A KSH az első 9 havi gazdasági folyamatokról

A világgazdaságban 2004 III. negyedévében folytatódott a múlt év második felében kezdődött élénk gazdasági növekedés, kissé mérséklődött azonban ennek üteme. A lassulás a világgazdaság fejlettebb térségeiben eltérő mértékben ugyan, de mindenütt jelen volt. A gazdasági növekedés dinamizmusának alakulásában az Egyesült Államok szerepe meghatározó, a lendület fékeződése is innen indult ki. Az elemzők szerint ez a tendencia folytatódik, amit a világpolitikai helyzettel és a magas olajárakkal magyaráznak.

Az Európai Unióban (EU-25) később kezdődött és szerényebb mértékű volt a gazdasági fellendülés, mint az Egyesült Államokban. A növekedési ütem némi lassulása ebben a térségben is jelentkezett.

A növekedési ütemnek a világgazdaság fejlett térségeire jellemző lassulása Magyarországon is érvényesült. A bruttó hazai termék 2004 III. negyedévében 3.7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, az I. negyedévi 4.3%-os és a II. negyedévi 4.2%-os növekedést követően. A növekedési ütem I-III. negyedévi szinten 4.1%-ot tett ki, tavaly ugyanebben az időszakban 2.8%-kal nőtt a bruttó hazai termék. A magyar gazdaság növekedési üteme nemzetközi összehasonlításban változatlanul magasnak számít.

Az unióba újonnan belépett tagországok (tizek) közülük Csehországban és Lengyelországban gyorsabban fejlődött a III. negyedévben az ipar, mint nálunk, ugyanakkor a szlovák és a szlovén ipar teljesítménye lassabban nőtt, mint hazánké. A lassulás tendenciája a III. negyedévben kisebb-nagyobb mértékben mind a négy országban érvényesült.

Magyarországon a GDP tavalyinál élénkebb növekedését keresleti oldalról továbbra is az export és a beruházások kedvező alakulása tette lehetővé. A termékexport volumene az év első nyolc hónapjában 18%-kal emelkedett, a beruházások az I-III. negyedévben és a III. negyedévben egyaránt 13%-kal nőttek.

A beruházások összetétele a gazdaság fejlődése és egyensúlyi helyzete szempontjából továbbra is kedvező. Az exportban kiemelkedő jelentőségű feldolgozóiparban folytatódott a fejlesztési tevékenység gyors növekedése. Az I-III. negyedévben 27%-kal, az időszakon belül a III. negyedévben 28%-kal fordítottak többet beruházásra, mint az előző év azonos időszakában. Dinamikus fejlődés jellemezte a termeléssel közvetlen kapcsolatban álló infrastrukturális beruházásokat is. A szállítás, raktározás, hírközlési tevékenység fejlesztésére az I-III. negyedévben 26%-kal, a III. negyedévben 34%-kal költöttek többet, mint tavaly. Az év folyamán a lakásépítést is magában foglaló ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban mérséklődött a gyors növekedés.

Stagnálás-csökkenés tapasztalható a kereskedelem és vendéglátás, valamint a szállodaipar beruházásaiban. Hasonló tendencia érvényesült a túlnyomó részben, vagy teljes egészében az államháztartás által finanszírozott szolgáltatások (igazgatás és védelem, oktatás, egészségügy) fejlesztéseiben is.

A gazdasági növekedés mértéke a termelő ágazatokban (az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban) jóval meghaladta az átlagot. A mezőgazdaságban több aszályos év után az idén jó volt a gabonatermés. Ugyanakkor a szolgáltató ágazatok fejlődése jóval az átlag alatt maradt (2.4%).

Az ipar fejlődési üteme 2004 III. negyedévében nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas, az év folyamán azonban ezen a területen is a lassulás volt jellemző. Lassította az ipar fejlődését az Európai Unió konjunkturális helyzetében mutatkozó változás, valamint a forint felértékelődése is. Az év folyamán a külső gazdasági körülmények és a forint felértékelődésének exportmérséklő hatása felerősítette egymást. Ennek ellenére az ipar fejlődése változatlanul exportorientált volt, a belföldi értékesítést továbbra is a stagnálás-csökkenés jellemezte.

A termelékenység növekedését az ipari bruttó kereset reálértékének január-szeptemberi növekedésével (3.3%) egybevetve megállapítható, hogy ez a tényező számottevően javította az ipari termékek versenyképességét, részben ellensúlyozva ezzel a kedvezőtlen hatásokat.

Az építőipar teljesítménye az I-III. negyedévben 6.4%-kal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. Az utóbbi években az építőipari termelést nagy hullámzás jellemezte. Az idei növekedési ütem a megelőző évekre jellemző mértéket közelíti.

Az egyéb építmények (műtárgyak) csoportjában az I-III. negyedévi termelés 19%-kal volt nagyobb az előző évinél, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével összefüggésben. Ugyanakkor az épületek építése (2%-kal) a tavalyi szint alá csökkent.

