Kínai uralom a külkereskedelmi deficitben, 40%-kal növekvő behozatal

Az elmúlt hét évet tekintve a külkereskedelmi mérleg passzívuma GDP-arányosan jellemzően 5-7% között ingadozott.

Hazánk exportja illetve importja 1998 és 2003 között évente átlagosan mintegy 13%-kal bővült, azonban az egyes években jelentős ingadozások figyelhetők meg.

Érdemes a hét ország összexportból (54%) és összimportból (57%) történő részesedését felbontani az egyes országokra is. Hazánk egyértelműen legfontosabb külkereskedelmi partnere mind export, mind import szempontjából Németország. A legnagyobb európai gazdasággal szemben rendelkezünk a legjelentősebb aktívummal is. Az 1997-2003-as időszakot figyelembe véve ide irányul a hazai export átlagosan 36%-a (a 7 ország 54%!), míg az onnan származó import a teljes behozatalnak átlagosan 26%-át teszi ki. Érdemes még megjegyezni, hogy 1997-ben a Németországba irányuló exportunk a teljes exportunkon belüli 37%-ról 2003-ra 34%-ra csökkent, míg ugyanez az arányszám a Németországból származó importunk esetében 27 százalékról 22 százalékra történő visszaesést jelent. Ily módon függésünk némileg mérséklődött.

Az 1997 és 2003 közötti időszakot vizsgálva a kivitel és a behozatal szempontjából Olaszország bizonyult második legfontosabb külkereskedelmi partnerünknek. Míg az olasz export részaránya a teljes exportból átlagosan 5.9%-ot tett ki, addig az importbeli részesedése átlagosan 7.5%-os volt. Mind az összexporton, mind az összimporton belüli részesedés stabilnak mondható, a vizsgált évek során nem történt jelentős változás (megbízható külkereskedelmi partnerek, régi kapcsolatok).

A vizsgált időszakban harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnerünk Oroszország volt. Az ország kitüntetett szerepét elsősorban az energiahordozóknak köszönheti. Az orosz import az összimporton belül átlagosan 6.9%-ot tett ki a vizsgált időszakban, azonban ami sokkal kedvezőtlenebb: a hatalmas országba irányuló exportunk átlagosan 2.2% volt az összes kivitelünkön belül (’98 előtti 5% feletti szintről 2% alá esett a válságot követően). Feltehetően a jelentős energiafüggőség miatt még hosszabb ideig jelentős passzívumunk fog fennmaradni Oroszországgal.

A különféle, hazánk külkereskedelmével foglalkozó fórumokon rendszeresen elhangzik, hogy erőteljesebb hangsúlyt kellene helyezni oroszországi kivitelünk fokozására, mert még hatalmas kiaknázható lehetőségek mutatkoznak a magyar exportőrök előtt. Érdemes a következő ábrán megfigyelni, hogy az orosz válság hatására jelentősen visszaeső exportunk még mindig lényegesen alacsonyabb szintet mutat mint 1998 előtt.

Franciaországhoz hasonlóan az Egyesült Államokkal folytatott külkereskedelmünk aránya is hasonló súlyú az összexportot (4.2%) és az összimportot (3.7%) tekintve, és itt is elmondható, hogy a szerény mértékű havi egyenleg-adatokból kialakuló aktívum mögött igen jelentős szezonális ingadozások tapasztalhatók.

A két ázsiai ország: Japán és Kína esetében nagyfokú hasonlóságról beszélhetünk hazánk jelentős külkereskedelmi passzívumát illetően. A kedvezőtlen tendencia egyik oldala: a magyar összexporton belül mind a Japánba, mind a Kínába irányuló kivitelünk teljes exporton belüli részaránya a vizsgált időszakban gyakorlatilag stagnált. A Japánba irányuló export a teljes kivitel átlagosan 0.5 százalékát, a kínai 0.3 százalékát tette ki.

A kivitel stagnálásával szemben a Japánból származó importunk az 1997-es 3.3%-ról 2003-ra 4.1%-ra nőtt a teljes importon belül. Ami azonban ennél sokkal kedvezőtlenebb a külkereskedelmi hiányunk szempontjából: 1997-ben az összimporton belül a Kínából származó import még csak 1.4%-ot tett ki, ez az arány 2003-ra már 6.9%-ra növekedett.

Míg 1997-ben a Japánnal szemben fennálló hiány a teljes deficitben 28%-ot tett ki, addig egy jelentős átmeneti növekedés után 2003-ra 33%-ra emelkedett. A Kínával szembeni passzívum aránya a vizsgált időszakban több mint megnégyszereződött: az 1997-es 13%-ról 2003-ra már elérte a teljes passzívumunk 61%-át!

Hazánk külkereskedelmi orientációjának alakulásával mindenképpen érdemes a továbbiakban is foglalkozni, főként amiatt, hogy az EU-bővítés kapcsán a legtöbb tanulmány a külkereskedelem jelentős bővülését prognosztizálja az elkövetkezendő években. Magyarország külkereskedelmi orientációja feltehetően csak lassan változhat meg, ugyanakkor lényegesebb elmozdulásra a mostani szerkezethez képest a következő években nem lehet számítani. Egyes tanulmányok a környező országokkal folytatott külkereskedelem élénkülését vetítik előre.