A KSH az év eleji folyamatokról: élénk gazdasági növekedés

Élénkülő gazdaság, jelentős ipari exportnövekedés

A múlt év második felében kezdődő gazdasági élénkülés januárban folytatódott. Az ipari termelés 9.9%-kal volt magasabb, mint tavaly januárban. A csatlakozó országok közül Lengyelországban gyorsabban nőtt az ipar, mint nálunk (14%-kal), Csehországban és Szlovákiában lassabban.
Magyarországon az ipari termelés gyorsuló növekedését kizárólag az exportértékesítés 19%-os felfutása magyarázza. A belföldi értékesítés 3.6%-kal alacsonyabb a tavalyinál. Kiugróan gyors fejlődést mutat a villamosgép- és műszergyártás, ahol 30%-kal emelkedett az export. Ez utóbbi ágazat adta januárban a feldolgozóipari kivitel több mint 40%-át.

Az ipar termelékenysége közel 11%-kal javult. Az ipari bruttó kereset reálértékben 1.5%-kal nőtt, a versenyképesség tehát e tényezővel összefüggésben javult.

Az építőipar teljesítménye januárban 13%-kal emelkedett tavaly januárhoz képest. Az építőiparon belül nagy növekedés mutatkozik az egyéb építmények (műtárgyak) építésében, miközben az épületek építése kissé elmaradt a tavaly januáritól.

Javuló külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg

A külkereskedelmi forgalom januárban élénkült, és az export dinamikája továbbra is meghaladta az importét. Az előzetes, becsléssel kiegészített adatok szerint az export volumene 18%-kal, az importé 12%-kal volt nagyobb, mint tavaly januárban. Az export javára mutatkozó eltérés hatására a külkereskedelmi passzívum majd a felére csökkent. (A tavaly januári 250 millió euróval szemben az idén 137 millió euró volt a hiány.)

A folyó fizetési mérleg deficitje - a MNB előzetes adatai szerint - ugyancsak mérséklődött a tavaly ilyenkori 200-ról 163 millió euróra. Ebben két tényező játszott meghatározó szerepet; részint a külkereskedelmi áruforgalom egyensúlyának javulása, részint a kamatjellegű kiadások csökkenése. Számottevően mérsékelte a javuló tendenciát, hogy a szolgáltatásokból eredő bevételek és kiadások egyenlege romlott tavaly januárhoz képest, meghatározóan az idegenforgalmi bevételek visszaesése miatt.

Növekvő államháztartási hiány

Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) január-februárban 341 milliárd forint volt, 134 milliárddal több a tavalyinál. A növekmény közel 80%-a a központi költségvetésben jelent meg, ahol a nagyobb passzívum kialakulásában meghatározó szerepe volt a központi költségvetési szerveknél megjelenő többletkiadásoknak. Közel kétszeresére nőttek továbbá a lakástámogatások, és megemelkedtek az adósságszolgálati kiadások is.

Élénkebb áremelkedés

A múlt évre jellemző, korábbinál élénkebb áremelkedés ez év elején is megfigyelhető volt. Ebben több tényező is jelentős szerepet játszott, köztük a múlt évi kedvezőtlen mezőgazdasági terméseredmények, a forint árfolyamváltozása, az áfakulcsok módosítása és az energia drágulása. A fogyasztóiár-emelkedés élénkülése februárban is folytatódott. A januári árszint 6.6%-kal, a februári 7.1%-kal volt magasabb, mint 2003-ban. Februárban a háztartási energia és a gyógyszerek áremelkedése volt a legnagyobb (20, illetve 19%-os).

Enyhén növekedett a foglalkoztatottság, jelentős lassulás a reálbérnövekedésben

A foglalkoztatottak száma az utóbbi három hónap (december-február) átlagában az egy évvel korábbihoz képest enyhén emelkedett, a munkanélkülieké pedig csökkent, a közvetlen megelőző időszakokhoz viszonyítva azonban a foglalkoztatottság mérséklődése és a munkanélküliség emelkedése látható. A versenyszférában folytatódott a lassú létszámemelkedés, miközben a költségvetési intézményekben alkalmazottak száma november óta kissé mérséklődött.

A januári reálkereset a tavalyi 18%-os növekedés után az idén 0.4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.