Kínai uralom a külkereskedelmi deficitben, 40%-kal növekvő behozatal

Pénzcentrum
2004. május 10. 09:48

Hazánkban az elmúlt években viszonylag magas volt a külkereskedelmi deficit GDP-hez viszonyított aránya. A passzívum jelentős része néhány nagyobb országra korlátozódik. Érdemesnek tartottuk megvizsgálni, hogy az elmúlt hét évben (1997-2003) hogyan változott hazánk külkereskedelmi orientációja, mely országok esetén áll fenn aktívumunk, illetve passzívumunk és ezek milyen arányban járultak hozzá külkereskedelmi hiányunkhoz. Írásunk célja a mély és az egyes gazdasági szektorok szintjéig terjedő elemzés helyett elsősorban a főbb tendenciákra való rávilágítás. A vizsgálat egyik legfőbb tanulsága, hogy mára a Kínával folytatott kereskedelmünk adja a legnagyobb passzívumot az egyenlegben, a kínai import igen dinamikusan, 40% körüli mértékben bővül.

Az elmúlt hét évet tekintve a külkereskedelmi mérleg passzívuma GDP-arányosan jellemzően 5-7% között ingadozott.


A hozzávetőlegesen 700 - 1000 millárd forint közötti nagyságrendet elérő hiány kialakulása mindössze néhány jelentősebb partnerünkkel folytatott kereskedelemhez köthető. Mind export, mind import oldalon legjelentősebb partnereink közé sorolható Németország, Kína, Oroszország, Franciaország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok.

Hazánk exportja illetve importja 1998 és 2003 között évente átlagosan mintegy 13%-kal bővült, azonban az egyes években jelentős ingadozások figyelhetők meg.


A jelentős ingadozások főként konjunkturális okokkal (pl. németországi recesszió), illetve külpiaci sokkokkal (pl. orosz válság) magyarázhatók, de általánosságban elmondható, hogy hazánk külkereskedelme viszonylag koncentrált, ezért a fő kereskedelmi partnereinknél bekövetkező változások jelentős mértékben tükröződnek a magyar (külkereskedelmi) adatokban is.

Érdemes a hét ország összexportból (54%) és összimportból (57%) történő részesedését felbontani az egyes országokra is. Hazánk egyértelműen legfontosabb külkereskedelmi partnere mind export, mind import szempontjából Németország. A legnagyobb európai gazdasággal szemben rendelkezünk a legjelentősebb aktívummal is. Az 1997-2003-as időszakot figyelembe véve ide irányul a hazai export átlagosan 36%-a (a 7 ország 54%!), míg az onnan származó import a teljes behozatalnak átlagosan 26%-át teszi ki. Érdemes még megjegyezni, hogy 1997-ben a Németországba irányuló exportunk a teljes exportunkon belüli 37%-ról 2003-ra 34%-ra csökkent, míg ugyanez az arányszám a Németországból származó importunk esetében 27 százalékról 22 százalékra történő visszaesést jelent. Ily módon függésünk némileg mérséklődött.

Az 1997 és 2003 közötti időszakot vizsgálva a kivitel és a behozatal szempontjából Olaszország bizonyult második legfontosabb külkereskedelmi partnerünknek. Míg az olasz export részaránya a teljes exportból átlagosan 5.9%-ot tett ki, addig az importbeli részesedése átlagosan 7.5%-os volt. Mind az összexporton, mind az összimporton belüli részesedés stabilnak mondható, a vizsgált évek során nem történt jelentős változás (megbízható külkereskedelmi partnerek, régi kapcsolatok).

A vizsgált időszakban harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnerünk Oroszország volt. Az ország kitüntetett szerepét elsősorban az energiahordozóknak köszönheti. Az orosz import az összimporton belül átlagosan 6.9%-ot tett ki a vizsgált időszakban, azonban ami sokkal kedvezőtlenebb: a hatalmas országba irányuló exportunk átlagosan 2.2% volt az összes kivitelünkön belül (’98 előtti 5% feletti szintről 2% alá esett a válságot követően). Feltehetően a jelentős energiafüggőség miatt még hosszabb ideig jelentős passzívumunk fog fennmaradni Oroszországgal.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A különféle, hazánk külkereskedelmével foglalkozó fórumokon rendszeresen elhangzik, hogy erőteljesebb hangsúlyt kellene helyezni oroszországi kivitelünk fokozására, mert még hatalmas kiaknázható lehetőségek mutatkoznak a magyar exportőrök előtt. Érdemes a következő ábrán megfigyelni, hogy az orosz válság hatására jelentősen visszaeső exportunk még mindig lényegesen alacsonyabb szintet mutat mint 1998 előtt.


