Végre kimondták: tényleg kizárólag a magyar elitnek kedveznek a családtámogatások?

„A bankok, hitelek mint a magyar családpolitikai rendszer kulcsszereplői” címmel tartott tudományos előadást Kramarics Szandra szociológus, az ELTE doktorjelöltje, a Társadalomtudományi Kutatóközpont külső kutatója. Az előadás anyagát dolgozták most fel a Bankmonitor szakértői, különös tekintettel arra, hogy mely rétegek profitálnak a bankokon keresztül kiáramló családtámogatásokból.

Kramarics elmondása alapján a 2010. után bevezetett, a bankrendszer közreműködésével megvalósított, családosok számára elérhető támogatási programok (például CSOK, Babaváró) az úgynevezett „szociálpolitika más eszközökkel” csoportba sorolhatók, melyet a nemzetközi szakirodalom social policy by other means elnevezéssel lát el. Az ilyen típusú vissza nem térítendő támogatási elemek és hitelprogramok kiegészíthetik vagy helyettesíthetik a hagyományos értelemben vett szociálpolitikát, de sok esetben megfigyelhető, hogy elsősorban a tehetősebb háztartások tudják kihasználni ezeket a lehetőségeket.

Az újhullámos családtámogatások felépítésével párhuzamosan Magyarországon hosszú ideje változatlan maradt a családosok felé irányuló hagyományos szociális juttatások – például a családi pótlék vagy a GYES – összege, annak ellenére, hogy a mögöttünk álló évtizedben rendkívül nagy fogyasztói áremelkedést tapasztalhattunk. Más támogatási elemek ráfordításai közben jelentősen bővültek: az alábbi diagram szemlélteti, hogy 2020-tól 2023-ig miként alakult a különféle támogatási célokra költött állami kiadások összege.

A vizsgált időszakban a családi pótlékra fordított összeg gyakorlatilag stagnált (305 milliárd forintról 309 milliárd forintra emelkedett), a GYES összértéke pedig még csökkent is (61 milliárd forintról 56 milliárd forintra).

Ugyanez idő alatt a lakástámogatásokra fordított pénzösszegek igen gyorsan növekedtek: a 2020-as 297 milliárd forinthoz képest 2023-ban már 491 milliárd forintot tettek ki. Ennek a kategóriának a túlnyomó részét az úgynevezett „lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatások” adták, ahová többek között a CSOK és a különféle támogatott hitelek, a lakástakarék-pénztárakra fizetett támogatás és a lakásfelújítási programok is tartoznak. A Babaváróra költött összeg pedig természetes módon dinamikusan (26 milliárd forintról 178 milliárdra) növekedett a vizsgált 4 év során, hiszen ez a hiteltípus 2019-ben indult útjára.

Átalakulóban a családtámogatások szerkezete

A különböző támogatási elemeket csoportosítva látványosan kirajzolódik a hagyományos és az új típusú családtámogatások ráfordításainak eltérő dinamikája. A hagyományos családtámogatási eszközök közé sorolhatók a GYES, a CSED, a GYED és örökbefogadói díj, valamint a családi pótlék. Ebben a kategóriában 3 év alatt összesen 28%-kal nőttek az állami kiadások. Ezzel szemben az új típusú családtámogatások (Babaváró, családi adókedvezmény, első házasok adókedvezménye, lakástámogatások) körében sokkal erőteljesebb, 56%-os növekedés ment végbe 2020-tól 2023-ig.

A hagyományos és az új típusú családtámogatások között lényeges különbség van a szociális célzás szempontjából. Míg a családi pótlék, GYES és ehhez hasonlók esetében nincsenek hátrányos helyzetben az alacsonyabb jövedelmű rétegek, addig a Babaváró hitelt, a családi adókedvezményt és a támogatott lakáshiteleket a magasabb jövedelmű családok tudják igazán jelentős mértékben kihasználni. (Gondoljunk csak arra, hogy a Babaváró igénylésének feltétele legalább 3 évnyi egybefüggő társadalombiztosítási jogviszony igazolása, amely a szegényebb házaspárok számára gyakran nagy nehézséget okoz, míg a tehetősebb rétegeknek jellemzően nem akadály.)

Kramarics ezek alapján arra a következtetésre jut, hogy a rászorultsági elv 2010. után háttérbe szorult, és a családtámogatásra fordított összeg többsége ma már vállaltan olyan formákban kerül a lakossághoz, amelyeknél a jómódú háztartások előnnyel indulnak.

Az új típusú családtámogatások szociális megfontolásokat nélkülöző mivolta a Bankmonitor szakértői szerint összhangban van a kormány korábbi kommunikációjával. A 2016. január 21-i Kormányinfón az akkori miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János így fogalmazott az otthonteremtési program kapcsán: „A kormánynak elsődleges célja családpolitikai, a másodlagos pedig a gazdasági növekedés. Ez azt jelenti, hogy ez nem egy szociálpolitikai akció, hanem egy családtámogatási, otthonteremtési akció.”