OTP: Volt már jobb is... - az alacsony eredmény okai (7)

Pénzcentrum
2004. február 13. 07:10

Az OTP Bank 2003. évi negyedik negyedéves eredménye kissé elmaradt a már korábban lehűtött várakozásoktól is. Az általunk számított 14.8 mrd Ft-os konszenzusos várakozás átlagát ugyan néhány irreálisan magasnak tűnő becslés húzta fel, de őket leszámítva is az általunk megkérdezett elemzők többsége kissé magasabb eredményre számított. Az MSZSZ (Magyar Számviteli Szabványok) szerinti OTP 4. negyedéves eredmény 15.2 mrd Ft lett.

Bár éves szinten az OTP eredménye rekord szintű növekedést mutat, a tavalyi negyedik negyedévben a bank MSZSZ szerint is gyakorlatilag csak megismételni tudta a tavalyi utolsó negyedév teljesítményét, az elmúlt negyedévek teljesítményétől pedig 25-55%-kal maradt el.



1. Jelentős, milliárdos veszteség az értékpapírforgalmazás soron az utolsó negyedévben. Ennek legfőbb alkotója a bank 1.4 mrd Ft-os kereskedési vesztesége volt, vélhetően az állampapír piaci hozamemelkedés nyomán.

2. A negyedik negyedévben a személyi, adminisztrációs, általános jellegű költségek kiugró növekedést mutatnak hagyományosan, ez az idei negyedévben fokozottan igaz volt. A béremelések és prémiumok kifizetése mellett a jelentős létszámcsökkentéshez kapcsolódó egyszeri kiadások egyaránt terhelték a 4. negyedéves eredményt (személyi jellegű ráfordítások konszolidáltan 37.4%-kal nőttek!), emellett a BOR és DSK projektek lezárásának költségei, jelentős bérleti és tanácsadói díj kifizetésekre is sor került az időszakban.
A fenti tételek egyszeri extra költsége a 4. negyedévben 2 mrd Ft-ra volt tehető!

3. A bank hitelállomány minősége a 4. negyedévben romlott. A 3. negyedév végéhez képest az összes követelés nem nőtt, a minősített és problémás hitelállomány ezzel szemben 10, ill. 16%-kal emelkedett! Ez értelemszerűen magasabb céltartalékképzéssel is járt együtt (a magasabb céltartalék képzést már az előző negyedévekben is vártuk az OTP-től), bár ahogy azt a későbbiekben részletesen bemutatjuk, a céltartalék képzés terén megítélésünk szerint még lehet behoznivalója az OTP-nek.

4. A 4. negyedévben az OTP 2 mrd Ft-os goodwill amortizációs értéket számolt el a DSK bolgár bank akvizíciója után. Bár a felületes szemlélő számára ez is az OTP gyengébb eredménye egyik magyarázatául szolgálhatna, ebben a negyedévben a bolgár bankot NEM lehet okolni a gyengébb eredményért, ugyanis a DSK adó előtti eredménye szinte teljesen pontosan megegyezett a rá elszámolt goodwill amortizáció összegével (2.05 mrd Ft). 2004-ben a DSK fejlesztések beindulásával azonban a bolgár bank eredményessége minden bizonnyal átmenetileg mínuszba megy át, mely a jövő évi eredményre fog nyomást gyakorolni.


Konszolidált szinten a negyedéves növekedés húzóereje egyértelműen a kamatbevételek emelkedése volt az OTP Banknál.



A kamatbevételek összetételén belül a korábbiakhoz képest jelentősen nőtt a lakosságtól és az értékpapírokból származó kamatbevétel, a lakossági hitelállomány és a jelzáloglevél állomány volumenének jelentős növekedése miatt.


Banki szinten a kamatozó eszközökön elért kamatkülönbözet éves szinten 5.10% volt, mely mindössze 5 bp-tal marad el a tavalyi értéktől. A teljes eszközállományra vetített kamatmarzs 4.63% volt, mely a tavalyi szinthez képest 6bp-os csökkenést jelent - ez szintén elfogadható mértékű szűkülés.

Az OTP 2004-es eredményének alakulásában a lakossági hitelállomány tavalyi év végi felfutása miatt a kamatbevételek további növekedése várható, így e tétel továbbra is húzó tényezője lehet az OTP eredmény bővülésének.


A minősített és problémás hitelek részaránya az OTP teljes hitelportfólióján belül mind az előző negyedévhez, mind az egy évvel ezelőtti szinthez képest nőtt.


