorinak a másfélszeresét teszi ki. A hiány növekedése az év második felében lefékeződött. A tíz hónap alatt felhalmozott hiány lényegében a deficit éves előirányzat összegének felel meg.
Az infláció alakulását az év eddig eltelt időszakában ellentétes hatású és időben is gyorsan változó mozgatórugók befolyásolták. Így az év elején a világpiaci olajárak mérsékelt színvonala, az európai uniós csatlakozásunk következtében a belső piacon bizonyos termékekből megnövekedett verseny, az utóbbi hónapokban a forint árfolyamának erősödése, az idei jó gabonatermés és egyéb tényezők mérséklőleg hatottak az árakra. Ezekkel ellentétben a tavalyi gyenge termés, a januárban bevezetett adóemelések, a forint év elejei gyengülése az euróval szemben, az olajáraknak az utóbbi hónapokban gyorsan emelkedő színvonala és az időszak egészében magas költségvetési hiány árnövelő hatású volt.
Az ipari termelői és a fogyasztói árak gyorsabban, az építőipari és a mezőgazdasági termelői árak lassabban emelkedtek, mint egy évvel korábban, a külkereskedelmi árak színvonala pedig alig változott. Az iparban az idei árnövekedés szinte teljes egészében a belföldi értékesítésben következett be, az exportértékesítési árak színvonala lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel.
Az éven belül az összes, és ezen belül a belföldi értékesítés áremelkedési ütemei különösebb tendencia nélkül ingadoztak az előző év azonos hónapjához képest, az összes eladás áremelkedése a legmagasabb januárban és májusban, a legalacsonyabb augusztusban volt. A mezőgazdaságban kettéválnak az első félév és a harmadik negyedév folyamatai. Az I-III. negyedévben a tavalyit némileg meghaladó növényitermék-árak úgy alakultak ki, hogy júniusig emelkedtek az egy évvel azelőttihez képest, szeptemberben viszont már 40%-kal alacsonyabbak voltak az évi csúcsot jelentő júniusitól. Az élő állatok és állati termékek árszínvonala az első félévben még éppen hogy elérte a tavalyit, a háromnegyedévben viszont érdemlegesen (bár nem túl nagy mértékben) már meghaladta azt.
A legfrissebb adatok szerint az előző hónaphoz képest októberben az ipari és szeptemberben az építőipari árak emelkedtek, a mezőgazdasági termelői árak csökkentek. A kiviteli árak augusztusban nőttek, a behozatali árak mérséklődtek. A fogyasztói árak a nyári hónapok lényegében változatlan, illetve csökkenő szintje után szeptemberben csekély, októberben nagyobb mértékben meghaladták az előző havit.
A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2004. augusztus-októberben a foglalkoztatottak száma 3 millió 915 ezer, a munkanélkülieké 255 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 5.6-ról 6.1%-ra emelkedett. Január-szeptember átlagában a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó bruttó átlagkeresete 141,200 forint volt. A nettó átlagkereset 91,400 forintot tett ki, ami nominálisan 6.9%-kal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A versenyszférában a keresetnövekedés dinamikája nagyobb volt, mint a költségvetés intézményeiben.
A nemzetgazdaság átlagában a reálkereset az I-III. negyedévben 0.1%-kal marad alatta az egy évvel korábbinak, ami lényegében stagnálást jelent.

Leesik az állad: ennyi havi fizetést kap Hernádi Zsolt, Világi Oszkár és a többi nagyvállalati főnök
A tőzsde prémium kategóriájába tartozó vállalatok vezetői közül Molnár József, a Mol vezérigazgatója keres a legtöbbet.
Beszámolók szerint az 1-3 éves korosztály 25%-a - tehát minden negyedik gyermek - elutasít valamilyen ételt, és sokuknál óvodás, általános iskolás korban is fennáll még a probléma.
Az egyre népszerűbb finanszírozási forma itthon is gyorsan terjed, egyre többen ismerik és használják.
Bár sokat fejlődött az utóbbi években a hazai startup ökoszisztéma, még egy nagyságrenddel, szinte minden fontos mutatóban le van maradva a régiós élvonaltól.
A 120 fős tulajdonosi közösség mellé most Balogh Petya cége is beszállt a Brancs közösségi finanszírozási platformba.
-
Videó: Budapesten rendezték a klímaszerelők világbajnokságát
Elméleti teszt, hibaelhárítási és forrasztási feladat várta a szerviztechnikusokat.
-
A férfiak jobban állnak anyagilag és határozottabbak is a pénzügyekben
A nők nagyobb eséllyel élték fel megtakarításaikat az elmúlt években.
-
Így lesz klímaberendezés a kerti kútból – startupokat díjazott az MVM
A hetedik alkalommal megrendezett MVM Edison startup versenyen az egyediség és a nemzetközi ambíciók is számítottak.
Sustainable World 2023
Portfolio Balaton Business Forum 2023
BUDAPEST - Pörgessük fel együtt a hazai KKV szektort!