Hazánk másik viszonylag kiegyensúlyozott külkereskedelmi partnerének számít Franciaország. A francia relációjú kivitel az összexporton belül 1997 és 2003 között közel 5%-os értéket ért el, míg az import 4.6%- körül ingadozott. Bár a 7 év alatt az egyes hónapok külkereskedelmi adatainak átlagából szerény mértékű aktívum adódik, de igen jelentős a szezonális ingadozás az egyenlegnél.

Franciaországhoz hasonlóan az Egyesült Államokkal folytatott külkereskedelmünk aránya is hasonló súlyú az összexportot (4.2%) és az összimportot (3.7%) tekintve, és itt is elmondható, hogy a szerény mértékű havi egyenleg-adatokból kialakuló aktívum mögött igen jelentős szezonális ingadozások tapasztalhatók.

A két ázsiai ország: Japán és Kína esetében nagyfokú hasonlóságról beszélhetünk hazánk jelentős külkereskedelmi passzívumát illetően. A kedvezőtlen tendencia egyik oldala: a magyar összexporton belül mind a Japánba, mind a Kínába irányuló kivitelünk teljes exporton belüli részaránya a vizsgált időszakban gyakorlatilag stagnált. A Japánba irányuló export a teljes kivitel átlagosan 0.5 százalékát, a kínai 0.3 százalékát tette ki.

A kivitel stagnálásával szemben a Japánból származó importunk az 1997-es 3.3%-ról 2003-ra 4.1%-ra nőtt a teljes importon belül. Ami azonban ennél sokkal kedvezőtlenebb a külkereskedelmi hiányunk szempontjából: 1997-ben az összimporton belül a Kínából származó import még csak 1.4%-ot tett ki, ez az arány 2003-ra már 6.9%-ra növekedett.


A passzívum abban az esetben még inkább megragadható, ha a nominális adatokat is megvizsgáljuk: a két országgal fennálló passzívumunk lényegesen meghaladja a Németországgal szemben elért jelentős aktívumot, és a két országgal szemben fennálló passzívumunk az 1997-2003 közötti átlagos külkereskedelmi (havi értékek átlaga) hiány mértékének mintegy 78%-át (!) adja. (A teljes külkereskedelmi deficitnél természetesen a bizonyos országokkal szemben fennálló aktívumot is figyelembe kell venni.)

Míg 1997-ben a Japánnal szemben fennálló hiány a teljes deficitben 28%-ot tett ki, addig egy jelentős átmeneti növekedés után 2003-ra 33%-ra emelkedett. A Kínával szembeni passzívum aránya a vizsgált időszakban több mint megnégyszereződött: az 1997-es 13%-ról 2003-ra már elérte a teljes passzívumunk 61%-át!


A KSH adatai szerint hazánk fejlődő országokból (ide tartozik Kína is, feltehetően nagy súllyal) származó importja 1997-ben 7%-ot tett ki a teljes importon belül, addig ez az arány 2003-ra 17%-ra nőtt.

Hazánk külkereskedelmi orientációjának alakulásával mindenképpen érdemes a továbbiakban is foglalkozni, főként amiatt, hogy az EU-bővítés kapcsán a legtöbb tanulmány a külkereskedelem jelentős bővülését prognosztizálja az elkövetkezendő években. Magyarország külkereskedelmi orientációja feltehetően csak lassan változhat meg, ugyanakkor lényegesebb elmozdulásra a mostani szerkezethez képest a következő években nem lehet számítani. Egyes tanulmányok a környező országokkal folytatott külkereskedelem élénkülését vetítik előre.

HR BLOGGER
legacykft  |  2021.05.14 18:55
Az utóbbi években nagyon keresetté és trendivé vált Agile Coach-nak lenni. Az álláshirdetések tele v...
hrbonbon  |  2021.05.14 18:06
Article written by Zineb Krafess, Researcher AIMS International  Morocco In 2020, recruitment has...
perfekt  |  2021.05.13 10:30
A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló, többször módosítot...
vezetoi-coaching  |  2021.05.12 15:36
Duolingo „használati utasítás” (blogokból szedtem össze, de alapvetően a saját gyakorlati tapasztala...
hrdoktor  |  2021.05.10 06:35
A munkahelyi egészségvédelem részeként az elhízás megelőzésével is foglalkoznunk kell. [...] Bőve...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 16. vasárnap
Mózes, Botond
19. hét
Május 16.
A fény világnapja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?