A minősített hitelállomány céltartalékkal való fedezettségi szintjének csökkenését látva már a korábbi negyedévekben is hiányoltuk a céltartalékok jelentősebb mértékű megképzését, mely most részben meg is történt. A tovább romló állományra megképzett céltartalékokkal együtt ugyanakkor a megemelt céltartalék képzési szint csupán a fedezettség szinten tartására volt elég a minősített állománynál, a 2002. év végi fedezettségi szintektől a 2003. év végi értékek jelentősen elmaradnak.


Ez elképzelhetővé teszi a céltartalékok arányának további emelését a 2004-es évben, mely a prudencia növelése mellett értelemszerűen a nyereség mértékének csökkenését jelenti.

Miért romlott a hitelállomány?

Az OTP Bank magyarázata szerint a hitelállomány romlása nem egyedi okokra vezethető vissza.
A magasabb értékvesztés megképzését egyrészt a monetáris politika egyes elemeinek, a jegybanki alapkamat, valamint a forint árfolyamának változása tette indokolttá.

A kockázatosabbá váló elsősorban középvállalati hitelportfólió romlása mellett a céltartalék szint számottevő növekedésének másik oka az, hogy az OTP a lejárt (60 napos fizetési késedelmet meghaladó) jelzálog hitel követeléseire 10%-os tartalékot képzett. Ez éves szinten 2.4 mrd Ft-ot tett ki, a 4. negyedévre azonban ezen összegből 1.4 mrd Ft jutott. A jelzálog hitel állomány felfutására tekintettel ez az állomány 2004-ben várhatóan jelentős mértékben fog tovább növekedni!


A díjbevételek bővülése a hagyományos tételek növekedése mellett (kártya, folyószámla) a hitelezési tevékenységből származó, hitelelbírálati díjak növekményéből származott. Banki szinten pl. a jelzáloghitelezéshez kapcsolódóan az OTP 28.8 mrd Ft jutalékbevételt realizált!

A nem kamatjellegű bevételek arányát a bevételi szerkezeten belül rontotta az értékpapírokon elszenvedett veszteség, mely elsősorban a magyar állampapírokból származik, ill, a devizakereskedelem 1.4 mrd Ft-os árfolyamvesztesége, szemben a 2002-es 3.6 mrd Ft-os nyereséggel. Az eszköz-forrás tételek 3.7 mrd ft-os átértékelési vesztesége mellett az OTP jelentős veszteséget szenvedett el a DSK akvizíció során keletkezett euro pozíciója miatt is.


Anem kamatjellegű kiadások a negyedik negyedévben az első oldalon már ismertetett premizálási és létszámleépítési okok miatt jelentősebben nőttek a szokásosnál. Mivel a bank tájékoztatása szerint a növekedés okai egyszeri természetűek, ez az átmeneti emelkedés a bank gazdálkodását nem érinti hátrányosan.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

A bank éves kiadás/bevétel arány mutatója 54.1% volt, ami rendkívül kedvező értéket jelent és az OTP kiemelkedő hatékonyságát bizonyítja.

Az OTP konszolidált mérlegfőösszege 2003 végére elérte a három és félezer milliárd Ft-ot, ami rendkívül impresszív érték. A konszolidált mérlegfőösszeg az előző évhez képest több mint 28%-kal nőtt. A számottevő organikus fejlődés mellett ehhez a növekedéshez a tavaly "robbanó" OTP Jelzálogbank 460 mrd Ft-tal, a 2003-ban megvásárolt bolgár DSK pedig 323 mrd Ft-tal járult hozzá.

Az OTP üzleti expanzióját bizonyítja, hogy a mérleg húzóága a hitelállomány 55%-os növekedése volt.

A saját tőke szédületes mértékben, közel 40%-kal növekedve meghaladta a 300 mrd Ft-ot, mely jó alapot ad a további külföldi terjeszkedés finanszírozására.

Az idei év egészének tendenciája folytatódott a 4. negyedévben is: az OTP Bank leányvállalatai mind nagyobb arányban részesednek a bank konszolidált eredményéből.


A 4. negyedévben új leánybank lépett a konszolidációs körbe a DSK képviseletében, aki 2 mrd Ft feletti eredménnyel járult hozzá a leányok szép teljesítményéhez (ez jövőre várhatóan már nem történik meg a jelentős bulgáriai beruházások átmeneti költségnövekménye miatt). A DSK egyébként adózott eredményét tavaly 19.3%-kal növelte az előző évhez képest, 62.5%-os kiadás/bevétel arány mutató mellett (ez gyengébb az OTP-nél, de nem tekinhető gyengének szektor szinten).

