Inflációs jelentés: megemelt árindex prognózis, magasabb növekedési becslés

Májusban és júniusban növekedett a forintbefektetésektől elvárt kockázati felár - állapítja meg az inflációs jelentés. Emögött elsősorban a hazai gazdasági folyamatok, különösen a külső egyensúly megítélésének romlása állt. Az amerikai kamatciklus beindulására vonatkozó várakozások, valamint az ezzel járó alacsonyabb globális kockázatvállalási hajlandóság is részben ebben az időszakban, főleg áprilisban és májusban éreztette hatását.

A kockázati felár emelkedése a forint árfolyamának tartós gyengülése nélkül ment végbe, és magasabb forinthozamokban öltött testet. A májusi hozamemelkedés a hozamgörbe egészét érintette, júniustól a romló kockázati megítélés elsősorban már a következő 3-4 évre vonatkozó magasabb kamatvárakozásokban jelent meg.

Július második felében némiképp javult a kockázati megítélés, amit elsősorban globális és regionális hatásoknak tulajdoníthatunk. A hozamok minden lejáraton csökkentek, a forint árfolyama erősödött. A hozamok ugyanakkor még mindig magasabbak, mint május elején voltak.

Általánosságban, az első félévben az inflációt befolyásoló legfontosabb kínálati oldali tényezők közül, az adóemelés mellett, a magas szintre emelkedő versenyszférabeli bérinflációtérdemes megemlíteni. Bár a magas bérinfláció növelte a költségoldali inflációs nyomást, a magas termelékenység-növekedés és az előző évhez képest erősebb forint árfolyam ez ellen hathatott.

A keresleti oldali folyamatok közül az idei félév elején a fogyasztás 2001-2003 közepe közötti rendkívül gyors növekedésének késleltetett inflációs hatása lehetett domináns, míg a második negyedévben ezt már ellensúlyozhatta a lassuló fogyasztás infláció-mérséklő hatása.

Az inflációs várakozásokra vonatkozó információk az MNB szerint ellentmondásosak: miközben a piaci elemzők és a kutatóintézetek 2004-re és 2005-re is a korábbinál lassabb infláció-csökkenésre számítanak, addig a lakosság és a vállalatvezetők a korábbiaknál valamelyest kedvezőbbnek ítélték meg az inflációs kilátásokat.

Az MNB prognózisa szerint a külső és belső konjunkturális folyamatok idén a gazdaság bővülésének 3.8 százalékra történő gyorsulását eredményezik. 2005-ben a növekedés 3.6 százalék körül alakul várhatóan. A korábbi prognózis idénre és 2005-re is 3.4% volt. A növekedési ütem gyorsulását, majd enyhe lassulását döntően a nemzetgazdasági beruházások alakulásával magyarázza a jegybank. Az előrejelzés külpiacunk dinamikus bővülésével számol. A lakossági beruházások a lakástámogatási rendszer elmúlt év végén bekövetkezett változása miatt folyamatosan lassulnak, ám ennek hatása inkább az év vége felé kezd érzékelhetővé válni. Az állami beruházások pedig 2005-ben, a normatív fiskális feltevés alapján mérséklődnek.

A lakosság rendelkezésre álló jövedelme és fogyasztása 2004-ben viszonylag mérsékelten bővül. Később azonban a jövedelmi helyzet fokozatos javulása a fogyasztás enyhe gyorsulásának irányába mutat. Az állami szektor az aggregált keresletre az idei évben mérséklően hat, a kereslet-szűkítés mértéke idén a GDP másfél százalékánál is több lehet. Jövőre, a feltételezett fél százalékos ESA-hiány csökkenésnek megfelelően, szerényebb mértékű kereslet-szűkítő hatással számolhatunk.

A belföldi kereslet, és különösen a dinamikus beruházási tevékenység importvonzata miatt azonban a gyorsan növekvő export ellenére a nettó export idén még enyhén negatív lesz, 2005-ben azonban már pozitívvá válhat.

A munkaerő-kereslet kínálati korlátokba ütközése magas bérinflációhoz vezethet. A korábbi évek magas bérinflációja a tőke-munka helyettesítést ösztönzi, illetve bizonyos szektorokban már érzékelhető a strukturális munkaerőhiány.

2005. elejéig markáns, később lassuló dezinflációra számít a szakértő csoport a prognózis alappályájában. 2004. végén és 2005. elején igen markáns, míg 2005. második negyedévétől kezdődően fokozatos, mérsékelt dezinflációra van esély. Az alapfeltevések érvényessége esetén 2004. végére 6 százalék körüli szintre, míg 2005. végére 4-5 százalék közé eshet a fogyasztóiár-index. Az árnövekedés mértéke legnagyobb eséllyel a célsáv (4%+/-1%)felső felében helyezkedik majd el, úgy, hogy az előrejelzés körüli bizonytalanság enyhén a magasabb infláció felé mutat.

Kínálati oldalon a fajlagos bérköltségek mérséklődése és az olajárak jelenlegi magas szintről történő feltételezett csökkenése az infláció lassulásának irányába mutat. Hasonlóan a dezinflációt támogatja a feldolgozatlan élelmiszerek piacán érvényesülő verseny és a szabályozott árak - feltétezésünk szerinti - átlag alatti emelkedése is. A keresleti oldali folyamatok azonban hosszabb távon némileg lassítják a dezinflációt.

Összességében a jövő év végi inflációs előrejelzés a korábbi jelentéshez képest emelkedett, de egyúttal az alap-előrejelzésnél magasabb infláció felé mutató kockázatok valamelyest mérséklődtek.