Az idegenforgalomban a kiutazó magyarok száma jobban nőtt, mint a külföldről idelátogatóké. Különösen a román és az ukrán határszakaszon keresztül utazott ki sokkal több magyar állampolgár, mint tavaly. Ebben a bevásárló turizmusnak is szerepe volt. A hazai kereskedelmi szálláshelyeken a külföldivendég-forgalom élénkült, a belföldi mérséklődött.

A kiskereskedelmi forgalom volumene a január-szeptemberi időszak egészében 6.6%-kal volt nagyobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A III. negyedévben ennél valamivel szerényebb ütemű (5.5%-os) volt a növekedés. A növekedési ütem mérséklődése ellenére a lakosság vásárlása továbbra sincs összhangban jövedelmének alakulásával. A lakossági jövedelem legfontosabb eleme a reálkereset január-szeptemberben stagnált, sőt valamelyest csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A külgazdasági egyensúly változását csak részlegesen - a külkereskedelmi termékstatisztika adatai alapján - lehet megítélni, a folyó fizetési mérleg adata ugyanis a kiadvány elkészítésének időpontjában nem állt rendelkezésre.

A külkereskedelmet az I-III. negyedévben élénk forgalom és a tavalyinál valamivel nagyobb passzívum jellemezte. A termékkivitel és -behozatal január-szeptemberi értéke (euró alapon) egyaránt 15%-kal volt nagyobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban, az európai uniós belépésünk kapcsán átalakított külkereskedelmi statisztika első becslése szerint. A kilenchavi külkereskedelmi passzívum 3.7 milliárd euró volt, 0.5 milliárddal nagyobb, mint tavaly ilyenkor. A passzívum relatív nagysága nem változott, az export százalékában kifejezve tavaly és az idén is 11.7%-ot tett ki.

Az államháztartásra vonatkozó pénzügyminisztériumi adatok már októberre is rendelkezésre állnak. A tízhavi államháztartási hiány 1,329 milliárd forint volt. A deficit a tavaly ilyenkorinak a másfélszeresét teszi ki. A hiány növekedése az év második felében lefékeződött. A tíz hónap alatt felhalmozott hiány lényegében a deficit éves előirányzat összegének felel meg.

Az infláció alakulását az év eddig eltelt időszakában ellentétes hatású és időben is gyorsan változó mozgatórugók befolyásolták. Így az év elején a világpiaci olajárak mérsékelt színvonala, az európai uniós csatlakozásunk következtében a belső piacon bizonyos termékekből megnövekedett verseny, az utóbbi hónapokban a forint árfolyamának erősödése, az idei jó gabonatermés és egyéb tényezők mérséklőleg hatottak az árakra. Ezekkel ellentétben a tavalyi gyenge termés, a januárban bevezetett adóemelések, a forint év elejei gyengülése az euróval szemben, az olajáraknak az utóbbi hónapokban gyorsan emelkedő színvonala és az időszak egészében magas költségvetési hiány árnövelő hatású volt.

Az ipari termelői és a fogyasztói árak gyorsabban, az építőipari és a mezőgazdasági termelői árak lassabban emelkedtek, mint egy évvel korábban, a külkereskedelmi árak színvonala pedig alig változott. Az iparban az idei árnövekedés szinte teljes egészében a belföldi értékesítésben következett be, az exportértékesítési árak színvonala lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel.

Az éven belül az összes, és ezen belül a belföldi értékesítés áremelkedési ütemei különösebb tendencia nélkül ingadoztak az előző év azonos hónapjához képest, az összes eladás áremelkedése a legmagasabb januárban és májusban, a legalacsonyabb augusztusban volt. A mezőgazdaságban kettéválnak az első félév és a harmadik negyedév folyamatai. Az I-III. negyedévben a tavalyit némileg meghaladó növényitermék-árak úgy alakultak ki, hogy júniusig emelkedtek az egy évvel azelőttihez képest, szeptemberben viszont már 40%-kal alacsonyabbak voltak az évi csúcsot jelentő júniusitól. Az élő állatok és állati termékek árszínvonala az első félévben még éppen hogy elérte a tavalyit, a háromnegyedévben viszont érdemlegesen (bár nem túl nagy mértékben) már meghaladta azt.

A legfrissebb adatok szerint az előző hónaphoz képest októberben az ipari és szeptemberben az építőipari árak emelkedtek, a mezőgazdasági termelői árak csökkentek. A kiviteli árak augusztusban nőttek, a behozatali árak mérséklődtek. A fogyasztói árak a nyári hónapok lényegében változatlan, illetve csökkenő szintje után szeptemberben csekély, októberben nagyobb mértékben meghaladták az előző havit.

A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2004. augusztus-októberben a foglalkoztatottak száma 3 millió 915 ezer, a munkanélkülieké 255 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 5.6-ról 6.1%-ra emelkedett. Január-szeptember átlagában a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó bruttó átlagkeresete 141,200 forint volt. A nettó átlagkereset 91,400 forintot tett ki, ami nominálisan 6.9%-kal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A versenyszférában a keresetnövekedés dinamikája nagyobb volt, mint a költségvetés intézményeiben.

A nemzetgazdaság átlagában a reálkereset az I-III. negyedévben 0.1%-kal marad alatta az egy évvel korábbinak, ami lényegében stagnálást jelent.