A jelzálogbank az utolsó negyedévben egyedül 2 és fél mrd-os eredményt ért el. Az OTPJ éves 8.5 mrd Ft-os adó előtti teljesítményét sok bank megirigyelhetné Magyarországon!

Az Alapkezelő és a Merkantil Csoport szintén jó évet zártak, negyedéves szinten egy mrd feletti, éves szinten 4 mrd feletti teljesítményükkel. Különösen említésre érdemes az Alapkezelő továbbra is kiemelkedő eredményessége az alapokban kezelt vagyon 4. negyedévben tapasztalt csökkenése mellett is.

A többi leányvállalat is dicséretet érdemel, szinte mindenki számottevő mértékben tudta növelni az eredményét, ez alól a lakástakarékpénztár említhető kivételként, ahol a kifizetések az idei évben elkezdődtek.

A szlovák leánybank, az OBS életében a tavalyi év a lakosság felé történő erőteljes nyitás jegyében telt. A cél jelenleg a minél nagyobb létszámú ügyfél akvizíció és expanzió, számottevő eredményt az OBS-től így még egyelőre nem várhatunk. Az OBS jelenleg 25.4 mrd SKK-s mérlegfőösszeggel rendelkezik, mellyel egyelőre még továbbra is csupán marginális, 2.53%-os piaci részesedéssel rendelkező szereplője a szlovák bankpiacnak.


Az OTP Bank 2003. 4. negyedéves eredményét értékelve összefoglalva elmondható, hogy az nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakult, ezúttal elmaradt az elmúlt negyedévekben megszokott pozitív meglepetés.

A 2004-es év fontos kérdése lesz a magyar makrogazdasági helyzet, s különösen a monetáris politikai lépések változása. Amennyiben a tavalyi év második felére kialakult helyzetet nem sikerül konszolidálni, az OTP várhatóan további jelentősebb céltartalék képzésre fog kényszerülni, mely ronthatja az eredményt.

A lakossági hitelezés dinamikája 2004-ben várhatóan szintén megtörik, a lakosság újra nettó megtakarítóvá válhat. Erre utal a betétállományok év eleji jelentős növekedése a bankoknál. Tekintve, hogy az állományok tavaly folyamatosan növekedtek, ez 2004-ben még nem fogja a kamatbevétel dinamikáját visszavetni, a díjbevételek oldalán tapasztalt tavalyi jelentős növekedés azonban idén már visszafogottabb lesz.
A jelentős lelzáloghitel állományra megképzendő céltartalék összege szintén jelentősen nőhet 2004-ben a tavalyi évhez képest.

Eredményt rontó tényező lesz 2004-ben a DSK goodwill amortizációja is, mellyel idén a bank eredménye vélhetően nem fog szembenállni a jelentős beruházások miatt.

Mindezzel együtt is Spéder Zoltán, a bank alelnöke és stratégiai vezérigazgató-helyettese a tavalyi év végén még kétszámjegyű eredményvárakozást várt az OTP-től, ami nem teszi kizárttá a 100 mrd Ft-os éves nettó eredmény elérésének lehetőségét sem, ehhez azonban vélhetően szükséges lenne a jelenleginél kedvezőbb makrogazdasági és kamatkörnyezet a legnagyobb magyar bank számára.

A fenti tényezők a mi megítélésünk szerint nagyjából be vannak épülve az OTP jelenlegi árfolyamába, a 3 ezer Ft-os részvény árfolyam szint stabil áttörésére ezért szerintünk még egy ideig várni kell a befektetőknek.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.06.22 14:01
Article written by Olivier Legrand, Managing Partner AIMS International Belgium & Global Practice Le...
perfekt  |  2021.06.22 08:10
Valószínűleg már senkit nem lep meg, hogy a nyári meleggel együtt érkezik az adótörvény csomag, amel...
hrdoktor  |  2021.06.21 05:58
A szemek alatti karikák a legtöbb embernél nem csak a genetikával, hanem az életmóddal is összefügge...
legacykft  |  2021.06.18 18:55
Az elmúlt évek munkaerőpiaci helyzetéből kifolyólag jellemzően olyan kérdések foglalkoztatták a cége...
ajovomunkahelye  |  2021.06.17 09:16
Hogyan alakult a munkavállalói elkötelezettség a járvány kitörésétől kezdve? Az első hullámban még m...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 24. csütörtök
Iván
25. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?