Továbbra is a devizahitelekre bukunk

Bizalomvesztés - elég veszélyes...

A tavalyi év során - sokan még bizonyosan emlékeznek a pénzügyi világ történéseire - két jelentős nemzetközi esemény történt, amellyel a PSZÁF-nak is meggyűlhetett a baja, egyrészt az Egyesült Államokban a csökkenő ingatlanárak miatti értékvesztés, illetve egy brit bank (a Nothern Rock) bedőlése.

Ezek az események leginkább a likviditási kockázat növekedésén, s a felárak jelentős növekedésén, valamint a globális pénzügyi piacok megemelkedett változékonyságán keresztül gyakorolt destabilizáló hatást. Mindezek ellenére a jelzálogpiaci válság hatása a magyar pénzügyi szolgáltatókat, illetve befektetőket nem érintette közvetlenül, így nem járt érdemi veszteségekkel sem.

A magyar nemzetközi

Mivel a magyar pénzügyi közvetítő rendszer nagyon jelentős mértékben integrált és globalizált, ezért kiemelten fontos figyelemmel követni a globális, nemzetközi kockázatokat, folyamatokat, s ezek hazánkra gyakorolt hatásait is - emelte ki a PSZÁF a jelentésben.

A makrogazdasági környezetben kiemelt kockázatot képez, hogy egyszerre jellemző a globális növekedés lassulása, a gyors, vagy gyorsuló ütemű infláció, valamint az egyes országokban a stagfláció, ráadásul a kilátásokat övező bizonytalanság is magasabb a szokásosnál. Az egyesült államokbeli válságot a felügyelet szerint a kínai és indiai gazdaság helyzete ellensúlyozhatja.

A subprime-válság kapcsán jelentkező veszteségek mintegy fele mára már valóban realizálódott, a nagy pénzügyi intézmények eddig közel félezer milliárd dollár körüli veszteség realizálását jelentették be, s megkezdték a szervezeti alkalmazkodást, illetve tőkepótlási intézkedéseket hoztak. Fontos azonban a magyar piac szempontjából, hogy a leginkább érintett nagy intézmények jellemzően nem a magyar piacon meghatározó szereppel bíró pénzügyi szolgáltató anyaintézmények közül kerültek ki.

Régiós problémaként jelenik meg Magyarország számára a térség egyes országaiban jelentkező gazdasági túlfűtöttség, igaz ez ránk pont nem jellemző. Számunkra a közvetlen veszélyt az jelenti, hogy a térségi identitás önmagában is kockázati tényezőként jelenik meg a különböző elemzésekben.

Milyen kockázatokkal kell szembenéznie a pénzügyi szektornak?

A kockázatok rangsorában az éves jelentés szerint a likviditási kockázat jelentősen előrelépett a sorrendben, melyet banki szempontból külső és belső tényezők egyaránt indokolnak. Folyamatosan emelkedik a magyar bankok pénz-és tőkepiaccal szembeni nettó kitettsége, miközben az ily módon megszerezhető források drágák. A PSZÁF szerint a tendencia 2008-ban is megmarad

A likviditási kockázattal kapcsolatosan ugyanakkor két kedvező körülmény is fennállt, egyrészt a bankok finanszírozásában egyre nagyobb szerepet kapnak a hazai pénzpiaci alapok és az egyéb nyílt végű alapok készpénzhányada. Emellett az is fontos szerepet tölt be, hogy a határon keresztül zajló kereskedelmi finanszírozás nagyobb részét a külföldi anyabankok bocsátják a leányvállalatok rendelkezésére.

Hiteles kérdések

A tavalyi év során a megszorító intézkedések ellenére sem volt tapasztalható a banki portfolió-minőség jelentősebb arányú romlása. Másrészt viszont negatívumként értékelhető, hogy lendületes ütemben növekszik a háztartások eladósodottsága, az adósságszolgálati ráta 2007 végére 13 százalékot tett ki, ami meghaladja az eurótérség 10,5 százalékos átlagát.

Mindeközben azonban a rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyított adósságráta 51 százalékot tett ki, ami még mérsékeltnek tekinthető. Az ellentmondást a magyar hitelpiacra jellemző rövidebb futamidők és magasabb hitelköltségek okozzák.

Az elmúlt időszakban jellemző tendencia volt a hitelezési feltételek lazulása, illetve az egyre kockázatosabb termékek megjelenése. Emelkedett a hitel/fedezet arány emelkedett, illetve egyre több a kezdetben kedvező, majd később szigorodó, türelmi idős konstrukció, s a kizárólag eszközfedezetű hitel.

Mindeközben a kamatelőnynek köszönhetően folyamatosan növekszik a devizahitelek állománya, melyek révén növekszik a banki ügyfelek fedezetlen árfolyamkockázatából fakadó közvetett hitelkockázat is.

A PSZÁF szerint megemelkedik az elkövetkező időszakban a reputációs kockázat, amely leginkább a nem megfelelően feltárt kockázatú, egzotikus befektetési termékek és a unit-linked biztosítások értékesítéséhez köthető.

A hitelekkel és a kgfb-vel van a legtöbb baj

Csökkenő jövedelmezőség

A 2007-es év a magyar pénzügyi szektor számára a csökkenő jövedelmezőséget jelentette, melyet követett - igaz kisebb mértékben - a biztosítási szektor is. Mindezek ellenére még mindig kiemelkedően magas a jövedelmezőség szintje. A jövedelmezőség mérséklődése azonban nem váratlan jelenség, mivel a verseny fokozódása ide vezet, azonban ehhez a 2006-2007-es évek eseményei is hozzájárultak, mégpedig oly módon, hogy a bankok forrásszerzési költsége megemelkedett.